Spirit Bliss oldala: Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna

Mörk Leonóra A Hellinger-Madonna című könyve szemet gyönyörködtető, új és bővített kiadásban jelent meg újra a Jaffa Kiadó kínálatában. Tartsatok velünk egy képzeletbeli utazásra Németországba, ismerjük meg közösen a Madonna-kép rejtélyét, és merüljetek el velünk a regény világában. Ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek a kötet egy példányát.

Miért választottam ezt a könyvet?

Korábban olvastam már Mörk Leonórától többször is, és nagyon tetszett a stílusa, de az a két regény, amit olvastam tőle, a múltban játszódó, történelmi szálakkal átszőtt romantikus volt, míg ennek a regénynek a nagy részében a 21. században tartózkodunk. Szóval kíváncsi voltam rá, hogy hogyan ír a jelenről.

Véleményem a könyvről

Kata művészettörténészként dolgozik Pesten. A szakmájában sikeres, de a kapcsolatai sorra tönkremennek. Hogy rájöjjön, mi a probléma vele, elmegy egy családállításra, ahol fény derül rá, hogy a dédnagymamája valami titkot őrizgetett előtte. Az van kihatással egy generációs trauma miatt arra, miként viselkedik a férfiakkal való kapcsolataiban. Egy eltűnt családi örökség nyomába ered, és egészen Németországig jut, ahol megismerkedik a családi festmény új tulajdonosával, Johannesszel. A férfi, bár a festményt nem akarja visszaadni Katának, felkéri őt, hogy restaurálja azt. Kata elvállalja, mert úgy érzi, a festmény által fényt deríthet arra, mi történt a dédnagymamájával.

A történet két idősíkon játszódik, a szöveg pedig három részből áll. Az első rész a jelenben játszódik, Kata E/1-ben meséli el nekünk, mi történik vele a családállításon, hogyan bukkan rá a dédnagyapja által festett képre, ami a dédnagymamáját és a nagymamája akkor még csecsemő fiútestvérét ábrázolja, hogyan utazik ki Németországba, és mi is történik ott vele Johannes, a kép új tulaja otthonában.

A középső rész az 1500-as években játszódik Wittenbergben. E/3-ban bepillantást nyerhetünk Cranach udvari festő otthonába, ahol Matthias, a festő egyik növendéke összeismerkedik egy titokzatos, fiatal, állapotos nővel, a mester pedig megbízza őt a nő portréjának megfestésével.

A harmadik részben visszatérünk a jelenbe, megtudjuk, hogy miként is kapcsolódik Matthias portréja Kata nagyapjának festményéhez, kiderül a dédnagymama titka, és persze Kata és Johannes szerelmi szála is tovább alakul.

Az első rész hamar beszippantott. Nem igazán hiszek a családállításban, abban, hogy vadidegenek ösztönből elő tudják adni, mi is a problémád xy rokonnal úgy, hogy nem ismerik sem őt, sem téged (maximum ráhibázhatnak, ha olyan dolgot játszanak el, ami sok emberrel megtörténik). Abban viszont hiszek, hogy a nem túl távoli rokonok a viselkedésükkel, személyiségükkel önkéntelenül is átadnak nekünk félelmeket, örömöket, egyéb érzelmeket, és így ezeket az érzelmeket mi is átérezhetjük, kihathat az életünkre akár tudat alatt is. Bár azt nagyjából sejtettem, mi történhetett a dédnagymamával, azt nem tudtam, miként kapcsolódik a múltbeli eseményhez a dédpapa, valamint Matthias festménye. Úgyhogy a kapcsolódási szálra nagyon kíváncsi voltam.

Kata szenvedélyét a munkája iránt, a múlt kutatása iránt teljesen át tudtam érezni. Ahogyan azt is, hogy falakat emel maga köré, és nem nagyon engedi át rajta a férfiakat. Ez még a dédnagymama történet nélkül is teljesen érthető viselkedés sajnos, mert az ember maga is épp elég aprócska traumát szenved el nőként ebben a férfiak irányította világban, és emiatt nehéz megbízni valaki másban.

Imádtam, hogy bepillantást nyerhettünk Kata munkája által a restaurátorszakma rejtelmeibe. Mindig érdekes megismerni egy olyan szakma titkait, ami alapból érdekli valamelyest az embert. És amikor kiderült, hogy a festményen van valami szakadás, ami mögött lapul valami titok, alig vártam, hogy Kata végre megtisztítsa a festményt, és rájöjjünk, mi is rejtőzik ott.

Johannes kezdeti viselkedése Katával elbizonytalanított, a múltját először megismerve, vártam, hogy vajon mi derül még ki róla. Aztán ahogy haladt előre a szerelmi szál, rájöttem, hogy ha volt is valami (én elsősorban munkamániára gondoltam) probléma Johannes és az első felesége között, az Kata és az ő alakuló kapcsolatában már nem áll fenn. Lehet, hogy a volt feleségével egyszerűen csak nem voltak egymáshoz valók, a nő hamarabb rájött erre, és bátrabb volt lépni.

Szóval Johannes a kezdeti gyanakvásom ellenére szimpatikus férfinak bizonyult. Nagyon tetszett, ahogyan Pippivel (a szomszédban lakó nő unokája) bánt, és Katával is igazán rendesen viselkedett a kezdeti furcsaságok után. Kíváncsi voltam, vajon ha komolyra fordul a kapcsolata Katával, hogyan oldják meg a költözés problémáját, és az egyéb felmerülő gondokat. Annak örülök, hogy az író meg merte mutatni Johannes gyenge pontjait, az önbizalomhiányát, hogy a feleségével történtek után szerethetetlennek hiszi magát. Nem szeretem a tökéletesnek megalkotott férfikaraktereket, mert nem tűnnek valódinak, de Johannesről el tudnám képzelni, hogy a valóságban is létezik.

Amikor átléptünk a második részbe, egyetlen pillanatig bosszús voltam, mert nagyon szerettem volna továbbolvasni Kata történetét. De alig néhány perccel később már annyira bevonzott Matthias 1500-as évekbeli szála, hogy a bosszúságom teljesen el is párolgott.

Miközben hazafelé száguldunk az autópályán, az a sok nő jár a fejemben, akiket valaha megerőszakoltak. Vajon miért arról szól az emberiség története, hogy a férfiak úgy gondolják, joguk van hozzányúlni egy nőhöz, akár akarja, akár nem? Miért mindig a nőknek kell megfizetniük a háború, a részeg mámor, a férfifrusztráció árát? Miért számít az ilyesmi sok helyen még ma is megbocsáthatónak? Mi az, hogy az illető még feldolgozást is nyer? Eltelt ötszáz év, ezer év, és mégis szinte nincs olyan hét, hogy ne érkezne hír egy újabb erőszakos esetről. Utána meg vége-hossza nincs az áldozat hibáztatásának: miért ment oda, miért öltözködött így, miért beszélt úgy, miért viselkedett amúgy? (...) Holott ha egy nő nemet mond, az nem, akármikor és akármilyen körülmények között mondja! Igaza van Johannesnek, az nem igazi férfi, aki csak kényszerrel tud szexre bírni egy nőt!

Itt is nyilvánvaló volt számomra, hogy mi történt Magdalenával, csak azt nem tudtam, hogy ki a tettes. Az biztos, hogy a nevelőapja alapvetően olyan alak, aki egy békepártiból is kihozza a vágyat, hogy képen vágja egy vas palacsintasütővel. Tipikus hímsoviniszta, bántalmazó, elnyomó seggfej. Aztán gyanús volt még Léna mostohabátyja is, amikor megemlítették a létezését, és vártam, hogy több is kiderüljön róla, milyen természetű férfi (az apja után nem számítottam túl sok jóra). És persze az is eszembe jutott, hogy egy idegen városlakó bántotta. A története eléggé szívszorító és megrázó volt. Féltem tőle, hogy Matthias miként fog reagálni, ha mindent megtud, mert azokban az időkben szinte mindig a nőket hibáztatták mindenért.

Annyira megkedveltem Matthias és Lena történetét, hogy amikor a harmadik részben visszatértünk Katáékhoz, pontosan ugyanazt éreztem, mint a második rész elején. Egy pillanatig bosszús voltam, hogy kiszakadtam a történetükből, aztán néhány mondat után örültem neki, hogy folytathatom a jelenbeli szálat.

Igazából a két idősík miatt olyan volt kicsit, mintha egy 2 in 1 könyvet kaptam volna, amiben két kerek egész történet is található, csak éppen ez a két kerek egész történet egymással is összefügg.

A két festménnyel kapcsolatos művészettörténeti titok, ami végül kiderül, nagyon érdekes volt. Szeretem az ilyen kis rejtett utalásokat a különböző alkotásokban, amiket csak az tud értelmezni, aki ismeri az adott jelképet, történelmi eseményeket, mondákat stb. Az, hogy végül egy híres magyar író is része lesz a rejtély megoldásának, nagyon ötletes volt. Mörk Leonóra igazán profi abban, hogy a valós történelmi tényeket és az általa kitalált fiktív dolgokat úgy vegyítse, hogy az érdekes és az olvasó számára hihető legyen.

Hogy tetszett ez a könyv?

Nagyon szeretem Mörk Leonóra stílusát, és azt, ahogyan a történelmi tényeket fiktív dolgokkal vegyíti. Kata, Johannes, Matthias és Lena is nagyon szerethető karakterek voltak, és a jelen, valamint a múltbeli idősík története is teljesen beszippantott és lekötött.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik szeretik, ha történelem és fikció, romantika és egy kis nyomozás keverednek egymással.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Ahogy a fülszövegben is olvashatjuk, a könyv középpontjában egy festmény áll. Így ebben a játékunkban mi is a festészetre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy melyik festő készítette azt.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kép a játékhoz: