~ Sárga könyves út ~

2024. március 23., szombat

Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante az élet sodrásában – Blogturné



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából korábban megtudhattuk, hogy Aristotle és Dante hogyan eredt a világmindenség titkainak nyomába, a nemrég megjelent második részből pedig azt tudhatjuk meg, hogy az élet sodrásában miként próbálnak önmagukra találni, és rájönni, milyen jövő vár rájuk. Tarts bloggereinkkel ezen az utazáson, és a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a regényből.


Miért választottam ezt a könyvet?

Az első rész érdekes volt, és az abból készült filmet is szerettem, úgyhogy kíváncsi voltam, hogyan is alakul a két srác, Ari és Dante élete.


Véleményem a könyvről

A második rész ott folytatódott, ahol az első véget ért. Ari bevallotta Danténak, hogy szereti őt, úgyhogy mostantól egy párt alkotnak egy olyan világban, ami gyűlöli és megveti őket. Ezenkívül mindketten nemsokára végeznek az iskolában, és megvan a saját tervük arra nézve, hol akarnak továbbtanulni, mik akarnak lenni, ezek a tervek pedig nem igazán passzolnak egymáshoz. Ilyen körülmények között kell megtalálniuk az útjukat, ám hogy az közös lesz-e, vagy elválik egymástól, még ők maguk sem tudják annak ellenére, hogy őszintén szeretik egymást.

Míg az első könyv leginkább arról szólt, hogy Ari igyekszik megérteni önmagát, a dühét, a szüleit, a bátyját, a világot, addig ez a rész inkább arról, hogy rájöjjön, miként illeszkedik ő, valamint ő és Dante párként egy olyan világba, ami nemhogy nem szereti, hanem egyenesen gyűlöli őket.

A nyolcvanas években járunk továbbra is, ahol az AIDS miatt egyfelől még jobban megvetik a melegeket, másfelől cserbenhagyják őket, és semmit nem tesznek a megmentésükért, gyógyításukért. Persze akkoriban is éltek jó emberek, akik elfogadták az embert önmagának, még a vallásos emberek között is, de alapvetően rosszabb volt a közhangulat a melegekkel szemben, mint most.

Arinak és Danténak nagy szerencséje van a szüleikkel, mert ők a jó emberek közé tartoznak, és a régi, valamint új barátok is elfogadják, támogatják őket. De tisztán látják a világot maguk körül, és azt is, miféle nehézségek várnának rájuk, ha együtt maradnak.

– Tudod, Ari, eléggé megszívtuk.
– Ja, megszívtuk.
– Sosem leszünk elég mexikóiak. Sosem leszünk elég amerikaiak. És sosem leszünk elég heterók.
– Ja – feleltem. – És azt is marhára le merném fogadni, hogy elég melegnek sem sikerül majd lennünk.
– Megszívtuk.

Nagyon tetszett egyébként az a szülői és baráti támogatás, amit kaptak. Szó szerint mindenben segítették őket, nem ítélkeztek semmi miatt, csak egyszerűen szerették Arit és Dantét. Na meg persze, érthető módon féltették.

Megint sok családi dolog előkerült, akárcsak az első részben. Megismerhettük Ari bátyját, és így már tökéletesen megértem, hogy a szüleik miért törölték ki őt teljesen az életükből. Valamint egy családi tragédia is beárnyékolta a történetet, amire őszintén bevallom, nem számítottam. Ezenkívül Danténak kistesója lesz, ami szintén aranyos jelenetekkel töltötte meg a könyvet. Ezek a jelenetek a többi között bemutatták nekünk azt is, hogy Ari és Dante egy jobb világban mennyire csodás apukák lehetnének együtt.

Érdekes volt a kempingezős rész is, főképp, amikor találkoztak Emmával, akinek a fia meleg művész volt, mielőtt meghalt volna AIDS-ben. Ez volt talán az első olyan alkalom, amikor egy teljesen idegen előtt Ari és Dante önmaguk lehettek. És az első alkalom, amikor beleláthattak abba, milyen melegnek lenni egy ilyen világban.

Tetszettek Ari levelei is, amiket bár Dantéhoz írt, sosem mutatott meg neki. Ezeknek köszönhetően még jobban, még pontosabban beleláthattunk Ari fejébe és lelkébe, mert teljesen őszintén írt. Talán őszintébben ki mert mondani mindent, mint a valóságban, mert nem volt tétje a dolognak.

Elképzelem, ahogy az ujjamat újra és újra végighúzom az ajkadon.

Próbálok nem gondolni ezekre a dolgokra. Nem akarok rájuk gondolni.

De olyan hihetetlenül szépek! És azt kérdezem magamtól: miért hiszi azt az egész világ, hogy ezek a gondolatok – az én gondolataim – undorítóak? Tudom, hogy erre neked sincs válaszod. De szerintem te is felteszed magadnak ezt a kérdést.

Egyre csak téged látlak a kórházi szobában, mosolyod alig látszik a sebektől, amiket azok a srácok okoztak. Csupán egy állatnak láttak, amit kedvükre rugdoshatnak és akár meg is ölhetnek. De szerintem inkább ők voltak azok – ők voltak az állatok.

Mikor lehetünk mind emberek, Dante?

A történet vége pedig... Nos egyfelől meglepő volt számomra, mert nem úgy zárult, ahogyan egy ehhez hasonló történet általában. Viszont elég reális volt. Nem tudom, hogy lesz-e harmadik rész, amiből megtudhatjuk a nyitottan maradt kérdéseket, vagy az író teljesen lezárta a sztorit, és meghagyja nekünk, hogy úgy képzeljük el a folytatást, ahogyan mi szeretnénk... A romantikus énem vágyna egy megnyugtató folytatásra a felnőtt Ariról és Dantéról. A realista énem viszont el tudja fogadni ezt a fajta teljes lezárást is.


Hogy tetszett ez a könyv?

Ugyanúgy tetszett, mint az első rész. Én is szeretek elmélkedni, filozofálni, gondolkozni, mint Ari, úgyhogy izgalmas volt a gondolataiban elmerülni. Megszerettem őt és Dantét, meg a családjaikat, barátaikat is. És érdekes volt egy olyan világban járni, ahol az elfogadás és egyenlőség még gyerekcipőben járt. Megmutatta, milyen volt akkor a helyzet, és figyelmeztetett arra, hogy vigyáznunk kell, soha többé ne lehessen hasonló.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki szereti az elgondolkoztató, filozofikus, mégis romantikus LMBTQ+ történeteket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Aristotle és Dante neve a könyvnek köszönhetően teljesen összefonódott. A játék során olyan párosok nevét kell kitalálnotok, akiknek szintén együtt vált ismertté a nevük. Írjátok be a helyes megfejtést a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Leírás a játékhoz:

Az epizódok középpontjában rendszerint a macskának az egérre elfogására irányuló sikertelen kísérletei állnak. A macska a legtöbbször nem is akarja megenni az egeret, néhány részben a páros valójában egészen jól kijön egymással, vagy egy-egy csetepaté közben egymás segítségére sietnek (olykor egymás életét mentik meg), így az ellenségeskedés hátterében valószínűleg csak a hagyományos, ősi ösztönből fakadó macska-egér ellentét áll.


Állomáslista:

03. 20. Spirit Bliss Sárga könyves út
03. 22. Csak olvass!
03. 24. Hagyjatok! Olvasok!

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

1 megjegyzés:

  1. Your blog is a testament to the power of meaningful and purposeful content creation. Dive into the world of Aviator with our specialized blog.

    VálaszTörlés