A hetedik alkalom... - Avagy A Szem 1. - Reményfosztottak könyvbemutatója

Tegnap volt a hetedik könyvbemutatóm. Nagyon más volt, mint a korábbiak, már csak azért is, mert most egyedül ültem a színpadon íróként, és nem volt mellettem támaszként sem Kitti, sem Benina. De kezdjük az elején… :)

Tegnap kora hajnalban keltem, hogy elérjem a vonatot. Az út jól telt, először aludtam, aztán pedig a Gonosz pályát olvastam Rowlingtól. Amikor megérkeztem, Zsuzsa és Alexa vártak rám, és azonnal a Premier KultCaféba siettünk.

Kis késésben voltak a programok, úgyhogy nem késtünk el, sőt, volt szerencsénk meghallgatni, ahogy Kozári Dorka mesét mond a jelenlévő gyerkőcöknek. Korábban még sosem hallottam Dorkát mesélni, de nagyon jól csinálja! Felnőtt fejjel, legalább annyira élveztem az előadását, mint a gyerekek, akik csüngtek a szavain. Ha valakinek egyszer van rá lehetősége, mindenképpen hallgassa meg, ahogyan mesél, mert igazi élmény. :)

Dorka meséit Cselenyák Imre dobta fel gitárral, a gyerkőcökkel elénekeltek néhány karácsonyi dalt, amit szintén nagyon élveztek a kicsik, főképp a Micimackós „zikk, zikkelés”. :)

Dorka programja után Bodor Attila szórakoztatta a gyerekeket. A színpadon interaktív „kémiai kísérletekben” lehetett részük, természetesen az ő szintjükön, és ahogy messzebbről hallottam, igazán lelkesek voltak, és élvezték. :)

Ezt követően Palásthy Ágnes mesélt, ami szintén nagyon lekötötte a gyerekeket. Ezt bizonyítja az is, hogy egy kisfiú felvette okos telefonnal a teljes mesét, és amint véget ért, azonnal elkezdte újra lejátszani magának. :) Míg Ági mesélt, megérkezett Kitti és Peti is. Kitti gyorsan be is szerezte A Szemet, én meg dedikáltam neki. :) Utána beszélgettünk egy kicsit, készítettünk néhány képet, és már mehettem is a színpadra. :)

Nagyon furcsa volt, hogy most egyedül ülök kint, és sem Benina, sem Kitti nincs mellettem, de csak pozitív értelemben izgultam. Deszy vezette le a beszélgetést, aki régóta az olvasóm, nagyon jól ismeri a történeteimet, a stílusomat és A Szemet is olvasta, úgyhogy igazán felkészült volt, és érdekes, izgalmas kérdéseket tett fel nekem. :) Élmény volt vele beszélgetni! :) Katona Ildikó, a Kiadó vezetője közben élő adásban videózott minket, és szerintem nagyon klasszul sikerült a felvétel. Azt leszámítva, hogy izgalmamban egyfolytában lóbáltam a lábamat. :D Ki kell majd találnom valami kevésbé feltűnő stressz-levezetési módot, azt hiszem… :D

A beszélgetés után félrevonultam egy asztalhoz dedikálni. Ez jó megoldásnak bizonyult, mert így volt lehetőségem hosszabb időt eltölteni néhány olvasómmal. Jót beszélgettem egy anya-lánya párossal, akik mindketten olvasták a történeteimet, és az összes könyvemet elhozták dedikálásra (Remélem, A Szem is tetszeni fog nektek, lányok! :) ), és még egy Nyírd ki ezt a naplót! kihívásba is bevont két lányzó. :)

Utoljára Kolozs Kitti ült le hozzám, nagyon klasszul elbeszélgettünk. Ajándékba kaptam tőle egy szép könyvjelzőt, ő pedig átvehette tőlem a borítótervező pályázaton nyert példányt A Szemből. :)

A dedikálás után elraboltam magamnak egy kis időre Róbert Katát, hogy néhány szerkesztési tanácsot kérjek tőle. Egy édes kisbabát hagyott ott miattam, úgyhogy ezer hála és bocsánat, amiért lefoglaltam a kérdéseimmel, és nagyon köszönöm a hasznos segítséget. :)

Mivel Kolozs Kitti ráért délután is, ezért eljött velünk (Zsuzsa, Alexa, én) ebédelni, hogy folytathassuk a korábban félbeszakadt beszélgetést. Az ebéd nagyon finom volt, csak a korai kelés miatt vágytam egy kávéra is, szóval visszatértünk a KMK Könyvkarácsony helyszínére, ahol ittam egy nagyon finom Melange-t (méz, kávé, hab), majd nekiálltam dedikálni az előrendelt példányokat A Szemből. :)

Közben összefutottam Nózival, a rendőrkutyussal, aki Kántor Kata könyvét ihlette, és annyira cuki volt, hogy Kata engedélye után meg kellett simogatnom gyorsan. :) Majd nekiálltam fotózkodni Róbert Katával és On Saijal. :)

Végül eltelt a délután, és indultunk vissza Pécsre Alexával. Az egész utat végigbeszélgettük, csak az tette tönkre kicsit a hangulatot, hogy a mellettünk lévő sorban ülő, szegény lány rosszul lett, és egész úton hányt. Remélem, már jobban van, mert nagyon sajnáltam szegényt. :( Hazaérve pedig nagyon fáradtan, de élményekkel telve estem be az ágyba, és nagyon-nagyon jól aludtam. :)

Köszönöm mindenkinek az élményeket, és remélhetőleg nemsokára találkozunk a nyolcadik könyvem bemutatóján is! :)

Képek a könyvbemutatóról:

Bodor Attila mesél a gyerekeknek.

Kozári Dorka a gyerekeknek mesél.

Cselenyák Imre gitározik és énekel a gyerekeknek.

Palásthy Ágnes mesél a gyerekeknek.

Kolozs Kitti ajándéka számomra.

Róbert Kata, A Szem és én.

Kolozs Kitti, A Szem és én.

Zsuzsa, Szurovecz Kitti és én.

On Sai és én.

Ha szeretnéd megnézni a Könyvbemutatómról készült videót is, akkor katt IDE!