A Móra Kiadónál 2019-ben megjelent Zalka Csenge Virág magyar népmesegyűjteménye, a Ribizli a világ végén, amely az idei évben elnyerte az Év gyermekkönyve címet. A kötetbe kerülő történetek bebizonyítják, hogy a népmesék nem elavultak, egy 21. századi gyerek (vagy felnőtt) is képes élvezni, átélni, megérteni őket, és tanulsággal is szolgálhat számukra. A fordulatos és izgalmas mesékről most öt bloggerünk mondja el a véleményét, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.
Miért választottam ezt a könyvet?
Mert a fülszöveg azt ígérte nekem, hogy olyan népmeséket találok a kötetben, amiknek köszönhetően úgy érzem majd, ezek nem egy régi világ elavult termékei, hanem a 21. században is megállják a helyüket, és tudnak valami érdekeset, értékeset adni a gyerek és felnőtt olvasóknak. Ezen kívül, hallottam Zalka Csenge Virág feminista népmesékről szóló blogjáról korábban, így azt reméltem, feministaként is jó olvasnivaló lesz ez a könyv.
Első gondolatok
Az első néhány meséből két dolog azonnal lejött számomra. Az egyik, hogy olyan népmeséket kapok ettől a könyvtől, amelyeknek csak töredékét ismertem korábban. A legtöbb népmeséket tartalmazó könyvben, ami eddig a kezembe került, a régi, megszokott, elcsépelt történeteket találtam, itt viszont szinte az összes történet újdonságként hatott számomra. Talán csak egy-kettő volt, amit korábban is ismertem.
A másik, hogy itt valóban olyan meseszereplőket tartalmazó történeteket olvashattam, amik lekötnek egy 21. századi feminista nőt is. Rögtön az első mesében látszik ez, ahol a király rá akarja kényszeríteni a lányait, hogy csókolják meg egy gyűrűért cserébe az ördögöt, a lányok viszont nem hajlandók erre, sőt, a legkisebb odavágja az apjának, hogy ha annyira kell neki a gyűrű, ne a lányait kínálgassa az ördögnek, hanem csókolja meg maga.
A történetek
A kötetben található mesék elég sokszínűek. Van bennük királylány és királyfi, szegény lány és szegény fiú, boszorkány, tündér, sárkány, lidérc, sőt, még egy pirosmalac is, aki valójában egy gyönyörű leány.
Akadnak kalandos történetek, melyeknek az a lényege, hogy a főszereplő bátorsággal és erővel vagy varázslattal végigküzdje magát egy veszélyes úton, majd legyőzze az ellenfeleit. És vannak, amelyekben pusztán az eszét használhatja, hogy elérje a céljait vagy megóvja önmagát, a szeretteit. Olyan mese is található a kötetben, aminek az igaz és feltétel nélküli szeretet a lényege, amelynek köszönhetően a főszereplő eltántoríthatatlannak bizonyul.
A kötet női szereplői is változatos képet mutatnak, van, amelyikük csak szerelemre és házasságra vágyakozik, és olyan is, aki kardot ragad és harcba száll, ha kell. Található a mesékben olyan női karakter, aki beleszeret Tündér Ilonába, férfivá változik, és elveszi feleségül, valamint olyan, aki férfiruhát hordva, Béla kisasszonyként harcol meg a vára és a népe biztonságáért.
Persze az okos lányok és asszonyok sem maradhatnak ki a kötetből. Nemcsak az unalmában a népet szekáló királyt teszik helyre az eszükkel, hanem még egy lidércet is legyőznek.
A jelenünkben fontos témák is előkerülnek a mesékben. Például a címadó Ribizli a világ végénben a zárdafőnöknő Ribizlit megvádolja azzal, hogy kellette magát, csak mert egy ablakban álldogált, három királyfi észrevette és megtetszett nekik. Ez tipikus áldozathibáztatás, a zárdafőnöknő pedig semmivel sem különb, mint egy elnyomó férfi. A láthatatlan munka című mese is egy fontos témát hoz elő, mégpedig azt, hogy a nők milyen sokat is dolgoznak otthon anélkül, hogy fizetséget kapnának érte, vagy legalább némi megbecsülést.
A szigorú, kegyetlen apa karaktere többször is előkerül a mesékben, de emellett bátor, érzelmes, okos, igazságos férfiakról és fiúkról is olvashatunk. Például a királyról, aki miután megtudja, hogy azért ítéltek el egy lányt, mert szembeköpött egy férfit, megkérdezi tőle, miért tette. És mikor kiderül, hogy azért, mert a férfi engedélye nélkül fogdosta, akkor felmenti a leányt, és engedélyt ad neki rá, hogy ha legközelebb ilyesmi történik, ne csak leköpje az illetőt, hanem fel is pofozza.
Olvastam már néhány népmesegyűjteményt az elmúlt egy-két évben, de azok csak elmentek egyszeri szórakozásnak. Ez a kötet viszont valódi élvezetet, izgalmat nyújtott számomra. Egyáltalán nem untam a meséket, és ennek nemcsak az az oka, hogy olyan történeteket olvashattam, amelyekről korábban még nem hallottam, hanem az is, hogy az adott mesék fordulatosak, izgalmasak, kalandosak voltak. Nem lehetett kitalálni, mi lesz a végük, mi fog történni bennük, vagyis nem voltak kiszámítható, átlagos történetek. Feminista nőként is élvezet volt olvasni erős, okos, bátor, fifikás nőkről, akik harcolnak, más nőkbe szeretnek bele, férfi ruhát öltenek, és képesek nemet mondani az apjuk parancsának, vagyis képesek kiállni önmagukért, megvédeni magukat.
A kedvenc meséim azok voltak, amikben a főszereplők ésszel győzték le az akadályokat és érték el a céljaikat. Például A csudacsirke című mese végén a lidérc legyőzéséhez használt fifika nagyon bejött.
Hogy tetszett a könyv?
Életemben először éreztem azt, hogy a népmesék igazán élvezetes olvasmányok lehetnek. Nagyon örülök annak, hogy Zalka Csenge Virág képes volt bebizonyítani (számomra is), hogy lehet találni olyan népmeséket, amelyek egyáltalán nem elavultak, sőt, beleilleszthetők a mi 21. századi világunkba, a feminista gondolkodásba. Korábban azt hittem, feminista népmesék nem léteznek, de örülök, hogy tévedtem.
Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Minden kislánynak és kisfiúnak, hogy az elavult népmesék helyett olyanokról is halljanak, amelyek mostani értékeket közvetítenek. Ezekben a mesékben olyan karaktereket találhatnak, akiket bár a múltban teremtettek a mesélőik, de a jelen példaképeiként is szolgálhatnak.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT
Miért választottam ezt a könyvet?
Mert a fülszöveg azt ígérte nekem, hogy olyan népmeséket találok a kötetben, amiknek köszönhetően úgy érzem majd, ezek nem egy régi világ elavult termékei, hanem a 21. században is megállják a helyüket, és tudnak valami érdekeset, értékeset adni a gyerek és felnőtt olvasóknak. Ezen kívül, hallottam Zalka Csenge Virág feminista népmesékről szóló blogjáról korábban, így azt reméltem, feministaként is jó olvasnivaló lesz ez a könyv.
Első gondolatok
Az első néhány meséből két dolog azonnal lejött számomra. Az egyik, hogy olyan népmeséket kapok ettől a könyvtől, amelyeknek csak töredékét ismertem korábban. A legtöbb népmeséket tartalmazó könyvben, ami eddig a kezembe került, a régi, megszokott, elcsépelt történeteket találtam, itt viszont szinte az összes történet újdonságként hatott számomra. Talán csak egy-kettő volt, amit korábban is ismertem.
A másik, hogy itt valóban olyan meseszereplőket tartalmazó történeteket olvashattam, amik lekötnek egy 21. századi feminista nőt is. Rögtön az első mesében látszik ez, ahol a király rá akarja kényszeríteni a lányait, hogy csókolják meg egy gyűrűért cserébe az ördögöt, a lányok viszont nem hajlandók erre, sőt, a legkisebb odavágja az apjának, hogy ha annyira kell neki a gyűrű, ne a lányait kínálgassa az ördögnek, hanem csókolja meg maga.
A történetek
A kötetben található mesék elég sokszínűek. Van bennük királylány és királyfi, szegény lány és szegény fiú, boszorkány, tündér, sárkány, lidérc, sőt, még egy pirosmalac is, aki valójában egy gyönyörű leány.
Akadnak kalandos történetek, melyeknek az a lényege, hogy a főszereplő bátorsággal és erővel vagy varázslattal végigküzdje magát egy veszélyes úton, majd legyőzze az ellenfeleit. És vannak, amelyekben pusztán az eszét használhatja, hogy elérje a céljait vagy megóvja önmagát, a szeretteit. Olyan mese is található a kötetben, aminek az igaz és feltétel nélküli szeretet a lényege, amelynek köszönhetően a főszereplő eltántoríthatatlannak bizonyul.
A kötet női szereplői is változatos képet mutatnak, van, amelyikük csak szerelemre és házasságra vágyakozik, és olyan is, aki kardot ragad és harcba száll, ha kell. Található a mesékben olyan női karakter, aki beleszeret Tündér Ilonába, férfivá változik, és elveszi feleségül, valamint olyan, aki férfiruhát hordva, Béla kisasszonyként harcol meg a vára és a népe biztonságáért.
„Leszállt
az éjszaka. Zúzó és a vitézek fázni kezdtek, éhesek is voltak, szomjasak is,
mert útravalót nem hoztak magukkal, gondolván, hogy esküvői lakomára érkeznek.
Béla kisasszony hagyta, hadd fagyoskodjanak az udvaron egész éjszaka. Amikor
végre felkelt a nap, a vár úrnője kihajolt az egyik ablakon, és széles
mosollyal intett Zúzónak:
–
Kapitány uram, dobja fel nekem a kalapját!
Zúzó,
mit volt mit tenni, felhajította a kalapot, Béla kisasszony pedig a saját
fejébe csapta. Még jobban is állt neki, mint Zúzónak.
–
Na, ki az úr ebben a várban?
–
Te vagy – morogta Zúzó, látva, hogy legyőzték.”
Persze az okos lányok és asszonyok sem maradhatnak ki a kötetből. Nemcsak az unalmában a népet szekáló királyt teszik helyre az eszükkel, hanem még egy lidércet is legyőznek.
A jelenünkben fontos témák is előkerülnek a mesékben. Például a címadó Ribizli a világ végénben a zárdafőnöknő Ribizlit megvádolja azzal, hogy kellette magát, csak mert egy ablakban álldogált, három királyfi észrevette és megtetszett nekik. Ez tipikus áldozathibáztatás, a zárdafőnöknő pedig semmivel sem különb, mint egy elnyomó férfi. A láthatatlan munka című mese is egy fontos témát hoz elő, mégpedig azt, hogy a nők milyen sokat is dolgoznak otthon anélkül, hogy fizetséget kapnának érte, vagy legalább némi megbecsülést.
A szigorú, kegyetlen apa karaktere többször is előkerül a mesékben, de emellett bátor, érzelmes, okos, igazságos férfiakról és fiúkról is olvashatunk. Például a királyról, aki miután megtudja, hogy azért ítéltek el egy lányt, mert szembeköpött egy férfit, megkérdezi tőle, miért tette. És mikor kiderül, hogy azért, mert a férfi engedélye nélkül fogdosta, akkor felmenti a leányt, és engedélyt ad neki rá, hogy ha legközelebb ilyesmi történik, ne csak leköpje az illetőt, hanem fel is pofozza.
Olvastam már néhány népmesegyűjteményt az elmúlt egy-két évben, de azok csak elmentek egyszeri szórakozásnak. Ez a kötet viszont valódi élvezetet, izgalmat nyújtott számomra. Egyáltalán nem untam a meséket, és ennek nemcsak az az oka, hogy olyan történeteket olvashattam, amelyekről korábban még nem hallottam, hanem az is, hogy az adott mesék fordulatosak, izgalmasak, kalandosak voltak. Nem lehetett kitalálni, mi lesz a végük, mi fog történni bennük, vagyis nem voltak kiszámítható, átlagos történetek. Feminista nőként is élvezet volt olvasni erős, okos, bátor, fifikás nőkről, akik harcolnak, más nőkbe szeretnek bele, férfi ruhát öltenek, és képesek nemet mondani az apjuk parancsának, vagyis képesek kiállni önmagukért, megvédeni magukat.
A kedvenc meséim azok voltak, amikben a főszereplők ésszel győzték le az akadályokat és érték el a céljaikat. Például A csudacsirke című mese végén a lidérc legyőzéséhez használt fifika nagyon bejött.
Hogy tetszett a könyv?
Életemben először éreztem azt, hogy a népmesék igazán élvezetes olvasmányok lehetnek. Nagyon örülök annak, hogy Zalka Csenge Virág képes volt bebizonyítani (számomra is), hogy lehet találni olyan népmeséket, amelyek egyáltalán nem elavultak, sőt, beleilleszthetők a mi 21. századi világunkba, a feminista gondolkodásba. Korábban azt hittem, feminista népmesék nem léteznek, de örülök, hogy tévedtem.
Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Minden kislánynak és kisfiúnak, hogy az elavult népmesék helyett olyanokról is halljanak, amelyek mostani értékeket közvetítenek. Ezekben a mesékben olyan karaktereket találhatnak, akiket bár a múltban teremtettek a mesélőik, de a jelen példaképeiként is szolgálhatnak.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT
Nyereményjáték:
A bejegyzéseinkben, egy-egy szó alatt elrejtettünk néhány népmeséhez vezető linket. A dolgotok az, hogy megtaláljátok ezeket a népmeséket, és a címüket beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveawayA bejegyzéseinkben, egy-egy szó alatt elrejtettünk néhány népmeséhez vezető linket. A dolgotok az, hogy megtaláljátok ezeket a népmeséket, és a címüket beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
07. 12. Spirit Bliss Sárga könyves út
07. 14. Könyv és más
07. 16. Veronika’s Reader Feeder
07. 18. Utószó
07. 20. Flora the Sweaterist
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése