A varázslattal és bűbájjal átszőtt mesékből a gyerekek sokat tanulhatnak a kedvesség és bátorság fontosságáról. Az izgalmas és kalandos történetek komoly tanulsággal szolgálnak a legfiatalabbak számára. Tarts bloggereinkkel, merüljetek el velünk a mesék birodalmában és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a kötet egy példányát.
Miért választottam ezt a könyvet?
Szeretem magam esténként aranyos mesék olvasásával szórakoztatni. Nem mellesleg (bár nem tudom, sikerül-e valaha anyává válnom, de mostanában egyre inkább foglalkoztat a kérdés) szeretnék összegyűjteni egy klassz kis gyerekkönyvtárat itthon, hátha egyszer lesz kinek felolvasni a meséket.
Véleményem a könyvről
A kötetben ezúttal hét, viszonylag hosszabb mese található, amelyek középpontjában a címből kitalálhatóan a kedvesség és a bátorság áll. Mindegyik mesében jelen van a mágia, varázslat, de mindegyiknek más és más a tanulsága. És mindegyik történet olyan tanulságokat tartalmaz, amiknek hasznát vehetjük a mi mágiamentes világunkban is.
Nagyon tetszettek az illusztrációk. Egyfelől szépek és illettek a mesékhez, másfelől odafigyelt arra az illusztrátor, hogy megjelenjen az emberi sokszínűség a rajzain. Ezenkívül örültem annak is, hogy a könyv végén kaptunk néhány tájékoztató mondatot az adott mesék íróiról, a történet keletkezéséről és egyéb érdekességekről.
Az első mese, A toronyba zárt királyfi egy tolószékes királyfiról szól, akit a szülei halála után a nagybátyja egy toronyba zár. Klassz, hogy ebben a mesében megjelenik egy mozgásában korlátozott főszereplő, mert így az egészséges gyerekek elfogadást tanulhatnak a mesétől, a Henrikhez hasonló helyzetben lévő gyerkőcök pedig láthatják, hogy akár belőlük is lehet hős, valaki, aki nagy dolgokra hivatott. Henriknek hatalmas a fantáziája és a szíve, épp ezért kicsit sajnáltam, hogy csak egy véletlennek köszönhetően fordul végül jobbra a sorsa, nem pedig az erényei által. Úgy jobb lett volna a történet, de annyi legalább biztos, hogy Henrikből végül jó, együttérző király válik.
A kakukkos óra című mesében egy kislányt, Rozit az apukája a nagy-nagynénjeihez küld lakni egy időre. A nagy-nagynéniknek van egy kakukkos órája, amely a mágia és a múlt segítségével segít neki egyfelől elmulasztani a haragját, másfelől barátot találni és ezáltal megszüntetni a magányát. Ez a mese azért tetszett, mert az óra segítségével érdekes és csodás helyeket "járhattam be" Rozival együtt legyen szó Pillangóországról, vagy épp a múltbeli világról.
A mesébe csöppent lány megmutatta számomra, hogy néha, amire vágyunk, nem is annyira klassz, mint gondoltuk. Könyvmolyként körülbelül milliószor gondoltam arra, milyen jó lenne, ha beszippantana egy könyv, és regénybeli izgalmakat, csodákat, szerelmeket élhetnék át. Nos, a mesebeli Emesével ez történik. Író nővére beleírja őt egy mesébe. Emese először még élvezi a dolgot, aztán rájön, hogy nem tud szabadulni a történetből, nem tudja megváltoztatni sem azt, így újra és újra és újra át kell élnie mindent. Ami valljuk be, rövid idő alatt nagyon unalmassá válik. Hogy mi történik végül Emesével, nem árulom el, de kicsit jobban értékelem emiatt a mese miatt a valódi életemet (azért néhány történetbe még mindig szívesen belevarázsolódnék... :D ).
A hercegnő és a koboldok mesét vártam talán a legjobban, amikor a tartalomjegyzékben észrevettem, hogy ez is benne van a kötetben. Gyerekkoromban ugyanis imádtam azt a mesefilmet, amely feldolgozta ezt a történetet. Volt benne egy dal, amely elűzte a koboldokat. Valahányszor féltem, mindig elénekeltem magamban, mert akkoriban őszintén hittem benne, hogy a dal megvéd minden rossztól. Szóval érzelmileg kötődöm ehhez a meséhez, de az írott változatát nem ismertem, ezelőtt sosem olvastam. Érdekelt, hogy mennyiben különbözik a mesefilmtől. Nos, elég sokban, de az alapja mégis ugyanaz. Eszter hercegnőt a családja titkokkal és szigorú szabályokkal védi a koboldoktól, ám egy gyerek kíváncsi. Szerencsére Eszter találkozik az üknagymamájával egy toronyban (aki vagy szellem, vagy valamiféle tündérlény, ezt nem tudtam eldönteni), aki ad neki valamit, ami megvédheti és segítheti őt. Emellett a szegény, de jószívű kisfiú, Karcsi is vigyáz rá és a vár népére. Ebben a mesében nagyon tetszett, hogy Eszter, bár mások is óvják, mégis belevaló kislány. Kíváncsi, bátor és okos is. És az is tetszett, hogy Karcsi mennyire gondoskodó és jószívű. Na meg persze, ő is bátor. A két karakter egyenrangú, egyformán értékes volt a történetben, ami tökéletesen jó példát nyújt az olvasó kislányoknak és kisfiúknak.
A Vízimese egy kisfiúról szól, akit egy gonosz férfi kéményseprőként dolgoztat nagyon keményen. A kisfiú egy félreértésnek köszönhetően a folyóba kerül, ahol vízi gyermek lesz belőle. Mivel sosem tanította meg őt senki az együttérzésre, az osztozkodásra és más fontos, erényes dolgokra, így többször bajba keveredik Azt-kapod-vissza-amit-másoknak-adsz és Azt-add-amit-másoktól-kapni-szeretnél asszonyok előtt, ám a két nő mellett végül jó kisfiú válik belőle. Még az őt rabszolgaként dolgoztató férfinak is megbocsát és segít, ami nekem mondjuk egy kicsit visszás volt. Értem én, hogy mindenki érdemel egy második esélyt, de szerintem egyfelől vannak bűnök, amiket nem lehet megbocsátani, másfelől az áldozatot nem lenne szabad arra "kényszeríteni", hogy ismét a bántalmazója közelébe menjen. Tudom, ez egy régi mese, amiben még másképp gondolkoztak a gyerekjogokról, bántalmazásról stb., de ha ezt a mesét valaki felolvassa a gyerkőcének, mindenképpen beszélgessen el vele erről a témáról szerintem.
Az Amélia és az elfek című mese egy elkényeztetett, hisztis kislányról szól, akit elrabolnak az elfek, és egy ál-Améliát tesznek a helyére. Az igazi Amélia a föld alatti pusztaságban megtanulja, hogyan legyen szorgos, kedves. Közben pedig az eszének és kitartásának, valamint némi segítségnek köszönhetően kiterveli, hogyan szökjön haza. Természetesen, mire véget ér a nagy kalandja, teljesen megváltozik, és egy egészen új Améliát láthatnak viszont a szülei. Ebben a mesében tetszik az a változás, amit Amélia megél, bár őszintén szólva nem az elfek, hanem a szülei dolga lett volna, hogy példát mutassanak neki, a helyes útra tereljék, megtanítsák őt szorgosnak, kedvesnek, önzetlennek lenni. Szóval a mese tökéletesen vázolja, hogy milyen lesz a gyerek, ha a szülők nem nevelik őt egyáltalán, hanem mindent ráhagynak.
A rubingyűrűben egy kislány nem szereti a saját életét, ezért egy tündér segítségével belebújik mások bőrébe. Persze mindegyik új élet esetében rájön, hogy nem tökéletes, hiszen minden sorsnak megvannak az előnyei és hátrányai. Látszólag lehet, hogy valaki más életét tökéletesebbnek látjuk, irigykedünk rá, vágyunk arra, hogy bár a helyében lehetnénk, de biztos, hogy az illetőnek is megvan a maga baja (maximum mi nem látjuk ezt kívülállóként). A mese megtanít arra, hogyan értékeljük a saját életünket, miképpen találjuk meg benne azt, aminek köszönhetően elégedettek lehetünk azzal, akik vagyunk. Szerintem ennek a mesének a tanulsága a legfontosabb a 21. századi gyerekek és felnőttek számára. A mostani emberek a közösségi médiában áléletet élnek, irigykednek arra, akinek látszólag jobb a sorsa, közben az önértékelésük a béka popója alatt van, és attól függ, éppen mennyire szeretik önmagukat, hogy hány lájkot sikerült begyűjteniük. Látszat, látszat, látszat... Nézzünk mögé, és értékeljük, amink van. Ez a mese erre tanít minket.
Hogy tetszett a könyv?
Mind a hét mese tetszett, természetesen volt, amelyik jobban, volt, amelyik kevésbé. De nagyon jó szórakozás volt elolvasni ezt a mesekönyvet. Érzelmileg a hercegnő és a koboldok állt a legközelebb hozzám, de A rubingyűrű tanulságát értékeltem a legjobban. A legkevésbé talán az első mese fogott meg, mert annál úgy éreztem, bár a főszereplőnek nagyon értékes tulajdonságai vannak, mégsem azokkal érte el a célját, hanem a véletlen által.
Vagyis összességében NAGYON TETSZETT a könyv.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Mindenkinek, aki szereti a varázslatos, mágikus, ámde tanulságos meséket.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
A mesék különleges helyet foglalnak el az emberek szívében. Mindannyian jó érzéssel gondolunk vissza azokra a pillanatokra, amikor csillogó szemmel, ámulattal hallgattuk még kisgyerekként a különböző történeteket királylányokról, hős lovagokról és sárkányokról.
Ezen a turnén most a mesék birodalmába kalandozunk. Minden állomáson találtok egy személyes kérdést. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a válaszotok. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kérdés a játékhoz:
Van olyan mesekönyv a polcodon, ami még a szüleidé volt? Melyik az? (Ha nincs, akkor melyik az a mesekönyv, amit mindenképpen félretennél a (leendő) gyermeked számára?
Állomáslista:
11. 05. Csak olvass!
11. 06. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 08. Utószó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése