A Manó Könyvek gondozásában megjelent Új Kedvencek-sorozat Erdős Zsuzsanna regényével bővült, melyből kiderül, hogy elsőnek lenni nem mindig egyszerű dolog. Főleg akkor nem, ha egy fiatal lány arra készül, hogy egy vagyonos kérő helyett az orvosi szakmát válassza. Tartsatok velünk, ismerjük meg Flórát, akinek feltett szándéka, hogy Hugonnai Vilma nyomdokaiba lépve orvos legyen, és szülész-nőgyógyászként segíthessen a nőknek.
Ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv.
Miért választottam ezt a könyvet?
Gyerekként nagyon szerettem a Vilma doktorasszony című könyvet Kertész Erzsébettől, és ez a regény a címe, leírása alapján hasonló történetnek tűnt.
Külcsín és kivitelezés
Nagyon szépek a Manó Könyvek által kiadott, Új Kedvencek elnevezésű csoportba tartozó könyvek. Ez is kemény borítós, szerintem az oldalszámhoz képest nem olyan nehéz, mint az ember várná, a borítója pedig vászonszerű anyaggal fedett (fogalmam sincs róla, hogy valóban az-e, vagy mi, de szép és érdekes tapintású).
A borító háttérszíne fehér, rajta kék színnel levelek, virágok és különféle a történethez kapcsolódó tárgyak találhatók, mint például tankönyvek, levelek, sztetoszkóp, krémestégelyek, lombikok. Középen egy napernyő van, ami valószínűleg a főszereplő napra való érzékenységét szimbolizálja, ami miatt felerősödnek a szeplői, és kiütései lesznek. Ezek a kiütések azok, amik elsősorban elindítják a főszereplőt azon az úton, hogy orvos akarjon lenni. Szóval lényegében az adott tárgy passzol a sztorihoz, mert a kiindulópontot jelenti a főszereplő életében.
Szóval nekem 5-ből 5 pont.
Alapsztori
Szatmári Flóra már fiatalon arról álmodozik, hogy egyszer majd orvos lesz. Egyfelől, hogy rájöjjön, hogyan lehet segíteni a nap okozta kiütésein, másfelől, mert frusztrálja, hogy ha valaki megbetegszik vagy megsérül a közelében, akkor tehetetlen, és nem tud segíteni. Az álma lehetetlennek tűnik, mivel még csak beszélnek róla, hogy engedélyezni fogják a nőknek is az egyetemi tanulmányokat, és az apja akkor sem akarná elengedni tanulni, ha kijönne a törvény, mivel kinézett már neki egy férjet. Flóra mégis szerencsés lány, mert az özvegy és gazdag Szidi nénikéje úgy szereti őt, mint a saját lányát, és nemcsak elülteti a feminizmus magvait a fejébe, hanem támogatja is abban Flórát minden eszközzel, hogy a lány megszabadulhasson a konvencionális elvárások fojtogató kötelékéből, és valóra válthassa az álmait, vagyis orvos lehessen.
A történet ezúttal nem egy valós nőről szól, Flóra kitalált karakter, de a könyvbeli világ, társadalom és a könyv néhány nagyon mellékszereplője is valaha létező ember (igaz, ők csak pillanatokra bukkannak fel a történetben, vagy csak említés szintjén). Szóval a történelmi háttér és néhány mellékkarakter valós, de maga a főszereplő és a története kitalált.
Bár nem ez az első könyv, ami arról szól, hogy a régi időkben egy nő hogyan küzdött azért, hogy egyetemen tanulhasson, és olyan szakmája legyen, amit korábban csak férfiak űzhettek, ez a téma mégsem unalmas, sőt, nagyon fontos minél többször és többféleképpen feldolgozni. A fiatal lányoknak meg kell tudniuk, milyen is, amikor kiveszik az irányítást, a döntést a kezükből, hogy soha többé ne hagyják megtörténni. Az idősebb nőket pedig emlékeztetni kell rá, milyen volt a múlt, hogy szintén tudatosuljon bennük, ha hátradőlünk, akkor amit már elértünk, pillanatok alatt semmivé lehet újra.
Szóval 5-ből 5 pont.
Cselekmény
A könyv első felében Flóra 18 éves, épphogy leérettségizett, és az apja hozzá készül adni egy olyan férfihoz, akit a lánya alig ismer. Flóra úgy tesz, mintha belemenne a dologba, ám közben a háttérben összefog Szidi nénikéjével. Nemrég végre engedélyezték a nőknek is az egyetemi tanulmányokat, így elhatározzák, hogy beadja a jelentkezését az orvosi egyetemre, és ha felveszik, a nénikéje finanszírozza a tanulmányait, nála lakhat, és mindenben támogatja őt. Ez persze azzal jár, hogy az apja iszonyatosan dühös lesz rá, a vőlegényével fel kell bontania az eljegyzését, szóval társadalmi megvetésre számíthat, és alapvetően ki fogják beszélni és nézni mindenhonnan. Szóval az első rész lényegében a fiatalkorát mutatja be a főszereplőnek, és azt a küzdelmet, hogy egyáltalán eljuthasson az egyetemre tanulni.
Az első szavakat hallva anyja koppanva ejtette le a csészéjét a tálcára, és Flóra nagyon megijedt, hogy esetleg megint elájul, de legnagyobb meglepetésére felállt, odalépett hozzá, két kezét megfogva felhúzta ültéből, és szorosan magához ölelte.– Annyira örülök, kislányom! Mindig tudtam, hogy te egyszer még nagy dolgokat fogsz véghez vinni az életben. Ezért is estem teljesen kétségbe, amikor apád bejelentette, hogy férjhez akar adni.
A könyv második felében már Flóra egyetemi életét követhetjük végig. Mégpedig kicsit megbontva az időbeli lineáris rendet, ugyanis hol egy évvel az egyetem elkezdése után vagyunk, hol az elején, aztán már a harmadik événél tartunk, de közben visszaemlékezik Flóra a múltra, hogy azt is megismerhessük. Szóval lényegében a családi fészek elhagyásától kezdve minden információt megkapunk, csak kicsit ugrálva az időben, visszaemlékezések formájában. Ami bevallom őszintén, az elején egy picit zavart, mert sokszor utána kellett gondolnom, hogy akkor az adott történések most hol is vannak pontosan időben... A könyv első felének lineáris idővezetése sokkal átláthatóbb volt, és nem igazán értem, miért kellett ezt a második részben megbontani.
Az biztos, hogy olvasás közben végig bennem volt a nők eredendő dühe, amit több ezer évnyi elnyomás zsigeri emléke ültetett belénk. Mert még most, hogy kicsit szabadabbak és kicsit egyenlőbbek lehetünk is teljesen átérezhető az, hogy milyen volt, amikor még ennyi szabadságunk és egyenlőségünk sem volt. Pedig Flóra dolga még csak nem is annyira nehéz, mint például Hugonnai Vilmáé volt. Mire Flóra bekerült az egyetemre, Vilma már kijárta neki és a kortársainak az utat. És hát, Flóra mellett ott van egy gazdag, támogató nagynéni, márpedig nagyon kevés lány és nő mondhatja el magáról, hogy van valakije, aki mindenben segíti őt, és ezért nem kell aggódnia az anyagiak és semmi más miatt sem. És mire Flóra tanulni kezd, az egyetemi férfi tanárai is már sokkal könnyebb esetek. Ha nem is mindegyikük támogató, egyikük sem gördít legyőzhetetlen akadályokat a női hallgatók elé. Ami amúgy egy kicsit furcsa volt a regényben, mert legalább egy olyan hímsoviniszta férfi tanárra számítottam, aki átlépve a szabályokat bármire képes, csak hogy bebizonyítsa, a nők nem valók az egyetemre. Valahogy kétlem, hogy abban az időben tényleg minden egyetemi tanár ennyire korrekt lett volna a nőkkel.
A legdühösebb így Flóra apjára voltam, aki lényegében egy hímsoviniszta lúzer volt. Már ezer éve elvesztette volna a család minden vagyonát, ha nincs a testvére, Szidi, aki anyagilag kihúzta a bajból. De nemhogy hálás lenne neki, inkább dühös rá, amiért kivette a kezéből a gyeplőt, és nem hagyja elszúrni a dolgokat. Van egy családi titok is, amiben csak és kizárólag az apa a bűnös, ennek ellenére mindenki mást büntet maga helyett. És még annak sem néz utána rendesen, hogy kihez akarja hozzáadni a lányát. Szidi könnyedén kiderít minden a vőlegényről és a családjáról, de az apa simán odadobná nekik a lányát úgy, hogy azt sem tudja, kicsodák. A könyv első felében alig vártam, hogy Flóra végre elmondja neki, hogy lelép és orvos lesz, és a pasi jól pofára essen. Ez volt az első rész csúcspontja számomra.
A második részben érdekes volt látni, ahogyan Flóra mindent megtesz a diplomájáért. Még úgy sem volt egyszerű megszereznie, hogy előtte már kevesebb akadály állt, mint Hugonnai Vilma előtt, és tényleg minden támogatást megkapott a nénikéjétől, így semmi mással nem kellett foglalkoznia, csak és kizárólag a tanulással. Tetszett, ahogy kiválasztotta a szakterületét, és az is, ahogy különböző események sorának köszönhetően egyre magabiztosabbá vált.
Volt némi kalandos szál is, de azért nem ez jellemezte a sztorit, és a szerelmi szál is csak mellékes volt.
5-ből 4,5 pont.
Karakterek
A könyvben lévő karakterek közül talán néhány elsőre sablonosnak tűnhet, de nem azok. Olvasás közben több szereplő is okozott meglepetést számomra, mert kiderült, hogy több van bennük, mint amennyit elsőre láttam.
Flóra egy bátor, kitartó, intelligens nő, aki megfelelő példakép a fiatal női olvasók számára. Láthatják neki köszönhetően, hogy egy, a miénknél sokkal nehezebb korszakban is elérhették a nők az álmaikat, csak kitartóan és keményen kellett küzdeniük. Flóra szerethető karakter volt, mert bár ott volt benne a félelem, a bizonytalanság, sosem hagyta egyetlen helyzetben sem, hogy ezek eluralkodjanak rajta. Mindig azt tette, amit helyesnek gondolt, sosem nyugodott bele abba, hogy elnyomják az akaratát.
Nagyon érdekes kapcsolata volt a családtagjaival. Az apjának mindig is meg akart felelni, vágyott az elismerésére, de nem hagyta, hogy ezek visszafogják őt. Ha szükséges volt, akkor inkább csalódást okozott az apjának, semmint, hogy feladja önmagát.
Az apja és az anya lényegében sosem voltak boldogok. Az anyját pont úgy kényszerítették férjhez az apjához, ahogyan az apja akarta megtenni vele. Flóra azonban egész életében látta, hogy nincs szerelem a szülei között, és hogy az anyja boldogtalan életet él. Az anya karaktere egyébként számomra szerethető volt. Igaz, hogy nem mert szembeszállni a férjével, de ez abban a korban teljesen érthető, viszont ha csak szavakkal is, de támogatta a lányát. Megmondta neki, hogy ő ellenzi a házasságot, csak nem tud mit tenni ellene, és azt is, hogy tudja, a lánya nagyobb dolgokra hivatott, és örült is neki, amikor elérte ezeket. Szóval az anya szimpatikus karakter volt, és igazából sajnáltam őt, mert neki sajnos nem volt lehetősége és/vagy ereje ahhoz anno, hogy meghozza azokat a döntéseket, amiket a lánya már meg tudott.
Flórának van egy kisöccse is, aki nagyon aranyos kölyök. Szerencsére egyáltalán nem hasonlít az apjára, ami a titok miatt elég vicces. Mindig büszke a nővérére, szereti őt, támogatja őt, és igazán jó testvérek. Annyira, hogy amikor Flóra támogatást kap Szidi nénitől, csak úgy fogadja el, ha biztosra veheti, hogy a nő az öccsének is megadja majd ugyanazt a támogatást.
Péter jó szokása szerint megdézsmálta a készletet, és eltűnt valamerre. Flóra úgy sejtette, hogy a barátainak lopkodja a sütit, de esze ágában sem volt helyteleníteni. Sőt kifejezetten büszke volt rá, hogy öccse ilyen jószívű. A béresgyerekek zöme másképp soha nem is jutna semmilyen édességhez.
Szidi néni tökéletes támasz Flóra számára. Őt is anno az apja adta férjhez, és bár a férje viszonylag rendes ember volt, mégis fogságként élte meg Szidi a házasságát. Amikor a férje egy betegségben meghalt, sajnálta őt, de lényegében innentől kezdve lehetett szabad, és ettől kezdve vehette az életét a saját kezébe. Szidi határozott, pontosan tudja, hogyan érje el, amit akar, és nagyon intelligens. Tisztában van vele, hogy az információ hatalom, ezért mindig mindenki előtt jár két lépéssel. Nem férfigyűlölő, mivel rengeteg a nőket támogató tudóssal, művésszel és egyéb érdekes emberrel tart baráti kapcsolatot, egyszerűen csak igazi feminista, aki az egyenlőség híve. Flóra szerencséjére ezeket az elveket neki is átadta már gyerekkorától kezdve, annak ellenére, hogy a bátyja megpróbálta eltiltani őt Flórától. Szidi néni a látszólagos keménysége ellenére nagyon szerethető karakter, és igen, ő is klassz példakép a fiatal női olvasóknak.
Zoltán, a szerelmi szál férfi karaktere rendes férfi, szimpatikus, szívből támogatja Flórát az útján, és alapvetően jó férjjelöltnek gondolom. Megkedveltem őt, de mégsem vagyok kibékülve a szálával, majd a későbbiekben elmondom, hogy miért.
Aki még nagyon érdekes karakter volt, az Benedek, Flóra exvőlegénye. Elsőre egyáltalán nem volt szimpatikus, az alapvető viselkedése sem, meg a nőkkel szembeni viselkedése sem. Aztán a végére egy picikét változott a véleményem róla, kiderült, hogy összetettebb személyiség, mint amilyennek gondoltam.
A karakterek nekem 5-ből 5 pont.
Lezárás
Flóra orvosi próbatétele nagyon tetszett. Egy váratlan és komoly helyzetben kellett helytállnia, és megmutatnia, hogy bár még nincs diplomája, de akkor is orvos, és méltó rá, hogy egyszer ezt papírokkal is alá tudja támasztani.
Ami viszont kicsit visszás volt számomra, az a romantikus szál lezárása és Flórának az apjával való kapcsolata.
Értem, hogy fiatalon meg akart felelni az apjának, arra vágyott, hogy a férfi elismerje őt. De azok után, hogy megtudott róla dolgokat, és hogy a férfi éveken keresztül konkrétan épphogycsak nem tagadta ki őt, mert egyetemre ment, baromira nem érdekelt volna a helyében, hogy valami dicséretfélét köpött oda burkolt formában neki. A történtek után tartsa meg magának, és menjen vele a francba. Én biztos, hogy a sztori végén Flóra kapcsolatát az apjával inkább úgy zártam volna le, hogy Flóra megmondja neki, hogy többé nem érdekli, büszke-e rá, vagy sem, mert ő baromira nem büszke az apjára és a tetteire, és szégyellje magát.
A romantikus szállal kapcsolatban pedig kettős érzéseim vannak. Egyfelől, Zoltán tényleg szimpatikus, és a romantikus énem azt mondja, hogy nem baj, ha valaki megtalálja a hivatása mellett a szerelmet is, és esetleg családot alapít. De a feminista énem kicsit csalódott... Ez a könyv majdnem végig egy színtiszta feminista regény volt, aztán a végén visszakozott. Nekem hiányzik, hogy végre legyen egy olyan feminista történet, amiben megmutatják, hogy egy nő szerelem és család nélkül is lehet teljes és boldog. Hogy elég a karrierje, az, hogy jót tehet a világban, ebben az esetben úgy, hogy más nőknek segíthet, más gyerekeit megmentheti. Mert igen, szerintem ez is tökéletesen boldoggá tehet egy nőt. Nem minden nő vágyik férjre és gyerekre. Nem baj, ha valakinek van, csak kellenének olyan nőkről szóló történetek is, ahol nem ez hozza el a végső happy endet. Nekem sokkal nagyobb happy end lett volna az, ha a szerelmi szál helyett Flóra munka területén elért diadalával zárul a sztori.
Szóval 5-ből 4 pont.
Hogy tetszett ez a könyv?
A legvégétől eltekintve szerintem ez egy nagyon jól megírt feminista regény, klassz karakterekkel és sok elgondolkoztató felvetéssel és tanulsággal. Nyelvileg és stílusban is bejött, mert bár szépirodalmi színvonalú, egyáltalán nem túlírt vagy unalmas.
Szóval nekem 5-ből 4,5 pont.
Kiknek ajánlom ezt a könyvet?
Minden kislánynak, nőnek és a női témák, a nők történelme iránt nyitott és érdeklődő férfinak.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:
Nyereményjáték:
Ahogy a fülszövegben is olvashatjátok, Flórának, a kötet főszereplőjének Hugonnai Vilma, az első magyar női orvos a példaképe. Így ebben a játékban most rá koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést az életéről. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint a megfelelő sorba beírni a helyes választ.
(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kérdés a játékhoz:
Az Országos Nőképző Egyesületben mennyi ideig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet és a ragályos betegségek ismereteit?
Állomáslista:
11. 20. Csak olvass!
11. 22. Könyv és más
11. 24. This is my (book) universe.
11. 26. Szembetűnő
11. 28. Milyen könyvet olvassak?
11. 30. Spirit Bliss Sárga könyves út
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése