~ Sárga könyves út ~

2021. március 17., szerda

Szabó Borbála: A János vitéz-kód



Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, legjobb tudomásom szerint Petőfi Sándor leszármazottai vagyunk a családommal, anyut még Petőfinek is hívják, csak mi, a húgommal már apa nevét kaptuk. Szóval gyerekkorom óta érdekelnek a Petőfivel kapcsolatos dolgok, például 3 évesen már a Petőfi-összest olvasgattam. Nagyon érdekelt, hogy vajon az egyik legismertebb alkotását (és egyben az egyik általános iskolai kötelező olvasmányt), a János vitézt hogyan lehet beépíteni egy ifjúsági regénybe.


Véleményem a könyvről

A történet négy fiatalról szól, akik pengék matekból, ám az irodalom nem nagyon érdekli őket. Éppen a János vitézt veszik magyarórán, amikor is egyikük, Berti a történet olvasása közben váratlanul eltűnik az iskolai könyvtárból. Ezzel egy időben a világ összes János vitéz-kötetében felbukkan egy külsőleg hozzá hasonló új szereplő, a világ pedig felbolydul.

Nagyon kedvelem az olyan fiataloknak szóló könyveket, amelyek nemcsak kalandosak, humorosak, aranyosak, hanem az olvasók agyát is megmozgatják valamiképpen. Ez a könyv pedig ilyen. Egyfelől klassz matek-, logikai feladatok bukkannak fel a fejezetekben, amelyeket az olvasó is megpróbálhat megfejteni. Másfelől végigkövethetjük a János vitéz történetét, még ha egy kicsit másképp is, mint az eredetiben, és kapunk némi irodalmi elemzést, értelmezést is hozzá.

Igazán ötletes, egyedi és klassz, ahogyan a János vitéz eredetijét összefésülte az író a Berti karakterét is tartalmazó alternatív változattal. Jókat derültem a régi és a modern beszédmód keveredésén, kíváncsian vártam, vajon hogyan alakítja át a sztorit Berti felbukkanása. Szerintem ez a regény simán megfelelő arra, hogy az olvasó fiatalok érdeklődését felkeltse az eredeti történet iránt, és elolvassák azt is. Már csak azért is, mert érdekelni fogja őket, hogy vajon Petőfi változata miben különbözik a regényben találhatótól.

– Nos? Elmondaná, mit tudnak az eltűnt illetőről?
– Nézd meg a híradóban, ha érdekel! – bökte oda Fanni, és láthatóan indulni készült.
Csakhogy valami elállta az útját. A riporternő rémülten meredt maga elé. A folyosó kövezetén egy szőke kislány állt előtte. A kislány zsenge kora ellenére eléggé izmos volt.
– Úristen, még egy gyerek? – rémüldözött a rúzsos száj. – Ezért már tényleg nem tudnak nekem eleget fizetni!
Maja megvetően azt mondta:
– Képzelje el, hogy mi nem tudunk tévét nézni, ugyanis suliba járunk! Úgyhogy el lehet mondani nyugodtan, hogy mi a helyzet a Bertivel, mivel nekünk amúgy a legjobb barátunk.

A Négy Einstein, vagyis a négy főszereplő fiatal mindegyike saját, kidolgozott személyiséggel rendelkezik. Maja belevaló, bátor, nagyszájú lány, aki olyan szövegeket nyom le akár a felnőtteknek is, amiken önkéntelenül is vigyorognom kellett. Ő volt az egyik kedvenc karakterem, mert amellett, hogy szimpatikus, nagyon jó példakép a korabeli lány olvasók számára. Leó anyuci pici fiacskája, mindentől fél, nagyon érzelgős. De pont ettől aranyos. Domonkos apja katona, úgyhogy ő egy picit érzelemmentesebb családból jött. Berti pedig... nos, ő a legösszetettebb gyerekkarakter. Alapvetően nem rossz gyerek, de a szülei viselkedése miatt füllentésekbe keveredik, olyan pénzt tesz zsebre, amit különtanárokra kapott, és hát egy kicsit önző, kicsit beképzelt, ez a viselkedés pedig előjön belőle akkor is, amikor bekerül a János vitézbe. Ez az oka annak, hogy a történet és maga Kukoricza Jancsi is kifordul önmagából Berti hatására. Sőt, Berti is kifordul önmagából.

Tetszett egyébként, hogy Bertit nem akarta az író hősként feltüntetni. Ő képviselte a történetben korunk esendő emberét, akit a pénz, hatalom simán rossz útra csábít. Főképp, ha nem jó példát lát maga előtt, ahogyan Berti is. Az apja ugyanis politikus, és mondjuk úgy, hogy nem a legrosszabb, de nem is a jó fajtából. Berti inkább egyfajta antihős lesz a János vitézben, aki elrontja az eredeti történet tanulságát, szépségét, és ezzel egyfajta tükröt mutat nekünk, 21. századi embereknek. Ugyanígy tükörmutatásként lehet felfogni Berti kütyümániáját is.

A valóságbeli események egyébként szintén jó pár tanulsággal szolgáltak. Egyfelől ott van Berti apja, akinek köszönhetően bepillantást kaphatunk abba, hogyan is működik a politika. Másfelől szintén Berti apjának, valamint az anyjának köszönhetően láthatjuk, milyen egy egymás szerető, mégis rosszul működő család. Ezenkívül egy riporternő, Fanni pontos látleletet nyújt a média világáról, ahol semmi sem szent.

Volt még egy gyerekkarakter, akit bírtam, Rozi. Ő egy kis "buzgómócsing", aki nagyon be akar kerülni a Négy Einstein alkotta matekversenycsapatba, de nem igazán jön össze neki a dolog. A többiek nem kedvelik őt, mert olyan típus, akit mások strébernek neveznének, de szerintem nagyon cuki volt a buzgósága. Én értékelem, ha valaki okos és szereti használni az agyát. Értékelem, ha hajlandó megdolgozni a céljaiért. És Rozi ilyen. Végig sajnáltam őt, amiért mindig lerázták, és reménykedtem, hogy végül valahogyan mégis elérheti a nagy vágyát, és csapattag lehet.


Hogy tetszett a könyv?

Kalandos és izgalmas volt, emellett görbe tükröt tartott a 21. századi életstílusnak, amelyben a kütyük, a bulvár, a politika, a pénz és hatalom azokat is tönkreteszi, akik egyébként alapvetően jó emberek akarnak lenni. Nagyon tetszettek a különböző matematikai és logikai feladatok, valamint a János vitéz alternatív változatát is humorosnak, ötletesnek találtam. És nem mellesleg úgy gondolom, ez a könyv tökéletesen alkalmas arra, hogy a diákok az eredeti történetet is örömmel elolvassák.

Vagyis összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Olyan diákoknak, akiknek mostanság kell elolvasniuk az eredeti János vitézt, valamint olyan fiataloknak és felnőtteknek, akik már olvasták az eredetit és tetszett nekik.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése