~ Sárga könyves út ~

2023. február 26., vasárnap

Jane Austen: Emma – Blogturné



A Menő Könyvek nemrég gyönyörű kiadásban jelentette meg Jane Austen életművének egy újabb darabját. Az Emma című kötet az utolsó, még életében megjelent regénye az írónőnek, mely 1814 januárja és 1815 márciusa között született. Különlegessége, hogy a főszereplő karaktere igazán megosztó személyiségnek számított, még maga Jane Austen is úgy nyilatkozott róla, hogy egy olyan főhősnőt teremtett, akit valószínűleg csak ő fog kedvelni. Tarts bloggereinkkel a turnén, derítsük ki együtt, hogy mennyire is kedvelhető Emma karaktere, és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a kötet legújabb kiadását!


Miért választottam ezt a könyvet?

Egyfelől szeretném az Örök Kedvencek-sorozat gyönyörű kivitelezésű köteteit összegyűjteni. Másfelől Jane Austent egyfajta kihívásnak tekintem. Még mindig nem vagyunk jóban, de vannak regényei, amikkel egészen össze tudtam barátkozni, szóval szeretném szép lassan végigolvasni az összes regényét, csak hogy hitelesen tudjak nyilatkozni a munkásságáról.


Véleményem a könyvről

Voltak Austennak könyvei, amik az első 150 oldal után egészen beszippantottak, ezért azt reméltem, hogy ez is olyan lesz.

A történet egy Emma nevű fiatal nőről szól, aki azt hiszi, tökéletesen ismeri az embereket, tudja, ki kihez illik, kivel kéne összeházasodnia, és annak érdekében, hogy az elképzelései megvalósuljanak, hajlandó manipulálni az embereket. Ő ezt úgy fogja fel, mintha egyfajta szívességet tenne nekik, de újra és újra kiderül, hogy segítség helyett bakot lő, és csak összekuszálja a szálakat. Természetesen a saját magánéletével kapcsolatban is.

Nos, őszintén bevallom, az Austen-könyvek közül, amiket eddig olvastam, ezt sajnos az utolsó helyre tudom csak tenni. Egyfelől Emma karaktere nagyon nem volt szerethető számomra. Annyi rosszindulat volt benne mások iránt, akik sosem ártottak igazán neki. Gonosz gondolatai, gonosz érzései voltak velük kapcsolatban, csak mert féltékeny volt valamelyik tulajdonságukra, a tehetségükre, a helyzetükre stb. Nem mellesleg nagyon okosnak hitte magát, miközben mindig mindent félreértett. De tényleg mindig mindent. Én előbb tudtam, hogy mi is a valóság, hogy ki kibe szerelmes igazából, mint ő. Nem mellesleg az elitista hozzáállása is antipatikus volt. Nem feltétlenül az érzéseik alapján akarta összehozni a párokat, hanem az alapján, hogy rangban ki kihez illik. Kivéve a legjobb barátnőjét, Harrietet, akit mindenképpen rangján felül akart kiközvetíteni, de csak azért, hogy saját magára ne vessen rossz fényt, hogy egy alsóbb rangú családba házasodott nő a barátnője. Szóval igen, Emma nem egy szerethető karakter.

Ami pozitívum, hogy Austen tökéletesen bemutatja azt a társadalmi réteget, ami a történet középpontját képezi. A gazdag nemeseket, akik lényegében semmittevéssel töltik a napot, a semmiről beszélgetnek órákon (és oldalakon) keresztül, és jó dolgukban azt sem tudják, mit csináljanak. Lényegében ezért kerül előtérbe a pletykálkodás, az intrikák, a szerelmi szervezkedések – mert a karakterek unatkoznak. Igazából elég vicces volt oldalakon keresztül arról olvasni, hogy az egyik női karakter, Jane miatt sopánkodnak, hogy esőben merészelt elmenni a postahivatalba. Egyszerűen csodálattal töltött el, hogy miként tudnak emberek ennyit beszélgetni a semmiről. És lelkesen teszik. Én sosem tudtam a semmiről beszélni, csacsogni, ezt sokszor a szememre is vetik, de egyszerűen nem megy. Viszont viccesnek és érdekesnek tartom, amikor valaki képes erre. Ez is egyfajta különleges képesség...

Volt néhány kedvenc karakterem, az egyik Jane, akit egy gazdag család nevelt fel amolyan jótéteményféleként, de tisztában van vele, hogy nemsokára el kell hagynia a biztos menedéket. Hiszen a szülők vagyonát a vérszerinti lányuk örökli majd, Jane-nek pedig önmagáról kell gondoskodnia. Nevelőnőként szeretne majd boldogulni, de nehéz beilleszkednie egy alsóbb társadalmi osztályba, egyfelől, mert megszokta a jólétet, másfelől, mert a befogadócsaládja nyújtotta lehetőségek miatt sokkal értelmesebb, tehetségesebb fiatal nővé vált, mint a társadalmi szintjéhez tartozó emberek többsége. Szomorúnak tartottam, hogy attól kell félnie, hogy elkallódik a tehetsége. Tudom, milyen az, amikor az élet bedarál. Amikor muszáj az önfenntartás miatt háttérbe szorítani azt, amiben tehetséges vagy, amit szeretsz csinálni. Reméltem, hogy a sorsa majd jobbra fordul, és méltó helyre kerül a társadalmi ranglétrán, ahol nem kell választania a létfenntartás és a tehetsége kibontakoztatása között.

– A férjhez menést illetően híján vagyok a nők szokásos indítékainak. Ha beleszeretnék valakibe, az bizony más volna, de sosem voltam még szerelmes, nem szokásom, vagy nem természetem, és nem hiszem, hogy valaha is az lesz. Szerelem nélkül meg bizonyosan bolond volnék, ha változtatnék a helyzetemen. Vagyonra nincs szükségem, elfoglaltságra nincs szükségem, tekintélyre nincs szükségem; úgy hiszem, nem sok férjes asszony akad, aki annyira úr a saját férje házában, mint én vagyok Hartfieldben, és soha, soha nem várható, hogy annyira szeressenek és fontos legyek, mint Hartfieldben, soha nem lehetnék annyira első, nem lenne mindig annyira igazam egy férfi szemében, mint apáméban.

A másik kedvencem Mr. Knightley volt. Ő Emma lánytestvérének a sógora, aki már a harmincas évei végén jár. Komoly, jószívű, éles eszű férfi, az egyetlen, aki nem fél megmondani a mások által elkényeztetett Emmának, ha téved vagy helytelenül cselekszik. Már a könyv elején azt éreztem, hogy ő az egyetlen, aki illene Emmához, mert mellette talán jobb ember válhatna a lányból, de semmiféle jelzést nem éreztem azzal kapcsolatban, hogy egyfajta rokoni és baráti érzésnél többet éreznének egymás iránt. Szóval ez kicsit összezavart, és fogalmam sem volt, hogy Emmának lesz-e valódi szerelmi szála végül, vagy sem. Főképp, hogy szinte végig azt nyomatékosítja az olvasóban, hogy ő soha nem akar férjhez menni. Végül ezzel kapcsolatban elégedett voltam azzal, ahogyan a dolgok alakultak a könyv végén.

Azt viszont tökéletesen tudtam, hogy Jane kibe szerelmes, és azt is tudtam, hogy Harrietnek kihez kéne hozzámennie végül.

A könyv három nagyobb részre van felosztva, és a harmadiknál éreztem csak azt, hogy a történet kezd végre kicsit bevonzani. Főképp azért, mert itt kezdtek el kiderülni a titkok, az emberek valódi érzései. Az első két rész... Nos, voltak benne érdekes fejezetek, volt, amikor jót derültem azon, hogy milyen unalmas dolgokról is tudnak fecsegni a karakterek, de úgy alapvetően számomra nem szólt semmi különösről. A karakterek csak úgy elvoltak a saját életükben, és próbálták nem halálra unni magukat, ezért különböző összejöveteleket és kirándulásokat szerveztek.


Hogy tetszett a könyv?

Nos, ahogy fentebb is írtam, Austen és köztem még mindig megvan az a bizonyos fal, de voltak könyvei, amiket egészen szerettem. Ez sajnos a lista végén áll. Főképp azért, mert Emma nem egy szimpatikus karakter. Viszont, nagyon szerettem Jane-t és az ő szerelmi szálát, és odavoltam Mr. Knightley-ért, miattuk érdemes volt végigolvasni a könyvet. Na meg, a háromból az utolsó rész végül egész szórakoztató volt.

Vagyis összességében TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik Austen-rajongók. Aki még sosem olvasott Austentól, szerintem ne ezzel a könyvvel kezdje. De a többi könyv után érdemes azért ezt is elolvasni, ha másért nem, akkor Mr. Knightley-ért.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Jane Austen könyvei óriási népszerűségnek örvendenek az egész világon. Generációk nőttek fel regényein, rengeteg kiadást megélt már mindegyik írása. Sokan már az első mondatból felismerik, hogy melyik regényéről van szó. A mostani játékunkon arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek a történetek szereplőit. Minden oldalon találtok egy férfi nevet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába megírni, hogy melyik könyvben szerepel az adott karakter.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Név a játékhoz:

Henry Tilney


Állomáslista:

02. 18. Csak olvass!
02. 26. Spirit Bliss Sárga könyves út
02. 28. Readinspo

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése