Folytatódik Sarina Bowen hokis fiúkról szóló LMBTQ-sorozata, amiben a hokis srác ezúttal egy lakberendezőbe szeret bele. A történetről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, és ha velünk játszol, a kötet egy példányát is megnyerheted.
Miért választottam ezt a könyvet?
Az első részt, Az új srácot anno én korrektúráztam, és nagyon tetszett. Ez a második rész más korrektoroknak jutott, de mindenképpen el akartam olvasni, mert úgy véltem, Sarina Bowen stílusában és történeteiben nem csalódhatok.
Külcsín és kivitelezés
A második rész borítója passzol a sorozat első részéhez. Ezen is egy helyes hokiütős pasi van, ezúttal híd helyett egy nagyon minimalista módon megrajzolt, egyszerű fekete vonalrajzház áll a háta mögött, a háttér pedig méregzöld színű. Ez a méregzöld szín amúgy baromira tetszik, imádom alapvetően a zöld színt, de ez az árnyalata extrán bejön. És a rajzon lévő pasi is passzol a sztorihoz a háttérben lévő házzal együtt, ami fontos szerepet játszik majd a történetben.
A könyv kivitelezése és minősége a megszokott KMK-s minőség.
Szóval nekem 5-ből 5 pont.
Alapötlet
Ez a második rész is a hoki világában játszódik, ami alapvetően egy maszkulin és agresszív sport, szóval nem könnyű ilyen környezetben melegnek lenni, és nyíltan felvállalni ezt. A főszereplő, Tommaso még saját magának is hazudott eddig, megnősült, a házassága nem működött, elvált, most egyedül él, és ha vannak is bevillanásai arról, hogy esetleg mi is lehet ennek az oka, elnyomja magában. Egészen addig, míg az édesanyja karácsonyi elszállásolása miatt be nem kell rendeznie a tök üres lakását úgy, hogy halovány lilája sincs a lakberendezésről. Egy bútorboltban véletlenül összefut Carterrel, egy meleg belsőépítésszel, aki épp csődközeli helyzetből próbál menekülni, mert a korábbi ügyfele és az exe jól átvágta és cserbenhagyta. Tomasso felbérli őt, és miközben a lakása egyre otthonosabbá válik, a szíve is kezd felolvadni. A kérdés csak az, hogy vajon fel meri-e vállalni nyilvánosan is önmagát és azt, hogy egy férfiba szerelmes.
Igazából maga az alapötlet nem újdonság, két meleg pasi véletlenül találkozik egymással, valami miatt egymás életének részesei lesznek, szép lassan elkezdenek érezni valami egymás iránt, aztán jönnek a bonyodalmak. Ami ezt az egészet különlegessé teszi, az Bowen stílusa, humora és nagyon komfortos, romantikus, aranyos történetvezetése, na meg a két nagyon szerethető főszereplő karakter. Ezek mellett nekem nem kell különleges és egyedi alapötlet, pont elég az egyedi stílus és a szórakoztató sztori.
Bowen humora nagyon más, mint Alexis Hallé, de mindkettejüké élvezetes, cuki és nagyon közel áll hozzám. Szóval örömmel és érdeklődéssel olvastam ezt a regényt, mert feldobta a kedvemet.
5-ből 5 pont.
Cselekmény
A fejezetek E/1-ben íródtak, és felváltva ismerhetjük meg belőlük Tommaso és Carter nézőpontját is. Tommaso szála elsősorban az önfelfedezésről, a gyerek- és fiatalkori traumái feldolgozásáról, az önelfogadásról szól, és arról, hogyan lesz képes felvállalni mások előtt is azt, aki. Carter ezzel szemben már teljesen önazonosan él, és nyíltan vállalja a melegségét, szóval az ő szála a munka világában való boldogulásról szól, arról, hogy vajon érdemes-e az álmainkat követni, kockázatot vállalni, vagy egyszerűen csak fel kell adni, beállni a sorba, és egy unalmas, semmitmondó munkáért felvenni havonta a biztos fizetést.
Igazából mindkét srác belső konfliktusával tökéletesen tudtam azonosulni. Sokszor totál nehéz mások előtt felvállalnia magát az embernek, nemcsak feltétlenül LMBTQ+-értelemben, hanem egyéb dolgokban is. Főképp, ha az ember gyerek- és fiatalkora azzal telt, hogy folyamatosan bántalmazták, és elhitették vele, hogy kevesebbet ér. Szóval át tudtam érezni azt a félelmet, stresszt, amit Tommaso is érzett.
És hát, igen, az „életed álma bizonytalan megélhetéssel” kontra „egy átlagmunka, amiből biztosan meg tudsz élni” konfliktust én magam is átéltem, és ha nem is olyan erősen, mint korábban, még mindig sokat töprengek rajta. Nekem végül a biztos megélhetést kellett választanom, mert nem csak magamért, másokért is felelős vagyok. De mindig ott motoszkál azért az agyam mélyén, hogy ha csak magamért lennék felelős, akkor lehet, hogy más úton járnék. Szóval Carter küzdelmeit is teljesen megértettem az álmaival, a pénzzel, a felelőséggel, és bár sejtettem, végül hogyan fog dönteni, mégis kíváncsian vártam, miként jut el arra a pontra.
A szerelmi szál is nagyon cuki volt. Tommasót és Cartert külön-külön is kedveltem, de együtt is klassz párost alkottak már akkor is, amikor még semmi nem volt köztük. Viccesek és aranyosak voltak a közös jeleneteik, és örültem, hogy bár a vonzalom már az elejétől ott volt kettejük között, a köztük lévő érzések mégis szép lassan bontakoztak ki.
– Ki csókolt meg kit?– Homályos – felelem, miután próbálok gondolkodni. – Pár anyagdarab miatt tusakodtunk.– Forróóón hangzik – legyezi magát a barátom. – Úgy tudsz szövetsűrűségről beszélni, hogy a férfiak elvesztik a fejüket.
Tetszett, hogy Tommaso végül teljesen másképp vette az akadályokat, mint az első részben Hudson, és nem ugyanazt a sémát kaptuk. Azt hiszem, ha a helyükben lennék, akkor én Tommaso útját választanám inkább. Hudson döntéseit is teljesen megértem, neki arra volt szüksége, amit végül vállalt, de Tommaso más személyiségtípus, és az ő döntése semmivel sem kevésbé bátor, csak visszafogottabb. És imádtam, ahogyan Carter segítségével és ésszel sikerült visszavágnia a régebben őt bántalmazó rokonainak.
Carter döntéseinek is örültem, szerintem az ő helyzetében ez volt a megfelelő választás. Kicsit féltem tőle, hogy majd az író úgy oldja meg Carter gondjait, hogy Tommaso a pénzével megoldja neki azokat, vagyis amolyan kitartott lesz Carterből, de szerencsére nem így történt. Szerintem egy kapcsolatba egyenlő félként érdemes csak belépni akkor is, ha bízhatunk abban, hogy a másik nem vetné később a szemünkre, hogy az ő pénzéből boldogultunk. Bizalom ide, bizalom oda, nem éri meg kockáztatni és alárendelődni anyagilag a másiknak.
Imádtam Carter humorral átitatott lakberendezési videóit, ötleteit, a közös jeleneteket Tommasóval, aki utál vásárolni, és cseppet sem ért a divathoz, a bútorokhoz, valamint a szépérzéke is elég gyengécske. Jókat kuncogtam ezeken a dolgokon.
5-ből 5 pont.
Karakterek
Számomra mind Tommaso, mind Carter nagyon szimpatikus volt. Tommaso nehezebben mutatta ki az érzéseit, morcosnak tűnt elsőre, de valójában csupa szív pasas. Carter meg lelkes, vicces, és teljesen önmaga. Együtt pont jól kiegészítették egymást, tökéletes párost alkottak. Mindkettejüknek megvolt a saját múltja, a saját gondjai, a saját lelki sebei, klasszul ki volt dolgozva a személyiségük.
Imádtam, hogy ha nem is főszerepben, de Hudson és Gavin is fel-felbukkant a történetben. Jó volt viszontlátni őket, megnézni, hogyan élnek az első könyv vége óta, miként alakult és alakul még mindig Hudson előbújása a nyilvánosság, a hokirajongók előtt. Klassz volt, hogy Hudson egyfajta példa és kapaszkodó lett Tommaso számára, akinek a történetéből, a viselkedéséből bátorságot nyerhetett.
– A világ tele van trollokkal, és bármit hajlandóak kimondani. Minél aljasabb, annál jobb. De ezt már úgyis tudod.– Egy srác coming outolt, aztán megnyert egy kibaszott meccset. Mit akarnak még? – kérdezem, és összeszorul a szívem.– Azt akarják, hogy a kis farkuk nagyobbnak tűnjön, Carter – vonja meg a vállát Rigo. – És ha minket megszégyenítenek, azzal bizonyára elérik a céljukat.
Az új mellékszereplők, Carter melegpárt alkotó barátai, Rigo és Buck is aranyosnak tűntek. Bár ők már kapcsolatban élnek, simán el tudnám képzelni, hogy az egyik kötet az ő életüket mutatja be. Buck a hadseregben szolgál, így sokat van távol, aminek köszönhetően meg is lenne egy regény bonyodalma: hogyan boldogulhat valaki melegként a seregben, valamint miként lehet párkapcsolatot fenntartani egy ilyen hivatás mellett?
Akiről még simán várnék egy külön kötetet, az Powers edző. Igaz, hogy csak apróbb jelenetei voltak a könyvben, de azok nekem egyfelől mintha arra utaltak volna, hogy neki is lesz külön története, másfelől felkeltették a figyelmemet a karakter iránt, és nagyon szeretnék többet tudni róla és az életéről.
Tommaso anyukája és tesója is érdekes karakterek voltak. Az anyuka épp a rákból próbált kigyógyulni, úgyhogy ez nehéz időszak volt Tommasónak is, mert aggódott, hogy elveszíti az édesanyját, de a múltbeli bántalmazások miatt is érdekes volt az anya karaktere. Először nem is tudtam, mit gondoljak róla, mert anno nem védte meg Tommasót a bántalmazásoktól, amiket Tommaso nagybátyja és unokatestvére követett el, kíváncsi voltam, kiderül-e valami, ami miatt úgy érezhetem, hogy nem vagy kevésbé bűnös emiatt, mert alapvetően nagyon szimpatikus nőnek tűnt a jelenben, és láthatóan szerette a fiát. Például aranyos volt, hogy valószínűleg már régóta tudta ő és Tommaso húga is, hogy Tommaso meleg, és próbálták sugallni neki, hogy ez nem gond, és hogy szeretnék, ha lenne valakije, akit szerethet, és aki viszontszereti. Csak Tommaso nem akarta meghallani őket...
Tommaso nagybátyja és unokatestvére pedig csak épphogy része volt említésképpen és ténylegesen a történetnek, mégis sikerült olyan karaktereknek megalkotni őket, akiket tiszta szívemből megvetettem, és alig vártam, hogy Tommaso valamilyen módon szembeszálljon velük, és ha másképp nem, azzal győzzön, hogy többé nem lesznek hatással rá egyáltalán a szavaik.
Szóval jó kis karaktereket kaptunk, így 5-ből 5 pont.
Lezárás
A sztori végén nem voltak nagy fordulatok, de nem is volt szükségem ilyesmire, azt kaptam a lezárástól, amit nagyjából vártam, így elégedetten és boldogan csuktam be a könyvet.
Szóval 5-ből 5 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
Imádom Bowen stílusát, humorát, nagyon szeretem a karaktereket, akiket alkotott, mert van bennük mélység, és olyan problémákkal küszködnek, amiket képes voltam átérezni, megérteni.
5-ből 5 pont.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Azoknak, akik szeretik a humoros, romantikus LMBTQ+-sztorikat, és szeretnének jól szórakozni olvasás közben.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Az Én vagyok a te embered a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg. A mostani játékunk során a kiadó melegkönyveiből találtok egy-egy idézetet, a feladatotok pedig, hogy beírjátok a Tally megfelelő sorába, hogy melyik bloggerünk melyik kötetből idézett.
Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Idézet a játékhoz:
„Ha olyan emberek vesznek körül, akik szeretnek, akkor ők lesznek a családod.”
Állomáslista:
11. 09. Hagyjatok! Olvasok! Blog
11. 11. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 13. Sorok Között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése