Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre!
A Tízezer ajtó után Alix E. Harrow írónő újabb regénnyel örvendeztetett meg minket, melyet az Agave Kiadó gondozásában olvashatunk magyarul. A Starling-házban, egy álmos és hátborzongató kisvárosban, a nevével igencsak kontrasztos Edenben járunk, melyet két épület határoz meg: a Gravely Szénerőmű, illetve a Starlingok rezidenciája. Utóbbi sokkal inkább hasonlít kísértetházra, mint lakóépületre, még annak ellenére is, hogy (elvileg) van állandó lakója.
Tarts velünk a turnén, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a regényről. A turné végén pedig majd egy szerencsés nyertes velünk együtt borzonghat.
Miért választottam ezt a könyvet?
Amikor elolvastam a könyv fülszövegét, nem tudtam eldönteni, hogy vajon egy krimit, fantasyt vagy valami más zsánerbe tartozó könyvet vehetek-e majd a kezembe. Ami elsőre megtetszett, hogy egy íróról, a könyvéről és a róla szóló pletykákról és titkokról szól a történet, vagyis olyan dolgokról, amik közel állnak hozzám.
Véleményem a könyvről
Opal édesanyja meghalt egy autóbalesetben, Opal pedig azóta csak azért él, hogy az öccséről, Jasperről gondoskodjon. Egy, még az anyja által kötött egyezség miatt ingyen lakhatnak egy motelszobában, ami jól jön, mert szegények, mint a templom egere. Opal keményen dolgozik azért, hogy kijuttathassa Jaspert a városból egy magániskolába, mígnem egy este magához vonzza a helyi kísértetház, amelyről ezerféle sötét és ijesztő történet kering, és amelynek lakóját soha nem látni. Opal véletlenül megvágja a tenyerét a kovácsoltvas kapuval, mire felbukkan a másik oldalon egy csúnya, ijesztő fiatal férfi (Arthur), aki azt tanácsolja Opalnak, hogy fusson. Opal hallgat is rá, ám a kíváncsisága újra visszavezeti a házhoz.
Először azt gondoltam, hogy egy „szépség és a szörnyeteg” történetet kapok majd, amiben kiderül, hogy a házban lakó csúnya és titokzatos férfi valójában elátkozott szörny, vámpír vagy vérfarkas, de rá kellett jönnöm, hogy ez inkább egy gótikus szellemháztörténet. Először nem tudtam eldönteni, hogy Opalnak tartania kéne-e magától a háztól, vagy bár egyfajta tudattal és cselekvőképességgel megáldott (vagy megátkozott?) házról van szó, teljesen ártalmatlan és barátságos. Az elején félelmetesnek tűnt, aztán egész barátságosnak, de mindvégig tartottam tőle, hogy kiderül, csak azért viselkedik kedvesen, hogy megszerezze magának Opalt. Természetesen nem árulom el, hogy végül mi is derült ki a házról, majd olvasás közben megtudjátok ti is.
Tetszett, hogy a karakterek átlagos emberek. Opal nem egy szépség, hegyes az arca és görbék a fogai, bár kényszerből, de elég enyves kezű is. Arthur pedig kifejezetten csúnyának van leírva, körülbelül úgy tudtam elképzelni őt, mint a Harry Potter-filmekben a tinédzser Pitont abból a jelenetből, ahol James a magasba lógatja. Mindkettejüket nagyon megszerettem, mert esendőek, szeretetéhesek, sérült lelkűek, valamint önfeláldozóak és bátrak is, még ha időnként nem is tudják magukról.
A történet, bár gótikus fantasy, társadalomkritika is, amely tökéletesen bemutatja, hogy milyen is egy bigott, álszent kisváros, amiben mindenki tökéletesnek mutatja magát, de ha egy gyereknek segítség kell, a többség simán elfordítja a fejét, ha egy gazdag, hatalommal bíró ember rosszat tesz, elnézik neki, mert tőle származik a pénzük, a munkájuk. Csak néhány kivétel van, ezek az emberek pedig szenvednek ebben a fullasztó környezetben.
Jó ötlet volt, hogy a könyv során több alternatív történetet is kapunk a múltról és a házról. Mindegyik hasonlít egymásra, de mindegyikben vannak olyan változtatások, amik teljesen mást sugallnak a Starling-házzal, a Starlingekkel és a Gravelykkel (a helyi gazdag bánya-, majd erőmű-tulajdonosokkal) kapcsolatban. Az egyik történet azt sugallja, hogy egy régi rabszolgákkal kapcsolatos ügy állhat az egész rejtélyes történet középpontjában (kb. olyasmi, mint a régi indiántemetőkre épített városok esetében, amiket később az indiánok szellemei kísértenek), a másik történet azt sugallja, hogy egy fekete özvegy szedte áldozatait a múltban, aki beházasodott a Gravely családba, a harmadikban pedig a Gravelyk azok, akik olyasféle gonoszságokat és bűnöket követnek el, amik miatt a halál is túl kegyes számukra. Hogy melyik az igazi történet, csak a könyv végén derül ki, de olvasóként addig is törhettem a fejem azon, hogyan is állnak össze a kis kirakós darabok végül.
A történet tele van titkokkal, rejtélyekkel, távoli és közeli múltbeliekkel egyaránt. Bár a cselekmény lassabb folyású, a könyv egyáltalán nem unalmas. A gótikus, sötét, mégis valahogy vonzó hangulat körbelengi az összes fejezetet, míg végül az ember maga is úgy nem érzi, mintha ténylegesen a Starling-házban lenne.
– Emlékszel az első találkozásunkra? – Megvonom a vállam, továbbra is az útra szegezem a tekintetem. – Megcsípett egy darázs, abból a csúnya, piros fajtából. Hány éves lehettél akkor, hét?Lehámozom a tenyeremet az arcomról.– Hat.– De nem sírtál. A szádat harapdálva ücsörögtél, és vártad, hogy elmúljon a fájdalom. – Ahogy Bev felém fordul, a farmere csikorog a betonon. – Fel sem merült benned, hogy segítséget kérj valakitől.– Önálló gyerek voltam.– Hülye gyerek voltál, most meg hülye felnőtt vagy. – Bev életem java részében legalább heti kétszer lehülyézett, de egyszer sem úgy, hogy ennyire megfeszült volna az állkapcsa, és egyszer sem ilyen rettenthetetlenül. – Mégis hogy segíthetne neked bárki, ha nem kéred meg rá?Ilyesmit kérni veszélyes – mondhatnám neki. Mert kérni annyi, mint abban reménykedni, hogy valaki eleget tesz a kérésnek, és nagyon fáj, amikor senki sem vállalkozik erre.
A mellékszereplők közül egyébként nagyon megkedveltem Bevet, a nőt, aki azt a motelt vezeti, amiben Opal és az öccse ingyen lakhatnak. Bev elsőre mogorvának tűnik, Opal is néha utálatosan beszél róla, de igazából valamiféle anya-lázadó tinédzserlánya kapcsolat van köztük. Charlotte-ot, a helyi könyvtárost, aki helytörténeti kutatásokat végez, és segít Opalnak abban, hogy minél többet megtudjon a Starling-házról és a Gravelykről. Valamint Jaspert, Opal öccsét is, akiről sokáig nem tudtam eldönteni, hogy van valami titka, és Opal tudta nélkül belekeveredett valahogyan a sötét dolgokba, vagy pedig csak tipikus tinédzser és a tipikus tinédzserdolgok miatt furcsa és titokzatos.
Amúgy imádtam, hogy ezzel a könyvvel megkaptam életem első biszexuális férfi főszereplőjét egy fantasyben. Biztosan létezik más fantasykben is ilyen karakter, de emlékeim szerint számomra ő az első. Nagyon örülök, hogy most már tényleg minden történetben vannak LMBTQ+ karakterek, hiszen a való világban is vannak. Ha legalább 30 karakter van egy történetben, akkor legalább egy LMBTQ+ karakternek is kell lennie benne, mert ez így reális. És igen, a biszexuális férfiaknak szükségük van arra, hogy hozzájuk hasonló főszereplőkről olvashassanak, irodalmi példaképeket találjanak maguknak, és érezzék, hogy nincsenek egyedül. Az LMBTQ+ szál egyébként még egy módon megjelenik a könyvben, ami szintén tetszett. És a legjobb, hogy ezek teljesen természetesen vannak kezelve a történetben, nem hangsúlyozzák túl, nem állítják be különlegesnek vagy furcsának, egyszerűen vannak, és kész.
Hogy tetszett ez a könyv?
Olyan gótikus hangulata volt, ami azonnal beszippantott olvasóként. Bár tartottam a Starling-háztól, mégis élvezettel barangoltam a folyosóin Opállal, kíváncsi voltam, vajon milyen titkokat rejteget. Nagyon tetszettek az alternatív múltbeli történetek, a társadalomkritika, és igazán megkedveltem Opalt, Arthurt, Bevet, Charlotte-ot és Jaspert is.
Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Azoknak, akik szeretik a gótikus, borzongató könyveket, tele titkokkal, rejtélyekkel és veszéllyel.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
Játékunkban borzongjatok velünk együtt! Minden állomás könyvértékelésében elrejtettünk egy borzongató képet az egyik szó alatt. A feladatotok, hogy megtaláljátok ezt a fotót és megírjátok a Rafflecopter megfelelő helyére, hogy mit láttok rajta.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
04. 23. Readinspo
04. 24. Kelly és Lupi olvas
04. 26. Milyen könyvet olvassak?
04. 28. Utószó
04. 30. Booktastic Boglinc
05. 02. Könyv és más
05. 04. KönyvParfé
05. 06. Csak olvass!
05. 08. This is my (book) universe
05. 10. Spirit Bliss Sárga könyves út
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése