Amikor végre elszabadulok valami könyves eseményre, mindig igyekszem ezernyi programot bezsúfolni abba a pár napba, amikor végre szabad lehetek. Most is így történt.
Pénteken kora reggel indultam a vonathoz. Az út egész kellemesen telt a hátam mögötti tündéri kisfiú aranyköpéseit hallgatva ("És ha jön a kalózbácsi, akkor elveszi a jegyeket, és ráírja a neveteket, hogy anya meg apa?"), mígnem két kiránduló osztály is felszállt a kocsiba. Az első csoport tanítónője sikeresen végezte a munkáját, odafigyelt a gyerekekre, és arra is, hogy az utasok normálisan élvezhessék a vonatutat. Ám a hátul utazó csoport két tanítónője nem volt ennyire profi. Ahogy felszálltak, levágták magukat a helyükre, és mint akik jól végezték dolgukat, szabadjára engedték a rájuk bízott gyerekeket. Szóval az út végét hangzavarban igyekeztük túlélni a többi utassal.
Amikor végre megérkeztem a Keletibe (pusztán 20 perc késés után), Zsuzsa várt rám. Első dolgunk volt benézni a Keleti mellett lévő K-POP étkezdébe, hogy beszerezzek itthonra a kimcsis ramenből néhány doboznyit. Egyébként imádom azt a helyet, mert mindig nagyon kedvesen bánnak ott velünk, szóval, ez itt a nem fizetett, de szívből jövő reklám helye, nézzetek be oda, ha van rá lehetőségetek: K-POP
Ezek után lepakoltuk gyorsan a csomagjaimat és felesleges cuccaimat, és elmentünk shoppingolni. Pontosabban szükségem volt egy nyári szandálra, és találtam is egy nagyon szépet és kényelmeset csupán 3500 Ft-ért. Azt hiszem, jó vétel volt. :) Miután átvettem az új cipőmet, máris mentünk a Könyvhét helyszínére. Alig egy perc után belebotlottunk egy régi ismerősünkbe, Krisztibe, és vele jártuk körbe a standokat. Csorgott a nyálunk rendesen a jobbnál jobb könyvek után, de végül csak kettőt vettem, és mindkettő olyasmi, amit a Sors nekem szánt.
Az egyik Da Chen Féltestvérek című könyve, amelyről a Trivium kiadó munkatársa lelkes ódákat zengett. Nagyon aranyos volt, mert látszott, hogy szívből ajánlja a könyvet. Szóval, kíváncsi leszek, nekem hogy tetszik majd. :) Már a Könyvhét előtt véletlenül rátaláltam erre a könyvre a neten, és érdekesnek tűnt, de nem feltétlenül akartam megvenni, viszont, amikor megláttam a kiadó standjánál, egyszerűen a kezemhez ragadt, velem akart jönni. :)
A másik könyvet, Nádasdy Ádámtól a vastagbőrű mimózát (direkt kisbetűvel van a cím, mert a könyvön is így van) szintén nézegettem már a neten korábban, de csak a Könyvhéten győződtem meg róla, hogy ez a könyv is kell nekem. Teljesen véletlenül akkor jártunk a nagyszínpad felé, amikor is Nádasdy Ádámmal beszélgettek, és felolvastak egy részletet a könyvből is. Zsuzsával leültünk, végighallgattuk, aztán egymásra néztünk, és kimondanunk sem kellett, hogy igen, menjünk, és vegyük meg mindketten. :) Majdnem dedikáltatni is ott maradtunk, de 14 órakor kezdődött a saját dedikálásom is, így inkább mentünk tovább.
Ettünk egy fagyit, és már kezdődött is a dedikálásom. Jöttek régi ismerősök és több olyan emberke is, aki most először találkozott a könyvemmel, de kíváncsiságból megvették ott helyben. Azóta is nagyon érdekel, tetszett-e nekik. Talán eljönnek majd a következő dedikálásomra vagy megírják Facebookon, és akkor kiderül. :)
Naaaagyon-naaaagyon meleg volt, és az egyórás dedikálás alatt a jobb vállam paradicsom vörösre sült. Azért csak a jobb, mert a balt védte a napernyő. Szóval egy óra alatt felemás lettem. XD Mivel már nehezen bírtam a hőséget, és a ruha is rám olvadt, ezért a dedikálás után visszamentünk a csomagjaimhoz, hogy átöltözzek egy lengébb, nyári ruhába, és elmentünk enni.
Az esti program filmnézés volt a Koreai Kulturális Központban. Kicsit már fáradtan érkeztünk oda, de örülök, hogy eljutottunk a vetítésre. A Párbajhős című filmet néztük meg a fordítónak, Eszternek köszönhetően. Nagyon szép volt a képi világa, zseniálisak a benne lévő zenék, és nagyon elgondolkoztató volt a történet is. Utána még órákon át erről beszélgettünk. Kicsit túl művészfilm volt ahhoz, hogy zseniálisnak tartsuk, de tényleg élveztük. :)
Film után hazavonatoztunk Zsuzsáékhoz Albertirsára, vacsira ettem egy kimcsis rament, aztán mentünk aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése