A Könyvmolyképző Kiadónak és Sarah MacLeannek köszönhetően most végigkövethetjük a Storm család vetélkedését, hogy megszerezzék a nemrég elhunyt apjuk után maradt hatalmas örökséget egy játék során. Tarts velünk a családi drámák tengerén, és a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a könyvből, ha szerencsés vagy.
Miért választottam ezt a könyvet?
Korrektúrázásra kaptam, de amint elkezdtem olvasni, teljesen beszippantott. Már az elején sejtettem, hogy mind a családi drámák, mind az örökségért folytatott játék nagyon izgalmas lesz, és igazam is lett.
Külcsín és kivitelezés
A könyv még nincsen a kezemben, úgyhogy csak a borítóról tudok véleményt mondani. Egy tengerpart látható a képen, ahol három nő és egy férfi sétál és nézelődik. Ez a négy ember valószínűleg a négy Storm testvér, akik a családi szigeten vannak épp, ahol a játék is folyik. Témájában teljesen passzol az illusztráció a történethez, és maga a tengerpart is szép, de valahogy borítóként nekem mégsem igazán jön be. Nem tudnám megmagyarázni, miért...
Szóval 5-ből 3,5 pont.
Alapötlet
Olvastam már más örökségért való játékról szóló könyvet is korábban, de ennek teljesen más volt a hangulata. Itt bár a játék is fontos volt, de elsősorban a családi traumák, családtagok közötti kapcsolatok, jellemfejlődések álltak a történet középpontjában. Ez pedig egyedi színt adott a történetnek. A szerelmi szál is érdekes volt, sokkal jobb, mint amire számítottam.
Szóval 5-ből 5 pont.
Cselekmény, karakterek
A történet főszereplője Alice, az egyik Storm testvér. Ő a testvérek közül az egyetlen, aki a múltban szembeszállt az apjával, aminek meg is lett az ára. Nemhogy semmiféle anyagi támogatást nem kap a milliárdos apjától, de az szóba sem áll vele, és a lánynak a család többi tagjával is teljesen megszakadt a kapcsolata. Átlagos emberként él, átlagos munkája van, közben pedig fest. Aztán egy átlagos napon váratlanul jön a hír, hogy az apja meghalt, és várják őt a temetésére (bár ezt a szót előszeretettel nem használják a regényben). Alice azonnal útnak is indul a Storm-szigetre, egyszerű vonattal, amin megismerkedik egy kedvesnek és gondoskodónak tűnő férfival. Jack megmenti őt a paparazziktól, és tetszik is Alice-nek, ezért az éjszakát együtt tölti vele. Azt gondolja, hogy az egész csak egy egyéjszakás kaland lesz, ám másnap, mikor megérkezik a szigetre, a családi házhoz, kiderül, hogy a titokzatos férfi az apja jobbkeze volt, és az ő feladata a végrendelet alapján a családi örökségért folytatott játék levezénylése. Minden családtag kap egy feladatot, amit végre kell hajtania. Ha egyvalakinek nem sikerül, akkor mindenki számára oda az örökség. A diszfunkcionális család tagjainak össze kéne tartaniuk ahhoz, hogy ne kerüljenek koldusbotra.
Amikor kiderült, hogy a családnak játszani kell az örökségért, először azt gondoltam, hogy ez egy Örökösök viadala típusú sztori lesz. Vagyis különböző logikai feladványokat kell majd megoldani, amik az én agyamat is esetleg megmozgatják. Aztán előkerültek a feladatok (takarítás, szigeten maradás, minden nap egy jó dolgot mondani az elhunytról, szakítani életed szerelmével stb.), és rájöttem, hogy ez nem egy logikai feladatos kalandjáték lesz. Kicsit elszontyolodtam, mert attól féltem, hogy így nem lesz túl izgi a történet, de szerencsére nagyot tévedtem.
– Egyszerűen mondhattad volna, hogy örülsz, hogy látsz, Sam.– Miért örülnék? – vágta rá Sam.Egy másik testvér szájából, egy másik családban ez akár vicc is lehetett volna.De ők Stormok voltak.
Egyfelől a család tagjai nagyon érdekes karakterek, és nagyon izgalmas a köztük lévő dinamika is. Szórakoztató volt pszichológiai szempontból végigelemezni, ki milyen ember, hogyan kapcsolódik másokhoz, képes-e változni, mit titkol, és hasonlók. És arra is kíváncsi voltam, hogy a személyre szabott feladataik vajon milyen hatást, változást váltanak ki belőlük. Valamiért szinte az első pillanattól úgy éreztem, hogy bár az elhunyt Mr. Stormnak valóban megvoltak a maga hibái, sokszor nem volt túl jó apa, nem jól reagált, de mégis szerette a családját. Már csak azért is, mert olyan feladatot kapott mindenki, személyre szabottan, amit ha megoldanak, az így vagy úgy, de építi a jellemüket. Az is felmerült bennem, hogy az apa valójában meg sem halt, csak ezzel az átveréssel akarta újra összehozni a széthullott, diszfunkcionális családját. Szinte a végéig vártam, hogy talán váratlanul felbukkan, hogy: „Haha, csak vicc volt, életben vagyok.”
A szerelmi szál jól sikerült. Én általában nem vagyok túlságosan oda a romantikus sztorikért, de ebben az esetben Jack annak ellenére szimpatikus pasi volt, hogy egy hatalmas hazugsággal kezdte az ismeretségét Alice-szel, és jó volt a dinamika és a vibrálás köztük. Kíváncsi voltam, hogy túl tudnak-e lépni a titkokon és hazugságokon, főképp, hogy még a sztori végén is kiderült egy füllentés, amit fel kellett valahogyan dolgozni.
A legérdekesebbnek, bár egyben a legkevésbé kedvelhetőnek is, az anya karakterét éreztem. Nőként együttéreztem vele a terhek és sebek miatt, amiket el kellett viselnie feleségként, egy milliárdos, munka- és irányításmániás, adrenalinfüggő férj mellett, de az a rideg, gonosz bánásmód, amivel a gyerekei felé fordult, egyszerűen megbocsáthatatlan. Végig reménykedtem benne, hogy ő is majd változni fog, megenyhül, rájön, hogy így nem viselkedhet, és segítséget kér...
– Ha az utasításokat nem teljesítitek a Franklin halálától számított egy héten belül, elveszítitek az örökségre való jogosultságotokat.Alice-nek el kellett ismernie: az apja mindig is tudta, hogyan vegye rá a családját a cselekvésre.– Ki veszíti el? Csak az, aki nem teljesíti? Vagy mindenki? – pontosított Greta.– Mindenki.
A testvérek jól kidolgozott és érdekes karkaterek voltak. Először azt hittem, hogy Samet nem fogom kedvelni, de ebben nem volt igazam. Ő a fiúgyerek a családban, az apjának dolgozgat, de igazából csak eltartják. Nagyon szeretne megfelelni az apjának, de tudja, hogy a férfi semmire nem tartja őt, és ez fáj neki. Végül ő maga is elhiszi önmagáról, hogy teljesen haszontalan. Van egy anyagias felesége és két gyereke, utóbbiakat tényleg szívből szereti is, de a házassága csak érdekeken alapul. Boldogtalan, fél a jövőtől, fél attól, hogy mi lesz velük, ha nem kapja meg az örökségét. És emiatt tesz dolgokat, amiket nem kéne. Ami szimpatikussá teszi, az az, hogy tényleg szívből szereti a gyerekeit, és ha lassan is, de látni rajta, hogy elkezd változni.
Ahogy Sam az apja árnyéka, úgy Greta, a legidősebb nővér az anyjáé. Sosem ment férjhez, nincsenek gyerekei, sosem költözött el, és mindig az anyja sarkában jár, hogy ha a nő füttyent neki, ő ugorhasson. Szerelmes az apja testőrébe, akivel évek óta nyílt titokként kapcsolatot folytat, de képtelen felvállalni őt, kiállni érte. Pedig látszik, hogy tényleg szeretik egymást, úgyhogy nagyon féltem tőle, hogy vajon Greta teljesíti-e az örökségért folytatott játék rá vonatkozó feltételét.
Emily volt talán a legkevésbé érdekes testvér számomra. Ő a legkisebb, olyan kis cuki, neki többet szabad, mint a nővéreinek és a bátyjának. A szüleik nem szóltak egy szót sem, amikor egy nővel házasodott össze, és azért sem, hogy egy kis holisztikus gyógyászati boltot vezetnek együtt, vagyis függetlenedett a családtól némileg. Van a múltjában egy nagy titok, amire számítottam, csak nem vele kapcsolatban, szóval picit meglepetés volt, de így sem bizonyult elég izgalmas karakternek számomra. A feleségével viszont cukik voltak együtt.
Alice tökéletes volt főszereplőnek. Bátor, belevaló, lázadó. Ő az, aki az igazság nevében még a saját apjával is szembe mert szállni. Egyébként ez különösen tetszett. Először azt hittem, hogy csak a saját függetlenségéért küzdött, de kiderült, hogy egy sokkal komolyabb ügy mellett állt ki az apjával szemben, ami miatt végül fekete bárány lett a családban. Pedig neki volt igaza.
Szóval 5-ből 5 pont.
Lezárás
Nagyjából azt kaptam a könyv végétől, amit reméltem, igazából szinte mindenkivel kapcsolatban. Volt néhány fordulat, meglepetés, de csupa olyasmi, amivel kapcsolatban szinte biztosra vettem, hogy ha lesz is dráma, hamar megoldódik majd, és megnyugtató módon. Szóval a vége nem volt meghökkentő, de a lelkemnek jólesett.
5-ből 4,5 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
Nagyon érdekes volt látni a családi dinamikákat, a családtagok közötti kapcsolatokat, azt, hogy miként változnak az egyes karakterek, és hogyan változik ezáltal az egymáshoz való viszonyuk is. Bár az eleje alapján arra számítottam, hogy az örökség miatti játékon lesz a hangsúly a cselekményben, igazából szerintem a pszichológiai szál volt a lényeg. De nekem ez bejött. Tetszett a romantikus szál is, és a karakterek majdnem mind érdekesek és összetettek voltak.
Szóval 5-ből 5 pont.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Akiket érdekelnek a családi traumák, a családtagok közötti dinamika, a pszichológia.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Ezúttal olyan könyvsorozatok címét kell kitalálnod, amelyekben különböző játékokat játszanak a főszereplők az életükért, a pénzért vagy más célokért. Írd be az adott könyvsorozat címét a Tally megfelelő helyére.
(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kulcskifejezések a játékhoz:
12 fiú és 12 lány, televíziós show, aréna, Kapitólium, fecsegőposztáta
Állomáslista:
07. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út
07. 03. Olvasónapló
07. 05. Kitablar
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése