~ Sárga könyves út ~

2024. december 3., kedd

Mészáros Dorka: A farkas éjszakáján – Blogturné



Mészáros Dorka nevét már jól ismerhetjük, azonban most egy egészen új műfajban, egy romantikusfantasy-kötettel is bemutatkozik számunkra. Ha eddig azt gondoltátok, már minden farkasemberes történetet olvastatok, amit érdemes, higgyétek el, hogy A farkas éjszakáján című könyv tud még újat mutatni! Tartsatok három bloggerünkkel a vérfagyasztó blogturnén, és nyerjétek meg a Menő Könyvek által felajánlott példányt!


Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, én még soha semmit nem olvastam az írótól, úgyhogy fogalmam sem volt, hogyan ír, de a könyv borítóját nagyon-nagyon ötletesnek találtam azzal a kivágott karomnyommal és kihajtható dupla oldallal, és azt reméltem, hogy a regény is legalább ennyire ötletes lesz.


Véleményem a könyvről

Az Ordasbálványon élő hét család úgy tartja, hogy az emberfarkasok léteznek. De nemcsak ők, hanem mindig van egy Vadász és egy Szelídítő is. A Vadász feladata az, hogy megölje a farkast, a Szelídítő viszont valami furcsa módon képes kommunikálni a farkassal, kötődik hozzá lelkileg, ami miatt egyszerre nem akarja elárulni, mégis sebezhetővé teszi őt. Fruzsi is Ordasbálványon él, de nem tartozik a hét honfoglaláskorra visszavezethető múltú családhoz. A napéjegyenlőség napján egy farkas mégis őt szemeli ki áldozatnak, egy másik viszont megmenti az életét. Közben furcsa tűzesetek, gyilkosságok történnek a városban, a kérdés csak az, hogy ki az elkövető?

Több farkasos történetet is olvastam, láttam már, ez a regény viszont tényleg egész egyedi többféle szempontból is. Itt lényegében a beavatott családok mind tudnak az emberfarkasok létezéséről. Amikor elkezdődnek a furcsa történések, nem kell azon törniük a fejüket a szereplőknek, hogy mi a manó történik egyáltalán, csak azon, hogy vajon ki is a gonosz farkas. Ami még különleges ebben a sztoriban, hogy izgalmas módon használja fel a magyar mitológiát.

Bevallom őszintén, a könyv első felében Fruzsi nem volt túl szimpatikus. Nem igazán értettem a viselkedését a fiúkkal kapcsolatban, de aztán kiderült valami, és rájöttem, hogy végül is teljesen logikus volt, amiket érzett és tett. És Stevie-vel kapcsolatban is ezt éreztem (ő Fruzsi legjobb barátja és egyben pasija, aztán exe). Az agresszivitása eléggé távolságtartóvá tett vele szemben. Ám végül kiderült, ennek is megvolt az oka. Pet, kettejük barátja egész kedvelhető lett volna, ha nem bullyingol egy amúgy is kitaszítottként élő lányt, Emesét. És hát ott volt még Boldi, a város rosszfiúja, aki szintén elég ijesztő jelenség volt elsőre.

Szóval úgy ugrottam neki a történetnek, hogy lényegében egyik főbb karakterrel sem tudtam igazán szimpatizálni, mert vagy ijesztőek voltak, vagy tettek valamit, ami nem volt túl pozitív a szememben. De ahogy derültek ki a titkok, és állt össze a kép, végül megértettem a viselkedésüket, és mindegyikük kicsit közelebb került hozzám.

Dani, Fruzsi kisöccse viszont nagyon aranyos karakter volt első perctől kezdve. Jókat mosolyogtam rajta, és szerettem a jeleneteket, amikben szerepelt.

– Az újságok címlapon hozták le az ügyet, utánanézhetsz, ha akarsz. De, ami még ennél is fontosabb, azt gyanítjuk, az emberfarkas régóta köztünk jár, beilleszkedett a lakók közé, és csak az alkalmat várja, hogy lecsaphasson.
– És ki az? – cincogta a hátsó ülésről Dani.
– Arra még nem sikerült rájönnünk...
– Az isten szerelmére! – fakadt ki Fruzsi. – Halálra rémiszted Danit!
– Nem ijedtem meg! – kérte ki magának a kisfiú holtra vált arccal.

Farkas és Fruzsi, meg úgy alapvetően a farkasok és Szelídítők közötti kapcsolat is hasonlóan ambivalens érzéseket váltott ki belőlem, mint a főbb karakterek. Farkas és Szelídítője olyannyira összekapcsolódnak, mintha már-már egy ember lennének, még egymás gondolatait is olvassák. Ami hát, kicsit kapcsolatfüggőségnek tűnik. Számomra nem romantikus, hanem inkább ijesztő dolog, amikor a személyiséged ennyire eltűnik egy másik ember személyiségében, és már csak együtt tudtok létezni, külön-külön nem. Ennek ellenére megkedveltem Farkast is, de saját emberfarkast nem akarnék soha. A történet vége, bár elég megdöbbentő és megrázó volt, mégis pont ezért tetszett, mert nekem feloldotta ezt a kapcsolatfüggőséget.

Ami viszont nagyon tetszett a történetben, és teljesen beszippantott, az a rejtélyek és titkok szála. Tele van ezekkel a sztori, és csak szép lassan derülnek ki, szép lassan állnak össze a darabkák teljes képpé. Jó ötlet volt úgy dönteni, hogy nem egy, hanem több farkast is kapunk, mert így a karakterek nem tudhatták, hogy melyikük az, akitől igazán félni kell.

Olvasóként én majdhogynem az elejétől sejtettem, ki a veszélyes farkas, pszichológiai szempontból ugyanis nagyon szépen összeállt, hogy miért ő az. És kifejezetten tanulságos szerintem a szála. Nem nagyon tudom ezt kifejteni spoilerek nélkül, de a lényeg, hogy a tetteinknek következményei vannak.

A történet egyébként több család drámája is egyben, mert mint kiderül, a legtöbb ősi család rejteget valamit. Vannak, akik kisebb titkokat, vannak, akik nagyobbakat, de szinte mindegyikük lelkén van valami seb, és mindegyikük életében valami titkolnivaló.

– Miért nem szabad elmondani apának?
– Mert... Mert... – Fruzsi úgy döntött, őszinte lesz, legalábbis részben. – Mert úgysem engedné meg, hogy Farkas velünk lakjon. De neki nincs hová mennie. Nincsenek szülei, se testvérei, se barátai. Ha nem maradhat itt velünk, akkor egyedül lesz.
Dani rögtön megértette. Amikor az anyukájuk elköltözött, ő is sokszor érezte magát egyedül, és az nagyon-nagyon rossz volt. 

Jó ötlet volt egyébként a könyv elejére betenni a családok családfáját, mert olvasás közben többször is vissza kellett lapoznom, hogy megnézzem, az adott ember kicsoda is, melyik családhoz tartozik, él-e, meghalt-e. Vagyis a családfák segítettek, hogy a fejemben összeálljanak és értelmet nyerjenek a családi ügyek.


Hogy tetszett ez a könyv?

Igazán egyedi volt, a titkok és rejtélyek érdekesek és izgalmasak. A karakterek viszont nem tudtak úgy igazán közel kerülni hozzám, és a kapcsolatfüggő kötődéssel is voltak gondjaim Farkas és Szelídítő között.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak akik egy egyedi, magyar környezetben játszódó farkasos fantasyt szeretnének olvasni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod ezt a könyvet:


Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban Mészáros Dorka további regényeinek nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Idézet a játékhoz:

„A Gellért-hegyet kék fénnyel ölelte körbe a hajnal. Az égen rózsaszín felhők úsztak, a körvonalak sokkal élesebbek, határozottabbak lettek. Filtert dobtak a reggelre.”


Állomáslista:

12. 02. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2024. december 2., hétfő

Loreth Anne White: A csali – Blogturné



Thrillerrajongók, figyelem! Loreth Anne White újabb regénye jelent meg, amely A csali második része, bár különálló regényként is tökéletesen megállja a helyét. A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából most bemutatjuk mindkét részt, és ha szerencsések vagytok, megnyerhetitek a Sötét csontok egy példányát is. Tartsatok velünk a turné során, és derítsük ki együtt, ki lehet a hidegvérű gyilkos, aki ismét áldozatát szedi!


Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, először a sorozat második részének a fülszövegét olvastam el, ami érdekesnek tűnt, aztán rájöttem, hogy van egy első rész is, az viszont már nem volt raktáron a KMK-nak, szóval csak e-könyvként tudták odaadni. Aki ismer, tudja, hogy nem igazán vagyok oda az e-könyvekért, nagyon ritkán olvasok így, de ezúttal kivételt tettem, és azt kell mondanom, nagyon jó döntés volt!


Véleményem a könyvről

Tizenkét évvel ezelőtt egy sorozatgyilkos elrabolta Sarah Bakert, hónapokig fogva tartotta, bántalmazta, megerőszakolta, aztán szabadon eresztette, de csak azért, hogy vadászhasson rá, és végül megölhesse. Sarah azonban megmenekült, a rendőrség elkapta a gyilkost, elítélték, és felakasztotta magát a börtönben. Vagy legalábbis mindenki így tudja. Sarah időközben új életet kezdett új névvel, Olivia West néven a Broken Bar Ranchen dolgozik a világtól távol. Éli az új életét, és közben fogalma sincs róla, hogy egy, a régi ügyben részt vevő rendőr csaliként használja fel épp, hogy elkapja a valódi sorozatgyilkost. Oliviának így ismét szembe kell néznie a kínzójával, a kérdés csak az, hogy másodszor is elég erős lesz-e ahhoz, hogy legyőzze.

Utálok e-könyvet olvasni, de nagyon örülök, hogy ezt a történetet mégis elolvashattam, és sajnálom, hogy nincs belőle fizikai példányom. A legtöbb ilyen krimi-thriller történet, még ha izgalmas, fordulatos, logikusan összerakott is, érzelmileg ritkán vonz be ennyire. Mármint átérzem az áldozatok szenvedését, de kívülállóként szemlélem, olvasóként. Ezúttal viszont ott voltam a történetben, a karakterekkel, nem csak a durván szélsőséges szenvedéseiket éreztem át, hanem a hétköznapi gondjaikat is. És nemcsak a főszereplőjét, Sarah-Oliviáét, hanem néhány főbb mellékszereplőét is.

Sarah-Olivia helyzetét nem volt nehéz átérezni nőként. Fogalmam sincs, hogyan élhette túl mindazt, amin keresztülment, de rohadtul erős nő, az biztos. Megértettem a félelmeit, fóbiáit, a PTSD-jét, az önutálatát, mindent, amit érzett, és reméltem, hogy valaki majd elmondja neki, hogy annak ellenére, ami történt vele, annak ellenére, ahogyan ő látja magát, erős, értékes, gyönyörű, bátor nő.

És hát, szerencsére jött is valaki, aki ezt megtette, egy nagyon érdekes mellékszálban. A Broken Bar Ranch tulajdonosa egy idős, halálosan beteg férfi, aki egy múltbeli baleset miatt eltávolodott a gyermekeitől. A fia, Cole mégis visszatér hozzá, amikor megtudja, hogy az apja haldoklik. És újra beleszeret a birtokba, és beleszeret Oliviába is. A krimi-thriller szálat még mélyebbé, érdekesebbé teszi, hogy a birtokot meg akarja szerezni üzleti célokra egy gazdag s*ggfej.

Egy másik izgalmas mellékszál is van a sztoriban, Burton, a rendőr szála. Burton nemrég elvesztette a feleségét egy balesetben, magára maradt a kislányával, Torival, és pluszban még az is kiderült, hogy halálos beteg. Az, hogy egy kamuprofillal és -sztorival csaliként használja fel Oliviát, valamint, hogy Torit elviszi „horgászni” arra a helyre, ahol tudja, hogy felbukkanhat egy sorozatgyilkos, elsőre borzasztó hihetetlennek és durvának tűnt. De aztán ahogy egyre több dolog derül ki a betegsége tüneteiről, valamint a múltról, választ kaptam arra, hogy miért is tette, amit tett. És bár továbbra is durva, de lényegében logikus volt.

Tori felidézte magában a lelkipásztor szavait a temetésen. Arról beszélt, hogy az anyja már egy jobb helyen van.
Istennel.
Miféle isten tesz ilyet? Miféle isten rabolja el az embertől a szeretteit? Miért lenne az ott jobb hely?

Torinak és az apjának a szála is kifejezetten érdekes volt. Nagyon megkedveltem őket, ahogyan Cole-t és az apját is. Ezek a családi szálak, a családi problémák és érzések ismerőssé, átérezhetővé és szerethetővé tették számomra a sztorit. Ezektől vált valami többé, mint egyszerű krimi-thriller.

Szerettem, hogy több karakter szemszögéből is láthattam az eseményeket, de egy dolgot én másképp csináltam volna az író helyében. Nem tettem volna bele a könyvbe a gyilkos szemszögéből írt fejezeteket. Mert így az első oldaltól tisztában lehetünk vele olvasóként, hogy valóban a gyilkos üldözi Oliviát. Ha ezek a fejezetek nem kerülnek bele a könyvbe, akkor két álnyom is még izgalmasabbá tehette volna a történetet. Egyfelől hihettük volna azt, hogy talán a gazdag, s*ggfej üzletember akarja csak a frászt hozni Oliviára, hogy elüldözze, és megszerezze a birtokot. Másfelől hihettük volna azt is, hogy Burton agytumora lett annyira súlyos, hogy összezavarta az agyát, és annak a sorozatgyilkosnak a helyébe lépett, akit valaha ő maga üldözött. Ám mivel konkrétan látjuk a sorozatgyilkost a fejezeteiben, ezek a lehetőségek csak a karakterekben merültek fel. Én meg fogtam a fejem, mérgelődtem velük, amiért nem aggódnak eléggé, és csak remélni tudtam, hogy időben rájönnek majd, egy valódi gyilkos feni rájuk a fogát.

A történet vége nagyon izgalmas volt. Bár reméltem, hogy minden jól alakul majd, aggódtam, hogy tévedek. Olivia mellett főképp Ace-t a félig vak, félig süket német juhászt féltettem, Olivia kutyáját, mert ő volt a legkiszolgáltatottabb az adott helyzetben. Nagyon féltem attól, hogy ez a történet is olyan lesz, amiben majd a kutya hal meg. Természetesen nem árulom el, hogy így történt-e.

A lényeg, hogy a végén nagyon izgultam, kicsit még pityeregtem is, de nagyon tetszett az egész történet. Ez egy olyan krimi-thriller volt, ami még e-könyvként is érdemes volt elolvasni.


Hogy tetszett ez a könyv?

Nagyon jól felépített karakterek voltak benne, akiket simán lehetett szeretni, érdekesek voltak a családi szálak, problémák, izgalmas volt a sorozatgyilkosos szál, és érzelmileg nagyon hatott rám ez a történet.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Bárkinek, aki egy összetett, izgalmas krimi-thrillert akar olvasni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A játék során nincs más dolgotok, mint különböző hírhedt sorozatgyilkosokat felismerni a leírás alapján, és a helyes megfejtést beírni a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.


Leírás a játékhoz:

15 évesen már gyermeket várt, bántalmazó kapcsolatban élt saját bátyjával. Később állítólag beleszeretett egy nőbe, aki mellett prostituáltként kezdett el dolgozni. Ezalatt az idő alatt hét férfit ölt meg, azt állítva, hogy szexuális együttléteik alatt megpróbálták bántalmazni őt. Ellentétben a női sorozatgyilkosokkal – akik sokszor mérgezéssel, fojtogatással öltek –, ő egy 22-es kaliberű pisztollyal gyilkolt. 2002-ben injekció általi halálra ítélték.


Állomáslista:

12. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út – A csali
12. 03. Milyen könyvet olvassak? – Sötét csontok
12. 05. Spirit Bliss Sárga könyves út – Sötét csontok
12. 07. Könyv és más – Sötét csontok

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2024. december 1., vasárnap

Stacia Stark: Oly kegyetlen és kedves udvar – Blogturné



A Könyvmolyképző Kiadó elhozta nekünk Stacia Stark romantasy történetét, az Oly kegyetlen és kedves udvart. A regény a tündérek és emberek háborújára épül, és egy diktatúrára, mely kényszeríti a népét, hogy elnyomja a saját különleges képességeit. Prisca és Lorian történetét átszövik a titkok és a múlt árnyai – de vajon mi is a teljes igazság? Tarts te is velünk, és légy részese ennek a fantasy-kalandnak!


Miért választottam ezt a könyvet?

A fülszövege alapján érdekes fantasynek tűnt, ami tökéletes szórakozást nyújt olvasás közben.


Véleményem a könyvről

A történet egy olyan világban játszódik, amiben minden ember különleges képességgel bír, ám a király utasítására csecsemőkorukban fel kell ajánlaniuk az erejüket az isteneknek huszonöt éves korukig (utána is csak egy részét kapják vissza), hogy azok megvédjék őket a tündérektől. Ha egy csecsemő valahogy önkéntelenül mégsem adja át a képességét, és ez kiderül, romlottnak nyilvánítják, és máglyán megégetik, a családját pedig kivégzik. A történet főszereplője egy ilyen romlott, Prisca, aki lebukik, és emiatt el kell menekülnie az otthonából. Mielőtt ez megtörténne, az anyja elmondja neki, hogy ő valójában nem is az igazi anyja, úgy lopta el a valódi szüleitől még kiskorában. Prisca menekülés közben összefut egy zsoldosbandával, aminek a vezetője, Lorian nagyon vonzza őt annak ellenére, hogy nem bízik benne. Végül egyezséget kötnek. Prisca az erejével segíti a zsoldosok tervét, ők pedig cserébe segítenek Priscának a saját tervében.

– Hogyan irányíthatsz egy népet? Az embereket szegénységben és tudatlanságban tartod. Ugyanazokkal a hazugságokkal áltatod őket évszázadokon át, és ezekre a hazugságokra felépítesz egy vallást. És az emberek hinni fognak neked, akkor is, ha az igazság meztelenül táncol az orruk előtt. Mert ha mást gondolnának, az azt jelentené, hogy az egész világuk egy nagy hazugság. Ezt a felismerést a legtöbb ember képtelen feldolgozni.

Először is beszéljünk a kötetben található pluszdolgokról. A térkép már megszokott eleme az ilyen fantasyregényeknek, de ezúttal egy rajzot is találhatunk a könyv elején a két főszereplőről fekete-fehérben. Bár én nem így képzeltem el a karaktereket olvasás közben, de érdekes volt látni, hogy az író milyennek is látja őket. A könyv végén pedig találhatunk egy ajándékfejezetet, ami Lorian szemszögéből mutatja be a Priscával való folyóparti találkozásukat. Ezt a fejezetet csak akkor olvassátok el, ha már a regény végére értetek, mert nem hiába vette ki az író végül az eredeti regényből, ugyanis lelő egy olyan fordulatot, amire csak a regény végén derül fény.

– Nem aludhatsz egy szobában velünk.
– Miért nem?
Úgy nézett rám, mintha teljesen hülye lennék.
– Az egész út alatt köztetek aludtam. Miért kéne a négy fal között máshogy lennie?
Rythos megrázta a fejét.
– A városhoz közel nem így gondolkodnak. Vigyáznod kell a jó híredre...
Most én ráztam meg a fejem.
– Bűnöző vagyok, aki az élete hátralévő részében menekülni fog. Felesleges emiatt aggódni.

Mondhatnánk, hogy Prisca karaktere igazából átlagos, de ez nem teljesen igaz. Általában egész belevaló, de időnként butaságokat és felelőtlen dolgokat csinál, ami miatt az olvasó a legszívesebben megrázná, ezt pedig már sok női karakternél éreztem így. Ami különlegessé teszi, hogy sosem adja fel, kitart a tervei mellett, és nem önmagáért, hanem másokért cselekszik. És ami fontos: cselekszik. Nem csak sodródik az árral, és reagál a dolgokra, amik történnek vele, hanem vannak tervei, ötletei, amikért dolgozik, és amiket véghez visz.

Loriannel olyanok, mint a macska meg a kutya, amiről igazából nem tudom, mit gondoljak. Főképp a történet végét illetően. Fiatalon odalettem volna Lorianért, de így felnőttként már nem igazán bírom a marakodást, azt, amikor egy férfi leural, amikor azt hiszi, tudja, mi a jó neked, és emiatt akár olyasmire is képes, amivel pillanatnyilag árt. A regény végén pedig van egy olyan dolog, ami a szememben megbocsáthatatlan egy férfi részéről, ha valóban szeret egy nőt.

Loriannak egyébként van egy titka, amiről szinte végig sejtettem, hogy mi az, csak fogalmam sem volt, hogyan lehetséges. Végül igazam lett, ami miatt a regény végére még inkább megbonyolódott minden, pedig addig sem volt túl egyszerű.

Prisca, hogy kimentse a legjobb barátnőjét (és még vagy háromszáz ártatlan embert) a király börtönéből, álruhában beférkőzik a kastélyba, úgyhogy egy csomó érdekes udvari intrikával van tele a történet, amit én személy szerint nagyon szeretek. Ez a része kötött le leginkább a történetnek, meg a fantasyszál történelmi alapja. Ami a királyról kiderült, és arról, hogyan is irányítja és használja az embereket, nagyon durva, de izgalmas történet-alapanyag. Amire még kíváncsi vagyok, hogy vajon a királynőről kiderül-e még valami. Valamiért úgy érzem, hogy neki nemcsak annyi lesz a szerepe, hogy az udvarban az udvarhölgyeivel bálozik és unatkozik, hanem a későbbiekben ennél fontosabb szerepet is kap majd. Meglátjuk, igazam lesz-e.

– Ne másért akard túlélni! Hanem magadért. Mert a halál gondolata, vagy azé, hogy nyerni hagyod azokat, akik bántani akarnak, elviselhetetlenül taszító. Azért éld túl, mert megérdemled, hogy élj.

A könyv háromnegyedéig imádtam a történetet, mert igazán izgalmas volt, aztán egy kicsit elkezdett belassulni. Nem haladt előre a szabadítási kísérlet, ezért állandóan erotikus jeleneteket kaptunk a főszereplők között, ami őszintén szólva, engem egyáltalán nem érdekelt. Csak időhúzásnak éreztem, pedig én a kalandszálat akartam már továbbolvasni. Aki viszont szereti az erotikus jeleneteket, annak jó hír, hogy a könyv végén lesz belőlük bőven.

Miután a regény végén beindult az akció, végre megint izgalmassá vált a történet számomra is, bár szerintem túl gyorsan történt minden, hiszen lényegében két fejezetbe volt belezsúfolva (erotikus jelenetek helyett inkább ezt kellett volna szerintem jobban kifejteni). A könyv végi nagy fordulat nem lepett meg, mint fentebb említettem, kb. végig tudtam, hogy kicsoda Lorian. Viszont a történet pont úgy zárult, hogy nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.


Hogy tetszett ez a könyv?

A háromnegyedénél lévő, számomra érdektelen erotikus jeleneteken kívül érdekesnek és izgalmasnak találtam a történetet. Loriannel egyelőre nem tudok mit kezdeni. Nem unszimpatikus, de a viselkedése miatt rajongani sem tudok érte. Prisca karaktere összességében belevaló volt, és kíváncsi vagyok, mi lesz vele a második részben.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Akik szeretik a macska-egér romantikus szálakat, valamint az egyébként nagyon izgalmas fantasy kalandszálakat udvari intrikákkal és titkokkal.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

A nyereményjátékunk középpontjában a Könyvmolyképző Kiadó zafír pöttyös könyvei állnak. Nektek az a feladatotok, hogy a fülszövegrészlet alapján kitaláljátok, melyik szerző melyik könyvéről van szó. A megoldást írjátok a Rafflecopter-doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Fülszövegrészlet:

„Mi vár rád, ha a Holtak Istene visszaadja az életedet?”


Állomáslista:

11. 06. Kitablar
11. 08. Insane Life
11. 14. Readinspo
11. 16. Dreamworld
12. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz