~ Sárga könyves út ~

2020. július 4., szombat

Jen Calonita: Ne érezz, ne kérdezz! – Blogturné


A Jégvarázs című mese 2013-ben hódította meg magának a közönséget, azóta töretlen az emberek rajongása a rajzfilm iránt. Kicsik és nagyok egyaránt odavannak Elza és Anna nagyszerű történetéért. De vajon mi lett volna, ha a két lány egymástól külön nőtt volna fel és egyáltalán nem emlékezne egymásra? Mi történt volna akkor, ha nem a meséből ismert módon alakul a történet? A Manó Könyvek Kiadó gondozásában megjelent Sorsfordító történetek legújabb részéből ez is kiderül. Tartsatok velünk, merüljetek el a Jégvarázs világában és vigyétek haza a kiadó által felajánlott három nyeremény könyv egyikét. 


Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, egyfelől A szépség és a szörnyeteg mellett a Jégvarázs a kedvenc Disney-mesém. Másfelől, egy csomószor voltam már úgy, hogy megnéztem egy filmet, elolvastam egy könyvet, és elkezdtem azon gondolkozni, mi lett volna, ha valami másképp történik benne. Akkor vajon hová futott volna ki a sztori vége... Szóval örültem, hogy most egy kicsit valóra válik ez a "mi lett volna, ha..." játék, és kíváncsi voltam, hogy mit hoz ki a Jégvarázs történéseinek megváltoztatásából az író.


Első gondolatok


Kicsit féltem tőle, hogy mivel egy meséhez készült a regény, nyelvileg, stílusban nem fogja megütni a mércét, de szerencsére ez nem így lett. Simán elmegy egy jó ifjúsági regénynek a történet.


A történet

Míg az eredeti mesében Elza és Anna, még ha elkülönítve is, de egymásról tudva és egymást szeretve nőnek fel, addig Calonita történetében sem Elza, sem a birodalom többi lakója nem tud Anna létezéséről, ahogyan Anna sem tudja, hogy kik az igazi szülei, ki a nővére, és ki ő valójában. Elza Arandelle hercegnőjeként és leendő királynőjeként él a szüleivel a palotában, míg Anna egy egyszerű családhoz kerül, akik örökbe fogadják és a saját lányukként nevelik. Hosszú évek telnek el, míg végül Elza képességére fény derül, és elindul ugyanaz a bonyodalom, ami az eredeti mesében is. Elza elmenekül, de telet varázsol egész Arandelle területére.

Nos, először is nagyon nosztalgikus volt olvasni ezt a regényt. Voltak benne párbeszédek, amik a mesében is elhangzottak, csak kicsit más körülmények között, mégis hallottam a fejemben a karakterek hangját, hangsúlyát.

Az alapötletet nagyon izgalmasnak találtam. Az, hogy Elza ekkora hatalommal bír, és nincs mellette egy szerető húg, aki visszafogná, érdekes változtatásnak tűnt. Ahogyan az is, hogy Anna átlagos gyerekként nő fel, és emiatt megvan az a szabadsága, amitől a mesében a nővére miatt megfosztatott. Úgy véltem, valami teljesen más fog kijönni a történetből, hiszen a karakterek személyisége egy ilyen nagyságú változtatástól teljesen másképp alakul(na). Nagyon nem mindegy ugyanis, főképp hatalommal bíró emberek esetében, hogy van-e mellettük valaki, aki szereti őket és akit szeretnek, vagy magányban kell élniük, és senkire nem kell tekintettel lenniük. Ahogyan az sem mindegy, hogy más emberektől elzárva kell-e felnőnöd, vagy élheted az életedet gondtalanul.

Szóval valami teljesen új irányra számítottam. Azt sem zártam ki, hogy Elza Anna nélkül valóban kegyetlen jégkirálynővé változik majd, hiszen nincsen, aki a jó úton tartaná, és a magány sötétséggel jár együtt. A könyv ehelyett arra épített, hogy mindegy, mi történik velünk, hogyan növünk fel, kik vesznek körül, kik szeretnek, az nincs hatással az alapszemélyiségünkre. Elza és Anna a regényben egyáltalán nem változott meg a körülmények hatására, hanem pontosan ugyanolyanok, mint az eredeti mesében. Ami egyfelől jó, mert ahogy fentebb is írtam, így nosztalgiázhattam, másfelől viszont én valami újra, valami izgalmasra számítottam, arra, hogy a körülmények megváltozásával az egész sztori megváltozik majd.

Ezzel szemben, bár a történet más kiindulópontot kapott, mint a mese, a karakterek mégis ugyanolyanok maradtak, és a szálak is mind ugyanoda futnak ki. Az én elvárásaimhoz képest csak minimálisan mert módosítani rajtuk az író.

Vagyis a "mi lett volna, ha...?" kérdésre azt a választ kaptuk, hogy: ugyanaz, mint eredetileg.

Nagyon élveztem egyébként a regény olvasását, mert jóleső érzés volt újra a karakterek között lenni. Szórakoztatott a történet pont úgy, ahogyan a mese is szórakoztat századszori nézésre is. Tetszik a tanulsága, hogy a testvéri szeretet mindent legyőz. De ez ugyanaz a tanulság, mint az eredeti mesében.

A mese humorát szerencsére a könyv is átvette, Kristoff, Olaf és Sven, valamint Anna is hozta a vicces formáját. Voltak olyan poénok, amelyek a mesében is benne voltak, és akadt néhány új is. Jókat kuncogtam olvasás közben.

Jó ötletnek találtam, és nagyon tetszett, hogy a könyv elején kicsit jobban megismerhettem Elza és Anna szüleit is, főképp az édesanyjukat. Ez kivételesen különbözött az eredeti mesétől, és hozzáadott valami többet a sztorihoz.Valamint az is bejött, hogy Olafból kicsit többet kaphattunk, mint a mesében, ugyanis ő éveken át Elza mellett élt a palotában, teljes titokban.


Ami még tetszett, az trollpapa varázslatának a megváltoztatása. Főképp az, hogy nemcsak emlékeket törölt ki vele, hanem mellékhatásként valami izgalmas is történt közben, és a varázslat ezáltal egyfajta átokká változott. Hogy pontosan milyenné, azt nem árulhatom el, de ez a csavar feldobta a sztorit, és érdekesebbé tette trollpapa beavatkozását, mint amilyen az eredeti mesében volt.


Hogy tetszett a könyv?

Kellemes volt olvasni, nosztalgikus érzést keltett bennem. Jókat kuncogtam a már korábban hallott és az új poénokon is. Az alapötlet és néhány más ötlet is klassz volt benne, pl. trollpapa varázslatának módosulása. Ám én több eltérést és más végkifejletet vártam a sztoritól, amit nem kaptam meg. Végül minden szál ugyanoda futott ki.


Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik odavannak a Jégvarázs című meséért, és szeretnének kicsit visszatérni a világába.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 


Nyereményjáték:

Mivel a Ne érezz, ne kérdezz című könyv a Jégvarázs című mesét dolgozza fel, így a játékot a mese legikonikusabb dala ihlette, amelynek a címe magyarul Legyen hó. Nincs más dolgotok, mint megkeresni minden bejegyzésben azt a szót, mely a hópelyhet rejti. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

06. 21. Csak olvass!
06. 22. Utószó
06. 26. Readinspo
07. 03. Dreamworld
07. 04. Spirit Bliss Sárga könyves út
07. 05. Hagyjatok! Olvasok!
07. 06. Dreamworld (extra)
07. 07. Sorok között
 
Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése