Április végén debütált a Netflixen a Heartstopper - Fülig beléd zúgtam című sorozat, ami Alice Oseman azonos című képregényén alapult. A kötet a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában érkezik, és két fiú barátságát és szerelembe esését mutatja be.
Tarts velünk az extra-hosszú blogturnénk, és az értékelések és extra állomások során ismerd meg a képregényt, és ha szerencséd van, egy példányt nyerhetsz is a kötetből.
Miért néztem meg ezt a filmet?
Amint végigolvastam a Fülig beléd zúgtam képregény első könyvét, azonnal úgy éreztem, hogy rá kell vetnem magam a sorozatra is. Szerencsére év eleje óta Netflix-előfizető vagyok, úgyhogy gond nélkül nekiállhattam a filmnézésnek. A sorozat első szériája jócskán túlnyúlik az első képregény történetén, ezért én most csak az első három részt veszem a véleményem alapjául.
Előzetes (angol nyelvű)
A film története röviden
A sorozat első három része az azonos című képregény első részét dolgozza fel. Charlie, a nyíltan meleg gimnazista belezúg az iskola rögbicsapatának kapitányába, Nickbe. Bár összebarátkoznak, azt hiszi, hogy az érzései úgysem találnának viszonzásra, mivel Nick heterónak tűnik, ám Nick viszont nagyon is megkedveli őt. Jobban, mint egy barát.
Véleményem a filmről
Először is nagyon tetszett a színészgárda. Imádtam, hogy Charlie esetében nem egy tökéletesen kinéző srácot választottak, hanem valóban olyat, akinek göndör szénakazal a haja és kicsit kuszák a fogai. Nekem ettől az esendő tökéletlenségtől lett hiteles és szerethető a karakter, mert valóban el tudtam hinni neki, hogy az iskolában a "lúzerekhez" tartozik, kevés az önbizalma, sok a lelki sérülése.
Nick alakítójával is tökéletesen elégedett voltam, mert egyszerűen sütött az arcvonásairól, a szeméből az az őszinte kedvesség, ami a képregényből is átjött. Egyébként mindkét srác nagyon klasszul tudta közvetíteni a mimikájával az érzéseit, tökéletesen átéreztem Nick éppen ébredező vonzalmát, a kétségeit, félelmeit, a Charlie iránti féltését és gondoskodási ösztönét. És Charlie-nál is teljesen átjött a reménytelennek tűnő szerelem fájdalma, a magány, a sok kétség.
A legjobb viszont az volt, hogy a két színész között valóban lehetett érezni a szikrát. Egyszerűen teljesen és kétségek nélkül elhittem nekik, hogy ők ketten fülig egymásba vannak zúgva. Nem tudom, hogy a valóságban melegek-e, és őszintén szólva, nem is érdekel, mert nem ránk, nézőkre tartozik ez, ami érdekel, hogy totál hitelesen hozták a karaktereiket, és megvolt köztük az a kapocs, amire szükség volt ehhez a szerelmi szálhoz.
Azt is imádtam, hogy a képregényben történteket szinte teljesen ugyanúgy viszontláthattuk a sorozatban. Ami a képregényben megtörtént, az a filmben is megtörtént. Viszont így sem volt unalmas a sorozat, mert a képregény történetét kiegészítették más szálakkal. A sorozatban sokkal többet kaptunk például Charlie barátaiból. Előkerültek az ő konfliktusaik, gondjaik, szerelmi szálaik is, amik legalább annyira megfogtak, mint Charlie és Nick fő szála.
Elle nemváltása és az, hogy beleszeret Taóba, a legjobb barátjába nagyon aranyos szál volt. Remélem, hogy Tao is rájön majd, hogy szereti Elle-t, és nem okoz neki fájdalmat. Szerintem köztük is nagyon átjött a kémia az első pillanattól, bár talán társadalmi elfogadottság tekintetében még nehezebb a helyzetük, mint Charlie-nak és Nicknek, úgyhogy biztosan sok nehézség vár még rájuk a folytatásban.
Tetszett, hogy Tao igazi védelmező barát. Állandóan ott állt Charlie mellett, őszintén féltette őt Nicktől, és bár én nézőként tudtam, hogy erre nincsen semmi oka, mert Nick rendes srác, mégis megértettem a baráti kétségeit. Az is tetszett, hogy mindig odafigyelt arra, Elle miként érzi magát. Támogatta őt az sms-eivel az iskolaváltásban, mindig megkérdezte, hogy nem piszkálják-e, talált-e új barátokat, jól érzi-e magát. Vagyis tényleg érdeklődött az iránt, hogy rendben van-e.
Elle új osztályába jár Tara és Darcy is, akik egy párt alkotnak. Én nem tudom, ki válogatta ki a színészgárdát, de le a kalappal előtte, ugyanis köztük is ott éreztem azt az igazi szikrát, szóval mindhárom filmbeli pár egyszerűen tökéletesen passzolt egymáshoz. Megértettem Tara szomorúságát, amiért sokan másképp tekintenek rá, miután felvállalta nyilvánosan is a párjának Darcyt. Pedig attól még, hogy rájött, leszbikus, a személyisége egyáltalán nem változott meg, ugyanaz az ember maradt. Rossz érzés lehet, amikor egyetlen dolog alapján ítélnek meg teljesen, miközben az az egy dolog csak egy kicsike része a személyiségednek, annál sokkal több fontos tulajdonságból állsz össze.
Imogen karakterétől a film első részében nem tudtam, mit várhatok. Ő Nick baráti csapatába tartozik, de szerelmes belé. Attól tartottam, ha Nick végül visszautasítja, és rájön, hogy miért (szerelmes Charlie-ba), akkor bekavar majd, és szétkürtöli a dolgot. Szóval a sorozat elején kicsit tartottam a karakterétől.
A Bent játszó színész nagyon jól hozta a frusztrált élethelyzetben lévő, dühvel és fájdalommal teli meleg srácot. Ahogyan a képregényben is, nem merte felvállalni a sorozat elején Charlie-t, ezért szakítottak, de valahogy mindig vissza-visszatért Charlie életébe annak ellenére, hogy ő ezt nem akarta. Ben jól példázza, hogy ha valaki félelmében elfojtja a valódi önmagát, egyfelől tele lesz haraggal és agresszióval, másfelől sosem lehet igazán boldog. A filmbeli Bennel kapcsolatban ez még inkább átjött, a színész nagyon jól játszott az arcával, a tekintetével, őszintén szólva, bár nagyon nem értettem egyet Ben viselkedésével, igazán sajnáltam őt. Persze gyáva, de megértem, hogy miért az. Felvállalni a világunkban azt, hogy valaki meleg, ezernyi hátránnyal jár együtt. És ha még csak hátrányokról lenne szó, de konkrétan félthetné a lelki, fizikai épségét és az életét is bizonyos helyzetekben.
Nagyon vicces volt, hogy Charlie nővérének karaktere a sorozatban is totál jól hozta a szellemlánystílust. A sápatag kinézete a sötét hajjal és ruhákkal, az, ahogyan csak úgy felbukkan a semmiből, a beszédmódja, mozgása sokkal jobban átadta ezt a dark stílust, mint a képregény. Viszont a színész szemjátékában ott volt az élet, az öccse iránti szeretet.
Olvastam valahol, hogy a sorozattal kapcsolatban azt nehezményezik, hogy "mindenki" LMBTQ benne, ami irreális, de ha jobban belegondolunk, ez egyáltalán nincs így. A két iskolából (több száz diák között) van hat nem heterónak mondható karakter meg egy tanár, aki talán meleg, de ezt nem mondják ki, csak olyan együttérzéssel segít Charlie-nak, hogy én annak tippelném. Az meg logikus, hogy az LMBTQ emberek keresik egymás társaságát, mert úgy legalább elfogadó, egymást megértő környezetben lehetnek. Vagyis az, hogy a több száz diák között van hat nem hetero diák, még alul is teljesíti az általam ismert statisztikákat (állítólag ha bemész egy 30 fős közösségbe, biztos, hogy van legalább egy ember köztük, aki legalább biszex).
Ami számomra inkább irreális picikét, az az, hogy minden LMBTQ fiatalnak támogató családtagjai vannak, és az iskolában is minden tanár kiáll mellettük. Ez nekem kicsit túl rózsaszín felhős, kétlem, hogy a valóságban is így lenne. A valóságban sokkal több elutasítással, gonoszkodással, homofóbiával kell szembenézniük még a család, a tanárok és a többi felnőtt részéről is, mint itt. Persze mondhatnánk, hogy náluk elfogadóbb a társadalom, mint nálunk, de ennyire akkor sem hiszem, hogy az. Bár az lenne...
Szóval ez az egyetlen, ami számomra nem reális a sorozatban, viszont ennek ellenére IMÁDTAM a filmet. Egyfelől a zseniális színészi játék és a párok közötti szikra miatt, másfelől azért, mert ugyanúgy árad a sztoriból a szeretet, mint a képregényből. Ha a képregényt mosolyogva olvastam végig, úgy a sorozatot nézve konkrétan végig vigyorogtam. Egyszerűen cuki volt!
Történet: 5
Nagyon egyszerű kis sztori, nincsenek benne nagy csavarok, ennek ellenére nem tudok 5-nél kevesebb pontot adni rá, mert egyszerűen aranyos az egész. A fő szál és a mellékszálak egyaránt.
Színészek: 5
A casting tökéletesen sikerült, egyfelől mindenki teljesen passzol a szerepéhez, másfelől mindegyik pár között ott van az a szikra, aminek köszönhetően el tudom hinni, hogy valóban vonzódnak egymáshoz, szeretik egymást. Még a negatív karaktereket is jól választották ki, mert képesek voltak megmutatni a karaktereik mélységeit.
Kivitelezés: 5
Nagyon klassz a film képi világa, imádom, hogy képesek voltak hozni benne a képregényfeelinget, mégsem lett gagyi az egész.
A képregény első részének zárása a sorozat harmadik részéig tart, azt nem tudom pontosan, hogy hány képregényt dolgoz fel a teljes első évad, de legalább hármat-négyet. A második képregényhez tartozó részekről a június közepén kezdődő turnénk során hozom majd a véleményemet, szóval az sem fog elmaradni.
Addig is, ha kíváncsiak lettetek, nézzétek meg a Netflixen a sorozatot, de előtte olvassátok el az első képregényt, amit itt tudtok megrendelni:
Nyereményjáték:
A Könyvmolyképző Kiadónál nagy örömünkre egyre több olyan kötet jelenik meg, aminek legalább az egyik főszereplője a saját neméhez is vonzódik. Ennek örömére most minden állomáson egy-egy LMBTQ-kötetből találtok idézetet, a feladatotok pedig az, hogy beírjátok, mi az adott kötet címe.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Idézet a játékhoz:
Most jöttem rá, hogy a szerelemnek árnyoldala is van. Ha haragszol életed szerelmére, az megöl minden boldogságot.
Állomáslista:
04. 29. Sorok között
04. 30. Deszy könyvajánlója
05. 01. Sorok között extra állomás
05. 02. Csak olvass!
05. 04. Dreamworld
05. 05. Dreamworld extra állomás
05. 06. Ambivalentína
05. 08. Utószó
05. 10. Fanni's Library
05. 12. Booktastic Boglinc
05. 14. Utószó extra állomás
05. 16. Hagyjatok! Olvasok! blog
05. 18. Spirit Bliss Sárga könyves út
05. 20. Könyv és más
05. 22. Spirit Bliss Sárga könyves út extra állomás
