Anne
Priest Angyalkönny című regényének elejébe még a megjelenés előtt volt
szerencsém beleolvasni. Mivel tetszett a történet hangulata, olyan
igazán sötét, izgalmas gengsztersztorinak tűnt, ezért örültem, hogy
módomban áll végigolvasni a teljes könyvet.
A történet főszereplője Gabriel, aki egyike a várost uraló négy maffiózónak. Ő, Rafael, Uriel és Michael arkangyaloknak nevezve magukat markukban tartják a város vezetőit, a rendőrséget, és következmények nélkül terjesztik a saját, egyedi drogjukat, amit angyalkönnynek neveznek. Uralmuk azonban meginog, amikor valaki lemészárolja Michaelt és a testőreit. Az arkangyalok hárman maradnak, de egymásban sem bíznak igazán. Aztán egyszer csak felbukkan Gabriel életében Sarah, aki még sebezhetőbbé teszi az arkangyalt.
Tökéletes hangulat
A regény legnagyobb erőssége az a sötét, gengszter történetekhez méltó hangulat, amely az első oldal első mondataitól végigkíséri a történetet. Ez volt az, ami azonnal megfogott, és felébresztette bennem azt az érzést, hogy engem érdekel ez a sztori. Van itt minden a kilógó belektől kezdve a brutális verésen át a levágott ujjakig, ám aki szereti a kemény történeteket, horrorfilmeken, thrillereken, Gyilkos elmékhez hasonló sorozatokon és gengszterfilmeken nőtt fel, az odalesz az Angyalkönnyért.
De nehogy azt higgyük, hogy ez a könyv csak kegyetlen dolgokról szól! A jó az, hogy ezt a sötét, kegyetlen világot az írónő romantikával vegyíti, ez pedig egyensúlyt tart az olvasó lelkében. Amikor már kezdené behúzni őt is a sötétség olvasás közben, akkor jön egy romantikusabb jelenet, ez pedig feloldja a feszültséget.
Gonoszok világa
Nagyon ritka az olyan romantikával fűszerezett történet, amelyben a főszereplő valóban rosszfiú. Vannak sztorik, amelyek látszólag rosszfiú karakterrel rendelkeznek, de a végére mindig kiderül az illetőről, hogy valójában nem követte el az adott bűnöket, vagy ha el is követte, kényszerből, ha pedig mégis magától, akkor erkölcsileg jogosan tette. Szóval a rosszfiúról végül mindig kiderül, hogy valójában jófiú.
Nos, itt ez nem így van.
Gabriel egy valódi gengszter a szó legszorosabb értelmében. Droggal való kereskedés, pénzmosás, vesztegetés, emberkínzás, emberrablás, gyilkosság, mind fent vannak a listáján. Két dolog van mégis, ami minden tette ellenére szerethetővé teszi őt az olvasó szemében. Az egyik, ahogy az embereihez viszonyul. A hozzá legközelebb álló embereivel igazi barátok, majdhogynem testvérek. A másik szerethető dolog benne az, ahogyan Sarah iránt érez. Talán a lány az egyetlen a világon, akit sosem bántana, és soha nem hagyná azt sem, hogy mások bántsák.
Karakterfejlődés
Nos, őszintén be kell vallanom, hogy a regény elején nem igazán szimpatizáltam Sarah-val. A személyisége pont olyan volt, hogy azt gondoltam, a valóságban biztosan nem lennénk barátnők. Nekem ez az állandó bulizós, pasizós, piálós, drogozós életmód mindig is taszító volt.
Viszont!
Egyfelől ez a viselkedés tökéletesen passzol a történet gengsztervilágához. Másfelől Sarah sokat változik a történet során pozitív irányba, és végül megkedvelhetővé válik. Szóval egy klassz karakterfejlődés megy végbe a regényben.
Plusz az írónő nagyon jól megérezte, hogy kell Sarah mellé egy olyan karakter, aki sokkal durvábban nyomja a fent említett életmódot, mert ez tompítja majd Sarah viselkedését az olvasó szemében. Van ugyanis Sarah-nak egy unokatestvére, Grace, aki durván drogfüggő, és egy adagért bármire képes szó szerint, akár egy idegennek is odadobja magát. Az ő viselkedése mellett azok a dolgok, amiket Sarah tesz, apró kilengéseknek tűnnek.
Nehéz döntések
Vajon ki mit tenne, ha találkozna egy számára mindenféle szempontból tökéletes férfival, akinek csak egy „aprócska” hibája van: egy gyilkos, alvilági gengszter? Félre lehet ezt tenni akkor, ha az adott férfi téged valóban szívből szeret, sosem bántana, sőt, megóvna minden bajtól? Együtt lehet élni valakivel, aki gyengéden megcsókol téged, aztán elmegy brutálisan megkínozni egy embert?
Sarah-nak ezzel a lelkiismereti kérdéssel kell megküzdenie. Szerelmes Gabrielbe, de pontosan tudja, hogy ki is a férfi és mire képes. Ezt pedig nem lehet csak úgy félresöpörni. Bevallom őszintén, nem tudom, hogyan lehet ezt a problémát hosszútávon áthidalni, mert amint Sarah konkrétan a közepében lesz a mocsoknak, és a saját szemével lát majd dolgokat, onnantól szerintem nem tudja majd elfordítani a fejét, és ámítani önmagát.
Én nem hiszem, hogy együtt tudnék élni azzal a tudattal, hogy a párom más embereknek árt, de pont ezért érdekel az, hogyan lesz feloldva ez a konfliktus a történetben.
Az árnyék mélyén
A történet kriminek mondható része Michael halálával kezdődik. Az életben maradt három arkangyal nem tudja, hogy ki lehet a tettes. Egy idegen, vagy valaki, akit már ismernek? Esetleg maguk között kell keresniük a gyilkost? És az illető most rájuk is vadászik?
Gabriel ki akarja deríteni az igazságot, ám közben más gondja is akad. Egyikük angyalkönnyének ugyanis váratlan mellékhatásai lesznek. Konkrétan azonnali függőséget okoz, és kifordítja önmagukból az embereket, akik akkora tombolást és rombolást visznek véghez a városban, hogy annak a nyomait már nagyon nehéz elrejteni.
Bár a helyi rendőrségtől nem kell tartaniuk, lévén az arkangyalok a markukban tartják a rendőrfőnököt, mégis van egy rendőrnyomozó, Redcliffe, aki folyamatosan a három arkangyal nyomában jár, és megpróbál olyan bizonyítékot szerezni ellenük, amit felmutatva, még ők sem tudnak kimászni a hurokból.
Az egyetlen jó ember
Redcliffe talán az egyetlen a történet során, akiről elmondható, hogy igazán jó ember. Komolyan veszi a rendőri munkáját, nem lehet sem lefizetni, sem megfélemlíteni. Hiszi, hogy az arkangyalokat el kell kapni, hiszen rossz emberek, bűnözők, és ezért mindent meg is tesz.
Az egyetlen gyenge pontja, a lánya, akit szívből imád. Azt hiszem, emiatt lesznek majd még izgalmas pillanatok a történet folytatásában, amire egyébként nagyon kíváncsi vagyok.
Romantika és erotika
Mivel tegnap ez a téma is felmerült a könyvvel kapcsolatban egy Facebook csoportban, ezért úgy éreztem, ki kell térnem rá. A történetben ugyanis van jó pár erotikus jelenet, és néhány konkrét szexjelenet is. Ezeket viszont egyáltalán nem éreztem pornográfnak, inkább finoman, szépen vannak megfogalmazva.
A Facebook csoportban azt kérdezte egy 15 éves lány, vajon elolvashatja-e emiatt a könyvet. Nos, én azt tudom mondani, hogy ezt neki kell jól megfontolnia. Mind mások vagyunk, én például 15 évesen 500 Ft-okért vettem szatyorszámra a finoman megfogalmazott szexjelenetekkel teli romantikus regényeket. Másoknak viszont kellhet még néhány év, hogy lelkileg érettek legyenek az ilyen olvasmányokra. Mindannyian más ütemben fejlődünk, érünk, szóval magunknak kell megfontolnunk, hogy egy ilyen szépen megfogalmazott szexjelenet vajon árthat-e a lelkünknek vagy sem. Ha úgy érezzük, hogy igen, akkor várjunk még néhány évet a könyvvel. Ha úgy érezzük, érettek vagyunk már ehhez, akkor pedig nyugodtan vegyük kézbe.
A két főszereplő között egyébként egyenesen forr a levegő, ott van köztük az a bizonyos mágnes az első pillanattól kezdve, és minden egyes közös jelenetükben érezni, hogy egyszerűen összetartoznak. A köztük felmerülő erkölcsi konfliktus ellenére úgy vélem, hogy sikerült egy nagyon összeillő párost alkotni személyükben.
A történetet azoknak ajánlom, akik kedvelik a sötét hangulatú, ám romantikával fűszerezett gengsztertörténeteket.
Kedvenc karakter: Gabriel, Cain.
Kedvenc jelenet: amikor Sarah a srácokkal bolondozik a tengerben.
Kedvenc idézetek:
„- Megtaláltam – emelte a magasba diadalittasan a készüléket. – Elképzelésem sincs, hogy hogyan került a vécépapír tartójába.
- Valószínűleg úgy, hogy a csetelést még a pisilés idejére sem tudod felfüggeszteni.”
„- Tőlem aztán egész éjjel álldogálhatsz a szakadó esőben, de miattad most én is szarrá áztam.
- Szívás – rántotta meg a vállát.
- Nekem mondod? Egészen másfajta és más kimenetelű feladatokat szoktam kapni. Most mégis egy kiscsaj után kell koslatnom.
- Basszus, ez nagyon ciki!
- A többiek gúnytárgya leszek, és a végén még pszichomajomhoz kerülök.
- Ez egyre durvább, de majd rendezek neked valami gyűjtést.
- Az jó lesz, de ne készpénzt adjatok. Egész falat betöltő síkképernyős tévé, Playstation, ezek sokkal személyesebbek.”
„- Amíg felszállunk, be kell kötnöd magad, de utána körbevezetlek – mondta, majd leültetett.
Gyakorlott mozdulatokkal szíjazott az üléshez, de olyan szorosan, hogy szinte minden levegőt kipréselt belőlem.
- Nem vagyok egy Christian Grey-rajongó, úgyhogy finomabban – nyögtem, mire kérdőn felvonta a szemöldökét.
- Az meg ki a franc?
- Ó, hála istennek! – sóhajtottam, de Gabriel továbbra is értetlenül nézett rám. – Ne akard tudni, én sem kérkedem ezzel a tudással!”
„Ha valóban létezne felsőbb hatalom, aki annyira jó és igazságos, mint ahogy ez az álszent barom prédikálja, úgy mi nem is létezhetnénk. Abban a pillanatban le kellett volna sújtania ránk, amint az első áldozatunk vére a kezünkhöz tapadt. Ha tényleg gondját viselné bárki is az emberiségnek, úgy az én életem sem alakulhatott volna úgy, ahogy. De mivel az isteni beavatkozás elmaradt, így ez az Isten vagy magasról szarik az általa teremtett világra, vagy soha nem is létezett.”
Értékelés: NAGYON TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
A történet főszereplője Gabriel, aki egyike a várost uraló négy maffiózónak. Ő, Rafael, Uriel és Michael arkangyaloknak nevezve magukat markukban tartják a város vezetőit, a rendőrséget, és következmények nélkül terjesztik a saját, egyedi drogjukat, amit angyalkönnynek neveznek. Uralmuk azonban meginog, amikor valaki lemészárolja Michaelt és a testőreit. Az arkangyalok hárman maradnak, de egymásban sem bíznak igazán. Aztán egyszer csak felbukkan Gabriel életében Sarah, aki még sebezhetőbbé teszi az arkangyalt.
Tökéletes hangulat
A regény legnagyobb erőssége az a sötét, gengszter történetekhez méltó hangulat, amely az első oldal első mondataitól végigkíséri a történetet. Ez volt az, ami azonnal megfogott, és felébresztette bennem azt az érzést, hogy engem érdekel ez a sztori. Van itt minden a kilógó belektől kezdve a brutális verésen át a levágott ujjakig, ám aki szereti a kemény történeteket, horrorfilmeken, thrillereken, Gyilkos elmékhez hasonló sorozatokon és gengszterfilmeken nőtt fel, az odalesz az Angyalkönnyért.
De nehogy azt higgyük, hogy ez a könyv csak kegyetlen dolgokról szól! A jó az, hogy ezt a sötét, kegyetlen világot az írónő romantikával vegyíti, ez pedig egyensúlyt tart az olvasó lelkében. Amikor már kezdené behúzni őt is a sötétség olvasás közben, akkor jön egy romantikusabb jelenet, ez pedig feloldja a feszültséget.
Gonoszok világa
Nagyon ritka az olyan romantikával fűszerezett történet, amelyben a főszereplő valóban rosszfiú. Vannak sztorik, amelyek látszólag rosszfiú karakterrel rendelkeznek, de a végére mindig kiderül az illetőről, hogy valójában nem követte el az adott bűnöket, vagy ha el is követte, kényszerből, ha pedig mégis magától, akkor erkölcsileg jogosan tette. Szóval a rosszfiúról végül mindig kiderül, hogy valójában jófiú.
Nos, itt ez nem így van.
Gabriel egy valódi gengszter a szó legszorosabb értelmében. Droggal való kereskedés, pénzmosás, vesztegetés, emberkínzás, emberrablás, gyilkosság, mind fent vannak a listáján. Két dolog van mégis, ami minden tette ellenére szerethetővé teszi őt az olvasó szemében. Az egyik, ahogy az embereihez viszonyul. A hozzá legközelebb álló embereivel igazi barátok, majdhogynem testvérek. A másik szerethető dolog benne az, ahogyan Sarah iránt érez. Talán a lány az egyetlen a világon, akit sosem bántana, és soha nem hagyná azt sem, hogy mások bántsák.
Karakterfejlődés
Nos, őszintén be kell vallanom, hogy a regény elején nem igazán szimpatizáltam Sarah-val. A személyisége pont olyan volt, hogy azt gondoltam, a valóságban biztosan nem lennénk barátnők. Nekem ez az állandó bulizós, pasizós, piálós, drogozós életmód mindig is taszító volt.
Viszont!
Egyfelől ez a viselkedés tökéletesen passzol a történet gengsztervilágához. Másfelől Sarah sokat változik a történet során pozitív irányba, és végül megkedvelhetővé válik. Szóval egy klassz karakterfejlődés megy végbe a regényben.
Plusz az írónő nagyon jól megérezte, hogy kell Sarah mellé egy olyan karakter, aki sokkal durvábban nyomja a fent említett életmódot, mert ez tompítja majd Sarah viselkedését az olvasó szemében. Van ugyanis Sarah-nak egy unokatestvére, Grace, aki durván drogfüggő, és egy adagért bármire képes szó szerint, akár egy idegennek is odadobja magát. Az ő viselkedése mellett azok a dolgok, amiket Sarah tesz, apró kilengéseknek tűnnek.
Nehéz döntések
Vajon ki mit tenne, ha találkozna egy számára mindenféle szempontból tökéletes férfival, akinek csak egy „aprócska” hibája van: egy gyilkos, alvilági gengszter? Félre lehet ezt tenni akkor, ha az adott férfi téged valóban szívből szeret, sosem bántana, sőt, megóvna minden bajtól? Együtt lehet élni valakivel, aki gyengéden megcsókol téged, aztán elmegy brutálisan megkínozni egy embert?
Sarah-nak ezzel a lelkiismereti kérdéssel kell megküzdenie. Szerelmes Gabrielbe, de pontosan tudja, hogy ki is a férfi és mire képes. Ezt pedig nem lehet csak úgy félresöpörni. Bevallom őszintén, nem tudom, hogyan lehet ezt a problémát hosszútávon áthidalni, mert amint Sarah konkrétan a közepében lesz a mocsoknak, és a saját szemével lát majd dolgokat, onnantól szerintem nem tudja majd elfordítani a fejét, és ámítani önmagát.
Én nem hiszem, hogy együtt tudnék élni azzal a tudattal, hogy a párom más embereknek árt, de pont ezért érdekel az, hogyan lesz feloldva ez a konfliktus a történetben.
Az árnyék mélyén
A történet kriminek mondható része Michael halálával kezdődik. Az életben maradt három arkangyal nem tudja, hogy ki lehet a tettes. Egy idegen, vagy valaki, akit már ismernek? Esetleg maguk között kell keresniük a gyilkost? És az illető most rájuk is vadászik?
Gabriel ki akarja deríteni az igazságot, ám közben más gondja is akad. Egyikük angyalkönnyének ugyanis váratlan mellékhatásai lesznek. Konkrétan azonnali függőséget okoz, és kifordítja önmagukból az embereket, akik akkora tombolást és rombolást visznek véghez a városban, hogy annak a nyomait már nagyon nehéz elrejteni.
Bár a helyi rendőrségtől nem kell tartaniuk, lévén az arkangyalok a markukban tartják a rendőrfőnököt, mégis van egy rendőrnyomozó, Redcliffe, aki folyamatosan a három arkangyal nyomában jár, és megpróbál olyan bizonyítékot szerezni ellenük, amit felmutatva, még ők sem tudnak kimászni a hurokból.
Az egyetlen jó ember
Redcliffe talán az egyetlen a történet során, akiről elmondható, hogy igazán jó ember. Komolyan veszi a rendőri munkáját, nem lehet sem lefizetni, sem megfélemlíteni. Hiszi, hogy az arkangyalokat el kell kapni, hiszen rossz emberek, bűnözők, és ezért mindent meg is tesz.
Az egyetlen gyenge pontja, a lánya, akit szívből imád. Azt hiszem, emiatt lesznek majd még izgalmas pillanatok a történet folytatásában, amire egyébként nagyon kíváncsi vagyok.
Romantika és erotika
Mivel tegnap ez a téma is felmerült a könyvvel kapcsolatban egy Facebook csoportban, ezért úgy éreztem, ki kell térnem rá. A történetben ugyanis van jó pár erotikus jelenet, és néhány konkrét szexjelenet is. Ezeket viszont egyáltalán nem éreztem pornográfnak, inkább finoman, szépen vannak megfogalmazva.
A Facebook csoportban azt kérdezte egy 15 éves lány, vajon elolvashatja-e emiatt a könyvet. Nos, én azt tudom mondani, hogy ezt neki kell jól megfontolnia. Mind mások vagyunk, én például 15 évesen 500 Ft-okért vettem szatyorszámra a finoman megfogalmazott szexjelenetekkel teli romantikus regényeket. Másoknak viszont kellhet még néhány év, hogy lelkileg érettek legyenek az ilyen olvasmányokra. Mindannyian más ütemben fejlődünk, érünk, szóval magunknak kell megfontolnunk, hogy egy ilyen szépen megfogalmazott szexjelenet vajon árthat-e a lelkünknek vagy sem. Ha úgy érezzük, hogy igen, akkor várjunk még néhány évet a könyvvel. Ha úgy érezzük, érettek vagyunk már ehhez, akkor pedig nyugodtan vegyük kézbe.
A két főszereplő között egyébként egyenesen forr a levegő, ott van köztük az a bizonyos mágnes az első pillanattól kezdve, és minden egyes közös jelenetükben érezni, hogy egyszerűen összetartoznak. A köztük felmerülő erkölcsi konfliktus ellenére úgy vélem, hogy sikerült egy nagyon összeillő párost alkotni személyükben.
A történetet azoknak ajánlom, akik kedvelik a sötét hangulatú, ám romantikával fűszerezett gengsztertörténeteket.
Kedvenc karakter: Gabriel, Cain.
Kedvenc jelenet: amikor Sarah a srácokkal bolondozik a tengerben.
Kedvenc idézetek:
„- Megtaláltam – emelte a magasba diadalittasan a készüléket. – Elképzelésem sincs, hogy hogyan került a vécépapír tartójába.
- Valószínűleg úgy, hogy a csetelést még a pisilés idejére sem tudod felfüggeszteni.”
„- Tőlem aztán egész éjjel álldogálhatsz a szakadó esőben, de miattad most én is szarrá áztam.
- Szívás – rántotta meg a vállát.
- Nekem mondod? Egészen másfajta és más kimenetelű feladatokat szoktam kapni. Most mégis egy kiscsaj után kell koslatnom.
- Basszus, ez nagyon ciki!
- A többiek gúnytárgya leszek, és a végén még pszichomajomhoz kerülök.
- Ez egyre durvább, de majd rendezek neked valami gyűjtést.
- Az jó lesz, de ne készpénzt adjatok. Egész falat betöltő síkképernyős tévé, Playstation, ezek sokkal személyesebbek.”
„- Amíg felszállunk, be kell kötnöd magad, de utána körbevezetlek – mondta, majd leültetett.
Gyakorlott mozdulatokkal szíjazott az üléshez, de olyan szorosan, hogy szinte minden levegőt kipréselt belőlem.
- Nem vagyok egy Christian Grey-rajongó, úgyhogy finomabban – nyögtem, mire kérdőn felvonta a szemöldökét.
- Az meg ki a franc?
- Ó, hála istennek! – sóhajtottam, de Gabriel továbbra is értetlenül nézett rám. – Ne akard tudni, én sem kérkedem ezzel a tudással!”
„Ha valóban létezne felsőbb hatalom, aki annyira jó és igazságos, mint ahogy ez az álszent barom prédikálja, úgy mi nem is létezhetnénk. Abban a pillanatban le kellett volna sújtania ránk, amint az első áldozatunk vére a kezünkhöz tapadt. Ha tényleg gondját viselné bárki is az emberiségnek, úgy az én életem sem alakulhatott volna úgy, ahogy. De mivel az isteni beavatkozás elmaradt, így ez az Isten vagy magasról szarik az általa teremtett világra, vagy soha nem is létezett.”
Értékelés: NAGYON TETSZETT.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése