~ Sárga könyves út ~

2025. október 14., kedd

Alexene Farol Follmuth: A tizenkettedik lovag – Blogturné



Viola Reyes a Tizenkettedik lovag nevű MMORPG rajongójaként arra kényszerül, hogy ne női játékosként, hanem férfi karakterként játsszon. Mi történik, ha a Vi számára ellenszenves, lusta diáktanácselnök is játszani kezd? Vajon Jack Orsino sportsérülése és a közös videójátékos kalandok közelebb hozzák őket egymáshoz a valóságban is?
Tartsatok bloggereinkkel ezen az izgalmas blogturnén, de ne felejtsetek el játszani se, mert a Könyvmolyképző Kiadónak hála egy szerencsés olvasónk meg is nyeri A tizenkettedik lovag című regényt!


Miért választottam ezt a könyvet?

Egy megérzés miatt olvastam el ezt a regényt. Eredetileg nem is jelentkeztem erre a turnéra, már el is kezdték megszervezni a többiek, amikor valahogyan szembejött velem a könyv, és azt éreztem, hogy mégis el kell olvasnom. Fogalmam sincs, miért, mert a fülszöveg alapján egy szimpla tinisztorinak tűnt, valamiért mégis úgy döntöttem, hogy oké, turnézok vele én is. És milyen jól működnek a megérzéseim, mert ez a könyv sokkal több annál, mint aminek elsőre látszik!


Külcsín és kivitelezés

Általában nem igazán vagyok oda a rajzolt borítókért annak ellenére, hogy sok illusztráció önmagában szépre sikerül, mert ha valami nem gyerekeknek készült, akkor zavaró számomra, ha mégis mesekönyvbe illő illusztráció szerepel a borítóján, de ezúttal nem igazán voltak ellenérzéseim. Valószínűleg azért, mert a történetben a karakterek egy online játék szereplőinek a bőrébe bújnak, vagyis a sztoriban „nem hús-vér” formában is léteznek bizonyos módon. És így a borítón lévő rajz passzolt az oldalakon található sztorihoz.

A borítón egyébként a két főszereplő, Vi és Jack található. Vi a karaktere páncélját és kardját viseli, Jack pedig a focimezét, egy koronát a fején, és a kezében mankók vannak. Vagyis míg Vi a játékbeli énjét adja, addig Jack esetében keveredik a játék és a valóság a rajzon. Ez pedig szintén passzol a sztorihoz. Vi kardot szegez Jackre, de mivel a srác mosolyog, ezért ez csak egy játékos harc közöttük, ami szintén passzol a sztorihoz. A talpuk alatti körök és a fejük feletti képecskék a számítógépes játékra utalnak. És külön kiemelném, hogy hasonlítanak a könyvbeli önmagukhoz a rajzon, aminek nagyon örülök, mert utálom, ha a borítón lévő alakok totál másképp néznek ki, mint ahogyan az író leírta őket.

Szóval 5-ből 5 pontot adok.


Alapötlet

Az író Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című történetét dolgozta fel és adott rá 21. századi köntöst. Sok Shakespeare-darabot olvastam már, de őszintén bevallom, ez pont kimaradt valamiért. Tudom, miről szól az eredeti történet, mert többek között Alice Oseman Loveless című könyvében is ezt adják elő a szereplők az egyetemen, és ott elmesélik a történet alapsztoriját, de ez csak felszínes tudás. Ezen minimális ismeret alapján voltak párhuzamok az eredeti történet és a regény között, de valószínűleg el kéne olvasnom a Shakespeare-darabot ahhoz, hogy minden apró utalást észrevehessek.

Az biztos, hogy ez egy 100%-ig feminista regény, szóval igen, pontosan nekem szólt. Vit egy feminista újságíró anya nevelte fel, szóval sokkal tisztábban látja maga körül a fiúk viselkedését, a patriarchális elnyomást, mint más korabeli lányok. Ennek köszönhetően Vit mindenki mogorvának és magának valónak tartja, még a legjobb barátnője is azt a tanácsot adja neki, hogy legyen kicsit kedvesebb a srácokkal, hagyja néha győzni őket, fogja vissza a képességeit, tudását, mert a fiúk nem szeretnek veszíteni, főképp nem egy lánytól. Vi viszont a végletekig hű az elveihez, nem hajlandó meghajolni egyetlen férfi/fiú előtt sem, és nem hajlandó megjátszani magát, csak hogy elfogadják. Még akkor sem, ha emiatt elveszíti az állítólagos barátait. És emiatt nagyon azonosulni tudtam vele, mert én pontosan ugyanilyen vagyok.

Ami egyszerre jó és rossz is. Jó, mert nem hagyjuk megtörni magunkat, nem hagyjuk, hogy átmossák az agyunkat, hogy elvegyék a személyiségünket, és modern rabszolgasorba kényszerítsenek. Rossz, mert szeretnénk szeretni, és szeretnénk, ha szeretnének, csak ehhez baromi nehéz megtalálni a megfelelő embert (és nehezen is adunk esélyt másoknak azért, mert kb. esélytelennek látjuk, hogy pont az adott ember lesz a megfelelő, és alapból a csalódásra készülünk). Azt, aki nem akar elnyomni, hanem büszke az erőnkre és kitartásunkra. Azt, aki nem érzi magát kevesebbnek attól, ha valamiben mi vagyunk esetleg a jobbak. Azt, aki nemcsak azt várja el, hogy mi támogassuk őt, hanem ő is támogat minket. És nemcsak elvben, hanem gyakorlatban is az egyenlőség elvét követi. Szóval elvhűnek lenni elég magányos dolog.

Tetszett, hogy nemcsak a nők szemszögéből mutatja be a könyv a patriarchátus negatívumait és a feminizmust, hanem Jack karakterének köszönhetően a férfiak szemszögéből is. Jack amerikai futballt játszik, ő az iskola sztárjátékosa, ám az egyik meccsen megsérül a térde, és jó időre kiesik a játékból (az sem biztos, hogy valaha képes lesz folytatni). Ennek köszönhetően el kell gondolkoznia a jövőjén, és azt is meg kell tanulnia, hogy miként fejezze ki és dolgozza fel az érzéseit. Mert hát a férfiak esetében sok-sok évszázadon át azzal járt a patriarchátus, hogy el kellett nyomniuk az érzéseiket.

Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, őszintén bevallom, nem tudtam, hogy lesz-e benne fantasyszál, de nem volt. Vi és Jack csak egy online szerepjáték, a Tizenkettedik lovag keretein belül ismerkednek meg Artúr király világával, ami tele van lovagokkal, mágusokkal és egyéb lényekkel. Nem vagyok gamer, mert bár mindig is vonzott ez a világ, imádok játszani, valahogy sosem volt lehetőségem kipróbálni ezeket a játékokat (sem technikai eszközöm nem volt hozzá, sem ilyesmi iránt érdeklődő játékostársaim). Ennek ellenére olvasni is nagyon érdekes volt erről a hobbiról, vagy nevezhetném életmódnak is. Jó ötlet volt szerintem behozni a regénybe, mert egyfelől adott egyfajta érdekes hangulatot a sztorinak, másfelől zseniális tanulságai voltak. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen játék elidegeníti egymástól az embereket, ez egy magányos játék, miközben pont az a lényege, hogy egyedül nem tudod végigvinni, szükséged van hozzá egy társra mindenképpen. Az utolsó szintet követő érdekesség pedig nagyon ütős volt, lényegében megmutatta Vinek, hogy nagyon is van létjogosultsága ebben a világban a nőknek.

Szóval az alapötlet szintén 5-ből 5 pont.


A kép forrása: 8181dUn4oSL._UF1000,1000_QL80_.jpg (1000×780)


Cselekmény

A történetet Vi és Jack szemszögéből felváltva olvashatjuk E/1-ben, ami klassz, mert érdekes volt mindkettejük fejébe és érzéseibe belelátni. Szerintem azért volt ez fontos, mert női olvasóként jobban megérthettem egy férfi karakter lelkivilágát, a férfi olvasók pedig jobban megérthetik a nők lelkivilágát, problémáit, érzéseit.

Bár hatalmas fordulatok nem történtek a cselekményben, mégis nagyon izgalmasnak találtam. Mert olyasféle jelenetekből és gondolatokból áll össze a történet, amiken rengeteget lehet gondolkozni, filozofálni, és amikből sokat lehet tanulni is. Az anya-lánya, apa-fia, testvérek és különböző barátok közötti szálak mind-mind tele voltak ilyesféle tanulságokkal. Nekem például az volt a leghasznosabb, hogy ha ki is tartok az elveim mellett, időnként megérné adni egy-egy lehetőséget bizonyos embereknek arra, hogy bizonyíthassanak.

– Jack – mondom kétségbeesetten –, ugye tudod, hogy igazából… egy ribanc vagyok?
Erre felhorkan.
– Persze, hogy tudom, Vi. Már ha ez azt jelenti, hogy sosem adod fel. Sosem fogadod el a vereséget. Nem hajtasz térdet, csak mert valaki ezt várja el tőled – mondja, és a keze még mindig az enyém közelében táncol. – Ha ettől ribanc leszel, Vi, akkor rendben, és remélem, sosem változol meg. Sőt, azt is remélem, hogy te változtatsz meg engem. Szeretném azt hinni, hogy már meg is tetted.

Szóval ebben a regényben nem a pörgős cselekmény volt a fontos, hanem inkább az érdekes párbeszédek, a karakterfejlődések, a morális kérdések, a nők és lányok problémái (és persze a fiúké, férfiaké is), ezeket viszont gyönyörűen kifejtette, felépítette az író. Minden jelenetnek, minden párbeszédnek volt valami súlya és jelentősége.

Szóval a cselekmény, ha nem is volt fordulatos, nagyon jól kidolgozott volt, így 5-ből 5 pontot adok rá.


Karakterek

Viola minden mondatát, rezzenését megértettem és átéreztem. A csalódottságát, amiért a legjobb barátnője meghajlik a fiúk előtt inkább, és elárulja őt. A félelmét, hogy végül az anyját is megváltoztatja majd a pasi, akivel járni kezdett. A dühét, amiért lányként nem veszik őt komolyan az élő és online szerepjátékos világban, pedig sokkal profibb és okosabb játékos, mint a fiúk többsége. A frusztráltságát, hogy ő végzi el a srácok munkáját is az iskolai szervezőfeladatokkal kapcsolatban, mert azok miután elnyertek egy tisztséget, már sz*rnak bele a feladataikba, és ráhárítják Vire azok elvégzését, megoldását. Igen, Viola a lábujjától a feje búbjáig feminista, és ezért szívből szerettem őt. És reméltem, hogy legalább ő a történetben megtalálja majd azt a társat, aki valóban a társra lesz, nem az elnyomója.

Jack alapvetően nem egy rossz srác, de rá is hatással volt tudat alatt az a patriarchális világ, amiben felnőtt. Simán normálisnak veszi, hogy kap egy tisztséget, élvezi az előnyeit, de a feladatait ráhagyja Vire, a lányra, aki majd úgyis megcsinálja helyette a dolgokat. Amikor mégis megszervez egy online szerepjátékos eseményt, eszébe sem jut, hogy esetleg az a lányokat is érdekelhetné, csak a fiúkat próbálja rávenni, hogy csatlakozzanak. És hogy akkor mégis mi a különbség közte és más pasik között? Az, hogy Jack nemcsak fejlődőképes, hanem konkrétan akar is fejlődni. Észreveszi, amikor hülyén viselkedik, és belső igénye van arra, hogy jobbá váljon. Nem nézi le Vit, hanem tényleg meghallgatja, és tanul tőle. És ez nagy szó egy patriarchális világban felnőtt sráctól.

Nagyon tetszettek Vi és Jack való életbeli szópárbajai, és az is ahogyan a karaktereik bőrébe bújva megnyíltak egymásnak. Mert igaz, hogy Vi egy férfi karakter mögé rejtőzve, névtelenül beszélgetett és játszott Jackkel, vagyis a srác nem tudta, hogy Vi a játékostársa (azt hitte, hogy Vi fiú ikertestvére az, mert Vi ezt füllentette), mégis mindketten teljesen önmagukat adhatták a játék és az online beszélgetéseik során, valamint a valóságban is.

Érdekes karakter volt még Olivia, Jack volt barátnője is. Jack egyezséget kötött Vivel, aminek a lényege az volt, hogy ő elvégzi végre a tisztégével járó feladatokat, amiket eddig Vire testált, Vi pedig cserébe megtudja neki, hogy Olivia miért is szakított vele. Amúgy vicces volt, mert az első gondolatom a szakítás okára az volt, ami végül ki is derült, de csak röhögtem magamon, hogy á, már mindenbe ezt látom bele, tuti tévedek. De nem. 😂 Hogy pontosan miről is van szó, nem árulom el, de jót kuncogtam magamon és azon is, hogy tényleg igazam volt.

Vi anyukája és tesója is klassz karakterek voltak. Tetszett, hogy Vi az anyukájával teljesen őszintén beszélhet bármiről, és az is aranyos volt, hogy a tesója folyamatosan támogatni akarta őt mindenben (annak ellenére, hogy ez Vinek fel sem tűnt a nagy önsajnálatban dagonyázástól).

– Nem vagyunk barátok – mondom neki –, és ha nem akarod, hogy feljelentselek zaklatás miatt, akkor jobb, ha békén hagysz.
– Hűha, Vi! – mondja Antonia olyan hangon, mintha kajánul elrontottam volna a szórakozását. – Történt valami, vagy csak…?
– Semmi – feleli George az arcára fagyott mosollyal. – Rendben, Vi. Megértettem. Sosem lehet tudni, hogy ki érti a viccet.  
A nyugtalanság gazként ver gyökeret a mellkasomban, kivirágzik, majd elszárad. Gyorsan elfordulok, és motyogok valamit arról, hogy Bashnek kell segítenem.
– Elnézést kérek a viselkedéséért – mondja Antonia halkan a hátam mögött. – Ő már csak ilyen. 
Már nem láthatnak, de úgy torpanok meg, mintha a szavak tőrként hatolnának belém. Úgy érzem, megfulladok.
– Semmi baj, kedvesem – feleli George. – Viola híres a… forrófejűségéről.
– Így is mondhatjuk – nevet fel Antonia, és ettől felfordul a gyomrom.

Antonia (Vi korábbi legjobb barátnője) karaktere tökéletes példája volt annak a lánytípusnak, aki nem gonosz, nem rossz, csak épp naiv, meg akar felelni a fiúknak, és nem veszi észre azokat a red flageket, amiket Vi például azonnal meglát. Ő valóban azt gondolja, hogy Vivel van a probléma, hogy oda is rosszat képzel, ahol nincs is, és nem látja tisztán a körülötte lévő fiúkat, a tetteik mögött megbúvó célokat és érdekeket. Örültem annak, hogy az ő karaktere is fejlődésen ment át, és nem lett végleg elfelejtve, miután Vivel megromlott a barátsága.

A karakterek szerintem nagyon jól ki voltak dolgozva, szóval nem adhatok mást, mint 5-ből 5 pont.


Lezárás

A történet lezárása nem volt túl meglepő, pontosan az történt, amire számítottam, ennek ellenére egyáltalán nem vagyok csalódott, mert ez ebben az esetben pont így volt tökéletes.

Szóval 5-ből 5 pont.



Hogy tetszett ez a könyv?

Én is meg vagyok lepve rajta, de nekem nagyon bejött. Imádtam, hogy színtiszta feminista történet volt, szerintem ennyire feminista szórakoztató irodalmi regényt én még nem is olvastam korábban. Sok mindent át tudtam érezni benne, elgondolkoztatott, megszerettem a főszereplőket és a mellékkarakterek közül is jó párat, imádtam a Vi és Jack közötti párbeszédeket, jeleneteket, és csak úgy szimplán élveztem a történetet.

Szóval összességében 5-ből 5 pont.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik egy valóban feminista regényt szeretnének olvasni úgy, hogy közben jól is szórakoznak.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:


Nyereményjáték:

A Könyvmolyképző Kiadó oldalán találtok egy beleolvasót Alexene Farol Follmuth nemrég megjelent YA-regényébe, aminek segítségével könnyedén meg fogjátok tudni válaszolni az egyes állomásokon található, könyvhöz kapcsolódó kérdéseinket! Jó olvasást!

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Kinek az amulettjéről szól a küldetés?


Állomáslista:

10. 09. Utószó
10. 12. Dreamworld
10. 14. Spirit Bliss Sárga könyves út


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése