Ide pakolgatom fel az írásaimat, firkálásaimat, novelláimat, gondolataimat, és minden egyebet, amihez hirtelen kedvem támad. :)




2018. június 10., vasárnap

Kasie West: A távolság relatív - Blogturné


A Menő Könyvek gondozásában jelent meg Kasie West: A távolság relatív című regénye.
Két fiatal között kialakuló szerelemről olvashattok a regényben, ahol nagyon fontos szerepet kapnak a porcelánbabák, a nagyszülők és a gazdagság, vagy éppen annak hiánya. A blogturné állomásait érdemes követnetek, ugyanis a játékunk során egy szerencsés olvasó megnyerheti a könyvet.
 

Kasie West A távolság relatív című könyvét azért vettem kézbe, mert vágytam valami könnyű kis romantikus történetre, ami kicsit megsimogatja a lelkemet. Bevallom őszintén, fogalmam sem volt, miről szól a könyv, úgy ajánlották, hogy olvassam el, én meg kíváncsi ember lévén bármibe örömmel beleolvasok, amibe csak lehetőségem adódik. Szerencsére, ezúttal sem bántam meg a kíváncsiságomat.

A történet egy fiatal lányról, Caymenről szól, akinek az apja abban a pillanatban lelépett, ahogy kiderült a létezése. Az anyját kitagadták a saját szülei, ám ő mégis vállalta a babát, megszülte és felnevelte. Anyának és lányának van egy bababoltja, Caymen a tanulás mellett lényegében azzal foglalkozik csak, hogy az anyjának segítsen ott. Aztán egyik nap besétál a boltba az egyik törzsvásárló idős hölgy unokája, Xander, akiről első pillantásra lerí, hogy gazdag.

Gazdag fiú, szegény lány

Amikor rájöttem, hogy a regény a gazdag fiú – szegény lány problémát állítja a középpontba, kicsikét megijedtem. Erről a felállásról szinte azonnal a Christian Grey féle gazdag ficsúrok jutnak eszembe, akik nemhogy vonzanának, hanem egyenesen taszítanak. Hála az égnek, Xander egyáltalán nem egy Grey-fajta srác. Ő az első pillanattól nagyon szerethető, minden mondata, reakciója, gesztusa pozitív és vonzó. Szóval nagyon megkönnyebbültem, amint felbukkant a karaktere a történetben, mert azonnal a szívembe zártam.

Cayment is megkedveltem, nagyon bírtam az ironikus beszólásait, de őt néha szívesen megráztam volna a vállainál fogva. A gazdagokkal szembeni előítéletei miatt sokszor olyasmiket látott Xander szavai és tettei mögé, amik nyilvánvalóan nem voltak ott. És ahelyett, hogy rákérdezett volna a dolgokra, és egyetlen másodperc alatt megtudta volna az igazságot, inkább hallgatott, és magában gyötrődött butaságokon. Persze, érthető, hogy így viselkedett, a reakciói teljesen karakterhűek. Az apja ugyanis, aki lelépett még a születése előtt egy gazdag ficsúr volt, aki csak szórakozott az anyjával, azután meg nem akarta vállalni a felelősséget. Szóval Caymen egész életében azt hallgatta az anyjától, hogy sose bízzon a gazdagokban, mert önző, egoista, megbízhatatlan emberek.

Szóval az alapproblémát három dolog adja valójában, az egyik, hogy Caymen sokszor nem mondja el a valódi érzéseit és gondolatait Xandernek, és nem kérdez rá nála őszintén azokra a dolgokra, amik zavarják. A másik, hogy fél attól, mit gondol majd az édesanyja, ha megtudja, hogy egy gazdag fiúba szerelmes. A harmadik pedig, hogy vajon Xander családja mit szól majd ahhoz, ha megtudják, hogy egy szegény lány után érdeklődik.

Önmagunk keresése

A másik központi téma a szerelmi szálon kívül, hogy Caymen és Xander is éppen abban a korszakában van, amikor megpróbálnak rájönni, mihez kezdhetnének az életükkel. Caymen nagyon érdeklődik a természettudományok iránt, de hiába nógatja a gimnáziumi tanára, úgy gondolja, nem hagyhatja cserben az anyját, és egyetem helyett muszáj a boltban segédkeznie. Folyton a csőd szélén egyensúlyoznak, és azt érzi, ha az egyetemet választaná, azzal cserbenhagyná az édesanyját.

Xander is úgy érzi, hogy a sorsa meg van pecsételve. A családjának hatalmas szállodalánca van, az apja pedig azt akarja, hogy ő vegye át a testvérei közül ezek irányítását majd. Xanderben viszont van egyfajta ellenállás az apjával szemben, nem akarja, hogy ő mondja meg neki, mihez kezdjen az életével.

A probléma azonban az, hogy egyik fiatal sem biztos benne, mit is kezdenének magukkal, ha semmi és senki nem láncolná meg őket. Épp ezért, kitalálják, hogy karriernapokat tartanak egymásnak. Xander feladata az, hogy kitalálja, vajon milyen állás illik Caymenhez, Caymené pedig, hogy Xander hivatását találja meg. Felváltva elviszik egymást különböző helyekre, ahol kipróbálhatnak különböző munkákat néhány órán át, hogy így kitapasztalják, meglássák, vajon mihez van tehetségük és kedvük.

Szerintem ezek a karriernapok baromi jók. Már csak azért is, mert kívülállóként az embernek fogalma sem lehet arról, hogy egy adott munka pontosan mivel jár együtt. Nagyjából tudjuk, mit csinál egy orvos, tanár, ügyvéd, takarító, taxisofőr stb., de a részleteket, amik végül is szerethetővé vagy utálhatóvá tesznek egy munkát, már csak akkor ismerjük meg, ha van lehetőségünk dolgozni az adott munkakörben. Ami szerintem, baromság, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jó része olyan hivatást és munkát választ, amiben végül nem boldog. Az iskolában beletömnek egy csomó elméletet a fejünkbe, pedig arra is figyelmet kéne fordítani, hogy gyakorlatban lássuk, mi vár ránk a minket érdeklő szakmákban, mert csak így tudnánk reálisan dönteni a sorsunkról.

Szóval ez az egész karriernap dolog szerintem baromi jó ötlet, és nagyon tetszett az a végeredmény, amire jutottak, főképp az, amit Xandernak tanácsol végül Caymen. Csak azt sajnáltam kicsit, hogy Caymen és Xander nem jutottak el még ennél is több munkahelyre kipróbálni magukat.

Lánya anyja

Caymen úgy gondolja, nem igazán hasonlít az anyjára, de szerintem pont ugyanolyanok. A nő is fél beszélni az érzéseiről. Ő is ahelyett, hogy megbeszélné a dolgokat másokkal, inkább titkolózik. Pedig a legtöbb esetben neki is elég lenne két mondatot váltani a szüleivel, a lányával, Xanderrel stb., és a problémái, ha nem is simán, de megoldódnának.

A történetben egyébként több titka is van Caymen anyjának, de az éppen aktuális titka az, ami végigkíséri a könyvet. A nő folyton eltűnik, azt mondja, hogy x helyre ment, de valójában nem, Caymen rájön, hogy a bababoltnak nagy a tartozása, valamint az utóbbi időben az anyja folyton fáradt és rosszul van. Caymen pedig hiába próbál rákérdezni az anyjánál, hogy mi a baj, az folyton eltereli a szót, füllent és nyugtatgatja.

Igazából volt egy-két tippem arra nézve, mi is lehet az anya titka. Caymen két dologra gondol, de én olvasás közben úgy véltem, egyikről sincs szó, és valami más lehet a gond. Végül félig kitaláltam a titkot, de csak félig.

A szegény, zenész srác

Caymen a legjobb barátnőjének köszönhetően ismeri meg Tikket, aki egy banda énekese. A fiú helyes, kedves, jól énekel és nem gazdag. Caymen anyukája csak és kizárólag ezen utolsó tulajdonsága miatt preferálja őt Xanderrel szemben. Cayment sem hagyja hidegen Tikk, ám ott van Xander is, aki szintén nagyon vonzza.

Xander volt nálam a nyerő végig, de Tikket is megkedveltem. Tényleg rendes srác, aki legalább annyira jó választás lenne egy lány számára, mint Xander.

Ezt a regényt azoknak ajánlom, akik szeretnék egy kedves, romantikus történettel megsimogatni a lelküket.

Kedvenc karakterek: Xander, Tikk, Caymen

Kedvenc jelenetek: sírásós.

Kedvenc idézetek:

„– Nagyon összevesztünk anyuval.
– Miattam?
– Mennyire arrogáns vagy! Azt hiszed, hogy mindig minden rólad szól?
– Akkor mi miatt?
– Miattad.”

„– Az apád büszke lenne rád. Hogy olyan vagy, amilyen.
A torkom elszorul, a szemem megtelik könnyel. Próbálok úrrá lenni rajta, de nagyon meglep a saját erős reakcióm. Hogy mennyire vágytam rá, hogy valaki ezt mondja.
– New Yorkban él. Valami menő ügyvéd.
– Rákerestél?
– Muszáj volt. Lehet, hogy egy nap még szükségem lesz egy új vesére.”

„– Szükséged van valamire?
Rád.
– Nagyon hiányzott a reggeli forrócsokoládém, amire valaki rászoktatott, aztán megvonta tőlem.
– Most a magad finom módján azt akarod mondani, hogy hiányoztam a múlt héten?
– A forrócsoki hiányzott. Rád csak úgy gondolok, hogy te vagy a srác, aki szállítja nekem. Néha még a nevedet is elfelejtem, és olyankor csak úgy emlegetlek, hogy a forrócsokis srác.”

„Felkap egy névjegykártyát a kassza melletti tartóból, és megnézi.
– „És sok más”?
A bolt neve: Babák és sok más. Ugyanazt kérdezi, amit már annyian előtte, miután bejöttek, és nem láttak mást, csak babákat. Bólintok.
– Babák, és sok más baba.
Oldalra biccenti a fejét.
– Régebben tartottunk karkötőket, plüssállatokat, meg ilyesmit, de a babákat mardosta a féltékenység.”

Értékelés: NAGYON TETSZETT

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT  


Nyereményjáték:

A regényben szereplő Xander egy szállodalánc tulajdonos fia, ehhez kapcsolódik a játékunk. Minden állomáson egy betűmix alapján kell kitalálnod, melyik híres szállodaláncra gondoltunk. A tagolás csupán a megtévesztést segíti, ne ebből indulj ki! Sok szerencsét!

Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levélre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz!

Betűk a játékhoz:
FOOLHARDIEST LAWS ROTA

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

06.08. Dreamworld
06.10. Spirit Bliss Sárga könyves út

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése