Ide pakolgatom fel az írásaimat, firkálásaimat, novelláimat, gondolataimat, és minden egyebet, amihez hirtelen kedvem támad. :)




2018. június 17., vasárnap

Fodor Marcsi - Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő - Blogturné


Nagyszerű, hiánypótló kiadványt jelentet meg a Bookline Könyvek a könyvhétre, Fodor Marcsi - Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő címmel. A gyönyörűen illusztrált kötetről hat blogger véleményét olvashatjátok el a turné során, érdemes velünk tartani és megfejteni a feladványokat, a helyes megfejtők közül egy szerencsés megnyerheti a könyvet a kiadó felajánlásában. 

Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő című könyve feministaként nagyon érdekelt. Úgy gondolom, ez egy olyan mű, amire nagy szükség volt, hiszen a magyar nők, legyenek művészek, tudósok, sportolók vagy bármilyen más téren kiemelkedőt alkotó emberek, mostanáig szinte teljesen háttérbe voltak szorulva. Egyfelől megérdemlik, hogy ha megkésve is, de mindenki megtudja, milyen nagy tetteket vittek véghez egy olyan világban, amely sokszor még a mostaninál is jobban hátráltatta őket. Másfelől nagyon jó példát nyújthatnak azoknak a kislányoknak, akik ma dédelgetnek világmegváltó álmokat Magyarországon, de a rendszer, a társadalom, a tanáraik, a családjuk segítség helyett inkább megpróbálja visszanyomni őket az átlagos tömegbe.

Kivitelezés

Azt kell mondanom, ez a könyv nemcsak hasznos, hanem gyönyörű is. Még felnőttként is odavagyok érte, gyerekkoromban egyenesen elbűvölt volna. Minden fejezet elején találhatunk egy rajzot az adott híres, magyar nőről, hogy ezek a rajzok mennyire hasonlítanak a valóságra, azt nem igazán tudom, de őszintén szólva annyira klasszak, hogy olvasóként nem is nagyon izgattam magam ezen.

Az összes oldal ki van díszítve, színesek, képekkel vannak tele. A legjobb viszont az, hogy ez nem megy a tartalom rovására, hanem inkább hozzáad valami pluszt.

Amit eleinte kicsit hiányoltam, hogy a művészek esetében nem kaptunk képet, fotót az alkotásaikról. Bár olyan szempontból ez jó volt, hogy amelyik művész felkeltette a kíváncsiságomat, annak a Google-ben rákerestem a munkásságára. Vagyis sikerült a könyvnek aktív olvasóvá tennie, aki nemcsak végigolvassa a fejezeteket, hanem azután más helyen kutat is az adott témák után. Remélhetőleg ez nem csak nálam lesz így, hanem sok-sok felnőttből és gyerekből sikerül még kiváltani ezt a hatást.

A fejezetek felépítése

Minden fejezet négy oldalból áll, vagyis minden egyes híres nő ennyi oldalt kapott. Ez szerintem sem nem túl sok, sem nem túl kevés, vagyis pont jó arra, hogy elég érdekességet megtudjunk az adott személyekről, és mind a felnőttek, mind a gyerekek figyelme végig fennmaradjon.

Az első oldalon egy-egy rajzolt portré van az adott nőkről, amik, ahogy említettem is, nem tudom, mennyire realisták, viszont nagyon szépek. Ahhoz pedig egyenesen tökéletesek, hogy felkeltsék a gyerekek, fiatalok figyelmét.

A második oldalon egy rövidke, pár mondatos összefoglaló található arról, hogy az adott nő ki is volt, mivel foglalkozott, miért maradt fenn a neve.

A harmadik és negyedik oldalon találhatunk önéletrajzot, érdekességeket, információkat, vagyis hosszabb szöveges leírást az illetőről, az életéről, a tetteiről és a hozzá kapcsolható történelmi fogalmakról.

Sokszínűség

A kötetbe bekerülő nőket sikerült igazán sokszínűen kiválasztani. Művészek, tudósok, sportolók, felfedezők, haditudósítók, királynők, hercegnők, fejedelemasszonyok, apácák. Olyanok, akik a szegényeket, betegeket segítették, vagy éppen a nők útját egyengették, hogy tanulhassanak, a maguk urai lehessenek és karriert építhessenek.

Akadnak köztük, akiknek minden lehetőségük adott volt nagyot cselekedni, vagy mert gazdagnak születtek, vagy mert megfelelő támogatást kaptak a családjuktól, férjüktől, környezetüktől. És vannak olyanok is, akik a teljes reménytelenségből indultak, mégis véghezvittek valami nagyot. Az biztos, hogy mind hatással voltak a világra, az egész emberiség, de főképp a nők életére.

Szomorúság és boldogság

Ami szomorú volt számomra, hogy a kötetben szereplő nők történetében volt egy gyakran visszatérő elem. Az, hogy a társadalom és/vagy az állam megpróbálta visszafogni őket, és vagy a származásuk vagy nőként a lehetőségek hiánya miatt külföldön kötöttek ki végül, és ott végezték el az iskoláikat, dolgoztak, hajtottak végre nagy cselekedeteket. Akadt köztük, aki végül hazatért, de szomorú, hogy már régen is elüldözték azokat, akik okosak, tehetségesek voltak, ahelyett, hogy inkább segítették volna őket. Ez sajnos a mai napig jellemző a népünkre, aki tényleg kiemelkedően jó valamiben, és nem akarja, hogy elnyomják, az általában külföldön köt ki. Aztán persze, ha valami nagyot visz véghez odakint, akkor büszkén mondogatjuk, hogy magyar, mintha nekünk köszönhetné, hogy elért valamit…

Ami viszont büszkévé és boldoggá tett, hogy ezek a nők nem adták fel. Nem hagyták, hogy elnyomja őket egy hímsoviniszta társadalom vagy egy diktatórikus rendszer, hanem küzdöttek, tanultak, harcoltak, tették a dolgukat, és így vagy úgy, de megvalósították az álmaikat. Én magam is találtam példaképet közöttük magamnak, úgyhogy remélem, ezzel így lesznek a gyerekek, fiatalok és más felnőttek is, akik kezükbe veszik ezt a könyvet.

Kedvencek

Nagyon tetszett Szent Erzsébet története, főképp azért, mert megmutatta, hogy már régen is éltek olyan férfiak, akik igazán becsülték a nőket. Erzsébet férje ugyanis kiállt a felesége mellett a felháborodott rokonokkal szemben, amikor a nő a szegények megsegítésére költötte a kincstárban található pénzt. Ezen kívül olyannyira bízott felesége tehetségében, eszében, hogy amikor háborúba indult, öccse helyett Erzsébetre bízta az ország irányítását. Nos, erre csak annyit mondhatok, bár sok ilyen jó férfi, férj és uralkodó létezne, akkor boldogabb nők és boldogabb népek élnének a világon.

Déryné Széppataki Róza története azért fogott meg, mert színésznőként ő is átélte a hatalmi visszaélésből fakadó szexuális zaklatást, ugyanis a kolozsvári színház igazgatója pénzt ajánlott neki a „szolgálataiért”. Róza azonnal felmondott, de az ő metoo-ja nem úgy alakult, ahogy a mostani színházi (és egyéb) metoo-k a 21. században. Ugyanis akkor, a 19. században, a színház összes dolgozója felháborodott, összefogtak, kiálltak Róza mellett, és elérték, hogy a színésznő helyett az igazgatónak kelljen távoznia. Nos, elképesztő és szomorú, hogy akkoriban értelmesebben gondolkoztak és cselekedtek az emberek egy ilyen helyzetben, mint most. Ebből a szempontból tanulhatnánk tőlük!

Ezt a könyvet mindenkinek ajánlom. Nőknek és férfiaknak, felnőtteknek és gyerekeknek. Csodaszép, érdekes, tanulságos és motiváló.

Kedvenc idézetek:

„Férje rokonainak nem tetszett, hogy Erzsébet a szegényekre költi a pénzt. Felesleges pazarlásnak tartották, a királylányt pedig ostobának, amiért nem nemesasszonyokhoz illő dolgokkal foglalkozik. De a férje mindig megvédte, mert szerette a jó szívéért. Annyira megbízott a feleségében, hogy amikor háborúba indult, nem a saját öccsére, hanem Erzsébetre bízta Türingia irányítását. Ám nehéz idők jöttek: egy árvíz miatt elpusztult a termés, és éhínség fenyegette a tartományt. Erzsébet ezért megnyitotta a palota éléskamráit, és ételt osztott a rászorulóknak. Amikor a férje hazatért, mindenki azt remélte, hogy leszidja majd a feleségét, amiért kiürítette a kincseskamrát. De ő inkább megdicsérte, mert számára is fontosabb volt a népe jóléte, mint az arany és az ezüst.” (Szent Erzsébet)

„Egy asszony nem tud harcolni! – nevettek a munkácsi várat körülvevő császári hadsereg vezetői. Nem tudták, mire képes egy nő, ha a gyermekeit védi. Zrínyi Ilona két éven át verte vissza az ostromukat, és ezért egész Európában hősként ünnepelték.” (Zrínyi Ilona)

„Megta­pasztalta, hogy nem a pálca és a szigor a legjobb nevelési eszköz, hanem a szeretet, amivel a gyerekekhez fordulunk, és az öröm, amit a tanulás okoz.” (Brunszvik Teréz)

„A kolozsvári színház igazgatója egyszer 1000 forintot kínált Déryné egyetlen csókjáért. A színésznő felháborodva utasította vissza az ajánlatot, és azonnal felmondott. A társulat egy emberként mellé állt: az igazgatót kirúgták, Dérynét pedig visszahívták.” (Déryné Széppataki Róza)

„Egy tanára egyszer azt mondta Margitnak, hogy a jó művész semmi másra nem gon­dol, csak az alkotásra. Ő pedig megfogadta a tanácsot. Úgy élt, mint egy apáca, napjait a munka töltötte ki. Élete végéig özvegy édesanyjával élt együtt, akit viccesen csak a „kisinasának” nevezett. Az anyukája ugyanis nemcsak pályája első lépéseinél segítette, de egész életében mellette ma­radt, és azért dolgozott, hogy a lánya élete könnyebb legyen. Nem meglepő hát, hogy Kovács Margit rengetegszer formázott édesanyákat: számára ez a kapcsolat volt a legfontosabb.” (Kovács Margit)

„A magyar közélet túlságosan férficentrikus. Ez tapasztalataim szerint sehol a világon nincsen így. Nálunk a nők nem vesznek részt a társadalmi életben. Talán még nem ébredtek rá, hogy ez mennyire fontos.” (Mészáros Márta)

Értékelés: IMÁDOM.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet: KATT  


Nyereményjáték:

A mostani játék során olyan híres nőket kell felismerni, akik valami fontos dolgot tettek a női egyenjogúság kivívásáért. Minden állomáson találsz egy képet, a híres nő nevét írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

Kép a játékhoz:


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

06.09. Szembetűnő
06. 15. Olvasónapló
06.17. Spirit Bliss Sárga könyves út

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése