Mit tehet három ötödikes, akik nem hisznek a mesében, ha kiderül, hogy a helyettes ofőjük igazából boszorkány? És ha ez a boszorkány azt a feladatot adja nekik, hogy írjanak olvasónaplót a valóságból, vagy egyiküket megbuktatja? Nos Anka, Zizu és Báti nekivág Budapestnek, és megpróbálnak rátalálni egy igazi mesére! Miközben felfelé fotózva gyűjtik Instagramjukra a fővárosi szobrok és domborművek képeit, kénytelenek rádöbbenni, hogy bizony a valóság is lehet mesei! Tartsatok bloggereinkkel, és a turné végén a Könyvmolyképző kiadó jóvoltából három szerencsés olvasó meg is nyerheti ezt a csodás nyomozós meseregényt!
1. Múlt év végén megjelent a második mesekönyved, Kell egy csapat 1. – Banyavész címmel. Azok az olvasóid, akik olvasták az előző mesekönyvedet, mire számíthatnak? A Banyavész mennyiben lesz más, mint a Cirrus a tűzfalon?
A Banyavésznek gyerekek a főszereplői, nem pedig számítógépes vírusok, így talán könnyebb belehelyezkedni a fejükbe, és az ő szemükön keresztül látni Budapestet, ahol a történet játszódik. A Banyavész szövegében kevesebb a nyelvi csűrés-csavarás is, viszont cserébe több a kaland, mint Cirrus történetében. Az olvasói visszajelzések alapján viszont van, ami mindkettőben állandó: a humor. Ezt szinte minden olvasó kiemelte.
2. A történetnek három főszereplője van, Zizu, Báti és Anka. Három ötödikes diák, akik kiábrándultak a mesékből, mert azt látják, hogy a valóságban nincsenek csodák és nincs igazság sem. Neked is volt olyan időszakod, amikor az élet elvette a kedved a mesék világától? Ha igen, hogyan találtál vissza a mesékhez?
Nálam is nagyjából felső tagozatra esett az, amikor kínossá váltak a mesék. Olvasni is. Mondjuk ugyanez volt az az időszak, amikor az osztálytársam nyolcadikos nővérét totál felnőttnek láttam, és mélyen irigyeltem azért, mert ő már mindent tud az életről. Utána mindkettő elmúlt, amikor én is elértem azt a kort. Szóval nálam elég rövid volt a meseszünet. Felnőttként pedig az ember már mást is lát a mesékben, mint történeteket, és arra is rájön, hogy nem direkt módon, hanem máshogy igazak. Kicsit ezt a máshogy-faktort is szeretném megmutatni a könyveimben.
3. Zizu, Báti és Anka nagyon különböző személyiséggel bírnak. Melyikük áll a legközelebb hozzád?
Mindhármukban van valami belőlem. Bátiból a problémák kreatív megközelítése, Zizuból a hatékony kiállás az igazságáért, Ankából a teljes szétszórtság. De egyiket sem mintáztam magamról, vagy egy az egyben bárkiről, akit ismerek. Mind a három gyerek több valódiból van összegyúrva archetípusokká: Zizu a hősnek, Anka a lázadónak, Báti pedig a varázslónak felel meg nagyjából.
4. Ez a könyv igazi 2 in 1, ugyanis a gyerekek nemcsak egy izgalmas mesét kapnak, hanem egy érdekes játékot is. A történetben elrejtetted jó pár híres vers idézeteit, és arra kérted a gyerekeket, próbálják kitalálni, hogy mely versekről is van szó. Számomra ez nagyon szórakoztató volt, hogyan jutott eszedbe, hogy ezzel a kis plusz játékkal dobd fel a könyvet?
Egyszerűen szeretem a verseket, benne vannak a mindennapi gondolkodásomban. Bár ennél rosszabb a helyzet, tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy az agyam hasznos információk helyett ezekkel van tele. Sokszor előfordul, hogy egy helyzetben egy arra tökéletesen passzoló verssor ugrik be ahelyett, amit éppen válaszolni kéne. Adél néni, a boszorkány-magyartanár figurájában fogtam ezt a jelenséget, és szerencsétlenkedésből erénnyé tettem. Neki nemcsak eszébe jut, de tökéletesen ki is tudja fejezni magát idézetek által.
5. A kedvenc versidézeteid köré építetted fel a párbeszédeket vagy pedig a megírt párbeszédeidbe illő versrészleteket kerestél?
Mindkettő, ahogy épp jött. Törekedtem rá, hogy csak alsó tagozatban, iskolában előkerülő, vagy más okból közismert verseket használjak (hála és rajongás mindenkinek, aki gyerekverseket zenésít meg:)). Fontos szempont volt, hogy sikerélménye legyen a gyerekeknek, akkor is, ha nem olvasnak külön verseket, sőt, akkor is, ha nem szeretik a verseket. Ezért például órákig böngésztem a különböző kiadású iskolai szöveggyűjteményeket, és próbáltam összerakni fejben, hogy mi működhet, és mit kell elengednem. Utólag is köszönet a tankönyvboltok dolgozóinak, hogy gyanús viselkedésem ellenére sem tiltottak ki.
6. A magyar nyelv és irodalom tanárnő, Adél néni egy igazi boszorkány, aki látszólag csak azon van, hogy megkeserítse a diákjai életét. Ám a karaktere nem ennyire egyszerű. Volt esetleg hasonló stílusú tanárod, akiről megmintázhattad Adél nénit?
Nem volt. De ha lett volna, szerintem élveztem volna.
7. Anka bajba kerül, de persze Báti és Zizu a segítségére sietnek. Egy különleges olvasónaplót kell készíteniük, aminek egy igazi, a valóságban talált meséről kell szólnia. De vajon léteznek a valóságban is mesék, vagy ez egy lehetetlen feladat… Te éltél már át olyan helyzetet, amely szinte mesébe illő volt? Esetleg szereztél már a valódi életből ihletet?
Szerintem minden ihletemet a valóságból szerzem. Csak írás közben összekavarodnak a dolgok. Szerencsés esetben a jó irányba, és kapcsolat teremtődik a valóságban távolinak tűnő jelenségek között. Olyankor valami sokkal érdekesebb jön létre, mint a valóság. Tudom, megkerültem a kérdést. De a könyv maga is megkerüli, nincs kimondva sehol feketén-fehéren, hogy a gyerekekkel történő kalandok valóságosak. Ezt mindenki maga döntheti el, a szöveg ad lehetőséget és támaszt mind a két változathoz, a meséshez és a realistához is.
8. Miközben a három gyerek a megfelelő mesét keresi, végigjárja Budapest egy-két helyszínét. Mikor a mesét írtad, te is bejártad ezeket a helyeket?
Külön a könyv írása miatt nem, mert enélkül is rengeteget közlekedek gyalog. Volt egyszer egy nagy felismerésem (egyszer volt, hol nem volt), hogy Budapest belsőbb kerületeiben igazából minden nagyon közel van egymáshoz, ha az ember toronyiránt halad, és nem a járművek vonalain. Érdemes kipróbálni, elég meglepő menetidő-eredmények tudnak születni. A másik nagy felismerésem az volt, hogy a város szemmagasság feletti része mennyivel érdekesebb, mint az utcák maguk, ha felfelé is néz néha az ember. Az épületek odafenn tele vannak rejtélyes dolgokkal. Ezt is érdemes kipróbálni. Csak a hasra esés elkerülése érdekében ne egyszerre a kettőt. :)
9. Báti, Zizu és Anka nagyon szeret a város felfedezése közben fotókat készíteni az épületeket díszítő szobrokról. Te milyen viszonyban állsz a fotózással és egyéb művészeti ágakkal? Az íráson kívül máshol is kiéled az alkotókedvedet?
Annyira megtetszett az utcaszint feletti másik város, hogy elkezdtem fotózni, és az Instagram oldalamon #fotozzfelfele hashtaggel teszem közzé ezeket a képeket (most nem sütöm el még egyszer, hogy Anka, Zizu és Báti megbízásából... na jó, mégis). Nagyon érdekes dolgok vannak ott, és egyáltalán nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az ember belelássa a mesét. Ezen kívül rajzolni is szoktam, főleg gyerekversekhez, illusztrációként. Ezek a rajzok pedig a blogomon láthatóak, a versekkel együtt.
10. Milyen könyvre számíthatunk tőled legközelebb? A Kell egy csapat második könyvére vagy egy teljesen új mesére?
Nagyon sok tervem van. Hogy ezek közül melyik előzi be a másikat, arról még nem tudok biztosat mondani. De Zizu, Anka és Báti eléggé esélyesnek tűnnek az első helyre.
11. Mikor és hol találkozhatnak veled legközelebb az olvasóid, ha szeretnének a mesekönyvükbe egy dedikálást?
A Banyavésznek gyerekek a főszereplői, nem pedig számítógépes vírusok, így talán könnyebb belehelyezkedni a fejükbe, és az ő szemükön keresztül látni Budapestet, ahol a történet játszódik. A Banyavész szövegében kevesebb a nyelvi csűrés-csavarás is, viszont cserébe több a kaland, mint Cirrus történetében. Az olvasói visszajelzések alapján viszont van, ami mindkettőben állandó: a humor. Ezt szinte minden olvasó kiemelte.
2. A történetnek három főszereplője van, Zizu, Báti és Anka. Három ötödikes diák, akik kiábrándultak a mesékből, mert azt látják, hogy a valóságban nincsenek csodák és nincs igazság sem. Neked is volt olyan időszakod, amikor az élet elvette a kedved a mesék világától? Ha igen, hogyan találtál vissza a mesékhez?
Nálam is nagyjából felső tagozatra esett az, amikor kínossá váltak a mesék. Olvasni is. Mondjuk ugyanez volt az az időszak, amikor az osztálytársam nyolcadikos nővérét totál felnőttnek láttam, és mélyen irigyeltem azért, mert ő már mindent tud az életről. Utána mindkettő elmúlt, amikor én is elértem azt a kort. Szóval nálam elég rövid volt a meseszünet. Felnőttként pedig az ember már mást is lát a mesékben, mint történeteket, és arra is rájön, hogy nem direkt módon, hanem máshogy igazak. Kicsit ezt a máshogy-faktort is szeretném megmutatni a könyveimben.
3. Zizu, Báti és Anka nagyon különböző személyiséggel bírnak. Melyikük áll a legközelebb hozzád?
Mindhármukban van valami belőlem. Bátiból a problémák kreatív megközelítése, Zizuból a hatékony kiállás az igazságáért, Ankából a teljes szétszórtság. De egyiket sem mintáztam magamról, vagy egy az egyben bárkiről, akit ismerek. Mind a három gyerek több valódiból van összegyúrva archetípusokká: Zizu a hősnek, Anka a lázadónak, Báti pedig a varázslónak felel meg nagyjából.
4. Ez a könyv igazi 2 in 1, ugyanis a gyerekek nemcsak egy izgalmas mesét kapnak, hanem egy érdekes játékot is. A történetben elrejtetted jó pár híres vers idézeteit, és arra kérted a gyerekeket, próbálják kitalálni, hogy mely versekről is van szó. Számomra ez nagyon szórakoztató volt, hogyan jutott eszedbe, hogy ezzel a kis plusz játékkal dobd fel a könyvet?
Egyszerűen szeretem a verseket, benne vannak a mindennapi gondolkodásomban. Bár ennél rosszabb a helyzet, tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy az agyam hasznos információk helyett ezekkel van tele. Sokszor előfordul, hogy egy helyzetben egy arra tökéletesen passzoló verssor ugrik be ahelyett, amit éppen válaszolni kéne. Adél néni, a boszorkány-magyartanár figurájában fogtam ezt a jelenséget, és szerencsétlenkedésből erénnyé tettem. Neki nemcsak eszébe jut, de tökéletesen ki is tudja fejezni magát idézetek által.
5. A kedvenc versidézeteid köré építetted fel a párbeszédeket vagy pedig a megírt párbeszédeidbe illő versrészleteket kerestél?
Mindkettő, ahogy épp jött. Törekedtem rá, hogy csak alsó tagozatban, iskolában előkerülő, vagy más okból közismert verseket használjak (hála és rajongás mindenkinek, aki gyerekverseket zenésít meg:)). Fontos szempont volt, hogy sikerélménye legyen a gyerekeknek, akkor is, ha nem olvasnak külön verseket, sőt, akkor is, ha nem szeretik a verseket. Ezért például órákig böngésztem a különböző kiadású iskolai szöveggyűjteményeket, és próbáltam összerakni fejben, hogy mi működhet, és mit kell elengednem. Utólag is köszönet a tankönyvboltok dolgozóinak, hogy gyanús viselkedésem ellenére sem tiltottak ki.
6. A magyar nyelv és irodalom tanárnő, Adél néni egy igazi boszorkány, aki látszólag csak azon van, hogy megkeserítse a diákjai életét. Ám a karaktere nem ennyire egyszerű. Volt esetleg hasonló stílusú tanárod, akiről megmintázhattad Adél nénit?
Nem volt. De ha lett volna, szerintem élveztem volna.
7. Anka bajba kerül, de persze Báti és Zizu a segítségére sietnek. Egy különleges olvasónaplót kell készíteniük, aminek egy igazi, a valóságban talált meséről kell szólnia. De vajon léteznek a valóságban is mesék, vagy ez egy lehetetlen feladat… Te éltél már át olyan helyzetet, amely szinte mesébe illő volt? Esetleg szereztél már a valódi életből ihletet?
Szerintem minden ihletemet a valóságból szerzem. Csak írás közben összekavarodnak a dolgok. Szerencsés esetben a jó irányba, és kapcsolat teremtődik a valóságban távolinak tűnő jelenségek között. Olyankor valami sokkal érdekesebb jön létre, mint a valóság. Tudom, megkerültem a kérdést. De a könyv maga is megkerüli, nincs kimondva sehol feketén-fehéren, hogy a gyerekekkel történő kalandok valóságosak. Ezt mindenki maga döntheti el, a szöveg ad lehetőséget és támaszt mind a két változathoz, a meséshez és a realistához is.
8. Miközben a három gyerek a megfelelő mesét keresi, végigjárja Budapest egy-két helyszínét. Mikor a mesét írtad, te is bejártad ezeket a helyeket?
Külön a könyv írása miatt nem, mert enélkül is rengeteget közlekedek gyalog. Volt egyszer egy nagy felismerésem (egyszer volt, hol nem volt), hogy Budapest belsőbb kerületeiben igazából minden nagyon közel van egymáshoz, ha az ember toronyiránt halad, és nem a járművek vonalain. Érdemes kipróbálni, elég meglepő menetidő-eredmények tudnak születni. A másik nagy felismerésem az volt, hogy a város szemmagasság feletti része mennyivel érdekesebb, mint az utcák maguk, ha felfelé is néz néha az ember. Az épületek odafenn tele vannak rejtélyes dolgokkal. Ezt is érdemes kipróbálni. Csak a hasra esés elkerülése érdekében ne egyszerre a kettőt. :)
9. Báti, Zizu és Anka nagyon szeret a város felfedezése közben fotókat készíteni az épületeket díszítő szobrokról. Te milyen viszonyban állsz a fotózással és egyéb művészeti ágakkal? Az íráson kívül máshol is kiéled az alkotókedvedet?
Annyira megtetszett az utcaszint feletti másik város, hogy elkezdtem fotózni, és az Instagram oldalamon #fotozzfelfele hashtaggel teszem közzé ezeket a képeket (most nem sütöm el még egyszer, hogy Anka, Zizu és Báti megbízásából... na jó, mégis). Nagyon érdekes dolgok vannak ott, és egyáltalán nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az ember belelássa a mesét. Ezen kívül rajzolni is szoktam, főleg gyerekversekhez, illusztrációként. Ezek a rajzok pedig a blogomon láthatóak, a versekkel együtt.
10. Milyen könyvre számíthatunk tőled legközelebb? A Kell egy csapat második könyvére vagy egy teljesen új mesére?
Nagyon sok tervem van. Hogy ezek közül melyik előzi be a másikat, arról még nem tudok biztosat mondani. De Zizu, Anka és Báti eléggé esélyesnek tűnnek az első helyre.
11. Mikor és hol találkozhatnak veled legközelebb az olvasóid, ha szeretnének a mesekönyvükbe egy dedikálást?
A Könyvfesztivál, ami biztos. Pontos időpont nincs még, de valamikor hétvégén. Mindenkit a szokásos könyvjelzőkkel, színezőkkel és nagy szeretettel várok a szokott helyen.
Nyereményjáték:
Főszereplőink igazi kis nyomozók, akik keresztül-kasul bejárják Budapestet érdekes féldomborművek, varázslatos lények és mesei történések után kutatva. Ezért úgy döntöttünk, hogy mi is adunk nektek egy kis nyomoznivalót! A Blogturné Klub oldalán a Banyavész könyvnél találtok egy keresztrejtvényt, amit meg kell fejtenetek a bloggereknél talált leírások alapján. A rafflecopter dobozba viszont csak a színes hátterű betűkből összeálló megoldást kell beírnotok!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Leírás a játékhoz:
7. Ez az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a József körút kereszteződése mellett található.
a Rafflecopter giveawayFőszereplőink igazi kis nyomozók, akik keresztül-kasul bejárják Budapestet érdekes féldomborművek, varázslatos lények és mesei történések után kutatva. Ezért úgy döntöttünk, hogy mi is adunk nektek egy kis nyomoznivalót! A Blogturné Klub oldalán a Banyavész könyvnél találtok egy keresztrejtvényt, amit meg kell fejtenetek a bloggereknél talált leírások alapján. A rafflecopter dobozba viszont csak a színes hátterű betűkből összeálló megoldást kell beírnotok!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Leírás a játékhoz:
7. Ez az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a József körút kereszteződése mellett található.
Állomáslista:
03. 04. Spirit Bliss Sárga könyves út
03. 06. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
03. 08. Hagyjatok! Olvasok!
03. 10. Hagyjatok! Olvasok – Extra
03. 12. Sorok között
03. 14. Hagyjatok! Olvasok! – Extra
03. 16. Könyv és más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése