A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából megismerkedhetünk Patrickkal, vagyis röviden GUP-pal, Maisie és Grant meleg nagybácsijával, aki egy családi tragédia után magához veszi a két gyereket. Kövessétek végig négy bloggerünkkel ezt a hol vicces, hol megrázó és megható történetet, és a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.
Érdekességként hoztam nektek néhány vicces, megható, aranyos idézetet a könyvből, de persze nemsokára értékelést is kaptok tőlem a regényről.
1.
– (...) Mit együnk?
– Én szeretem a bacont – mondta Maisie.
– Bacont nem eszünk.
– De igen.
– De nem.
– De igen!
– A bacon malacból készül, és a malacok a barátaink. Talán meg akarod enni a barátaidat?
Maisie gondolkodás nélkül rávágta:
– Ha baconízük van, akkor igen!
2.
– Apa mikor jön vissza?
Patrick próbálta felidézni a Greggel folytatott beszélgetést.
– Nem tudom. Három hónap múlva? Valami ilyesmi.
– Az háromszáf hét! – kiáltott Grant. Patrick nem tudta eldönteni, hogy ez ujjongás vagy kétségbeesés volt.
– Ezt nem ártana újraszámolnunk, kispajtás. De erről nem te tehetsz. Te is csak a hanyatló közoktatás terméke vagy.
3.
– Ti tudjátok, hogy minek van tejfogunk? Én sosem értettem. Miért nem nőnek ki egyből a csontfogak, ahogy az összes többi része is a testünknek? A gyerekkori orrunk sem esik le, amikor elég nagyra növünk ahhoz, hogy nagyobb orrunk legyen. El tudjátok képzelni, hogy Grant mostani karja egyszer csak leesik, mert a felnőtt karja ki akar nőni?
Grant egy kiabálás erejéig abbahagyta a sírást:
– Le fog efni a karom?!
– És a füled is. Remélhetőleg nem mindkét füled egyszerre, mert akkor semmit nem fogsz hallani.
Grant újra elüvöltötte magát.
4.
– Ti mindannyian akartatok gyereket?
John bólintott.
– Igen – mondta Dwayne.
– Akkor miért nincs gyereketek?
– Ó, drága Patrick – dorgálta John. – Túl régóta élsz a sivatagban.
– Ez mégis mit jelentsen?
John elhúzta a száját, és erős arccsontja még jobban kitűnt.
– Mi nem hagyományos családmodellben élünk.
– Na és? Kaliforniában vagyunk.
– Az nem számít. Senki sem fog nekünk ítélni egy gyereket. Egyik ügynökség sem hajlandó segíteni.
– De hát olyan jó szülők lennétek!
5.
– Ó, szia! – mondta egy női hang meglepődötten. Patrick nem tudta beazonosítani a hangja alapján. – Patrick O'Harát keresem.
Patrick egy pillanatra lefagyott, amikor meghallotta a nevét.
Maisie nem válaszolt egyből, elbizonytalanodott.
– Itt nem lakik ilyen nevű ember.
Patricket lenyűgözte a válasz, Maisie nagyon gyorsan tanult. A nő viszont teljesen összezavarodott.
– Nem itt lakik Patrick O'Hara? Pedig a névjegykártyatartómban ezt a címet találtam. Háromszor is ellenőriztem, mielőtt bekopogtam. Az ajtó egyébként tűzforró. Szerintem megégette az ujjamat.
Maisie közömbös maradt.
– Ez... – Benézett az ajtó mögé. – Patrick bácsi, mit is mondtál, ki lakik itt?
6.
– Az a lányok dolga.
– Koszorúslánykodni? Nem, ez nem így van. Mit mondtam nektek erről? A fiúk is csinálhatnak lányos dolgokat, és a lányok is csinálhatnak fiús dolgokat. Erre még Guncle Szabály sem kell, nem lenne szabad dolgokat „lányosnak” vagy „fiúsnak” hívni. Az emberek hadd csináljanak, amit akarnak.
7.
– Hogy vannak a gyerekek?
Patrick a falnak támaszkodott, hogy ne legyen sokkal magasabban a szomszédjánál, igyekezett tudatosan figyelni arra, hogyan kommunikál a testével.
– Nehéz megmondani. Szerintem éjszakánként átjárnak hozzám aludni.
– Akkor biztonságban érzik magukat melletted.
8.
– Feltölthetnél minket a YouTube-ra!
– Igen! – helyeselt Maisie. Úgy viselkedtek, mint akik előre kitalálták és begyakorolták az egész jelenetet. Ha tényleg így volt, akkor Patrick a helyükben még finomított volna egy kicsit az előadásmódjukon.
– Megrendelem én nektek a vabédet szívesen! Spagettit nagy adag gilisztával!
– Nem akarok giliftát! Én is fent akarok lenni a YouTube-on!
– Nem, nem akarsz. Olyan, mint egy szekta. Az önkifejezés szektája. Mindenki meg akarja mutatni mindenét, de valójában senkit sem érdekel a másik! De senkit. Sajnálom, hogy ezt így megmondom nektek azok után, amin mostanában keresztülmentetek. De tényleg mindenki tesz a másikra. Tudjátok, hogy ki az, aki kíváncsi rátok? Én. GUP.
9.
– Gyertek velem, gyertek – invitálta őket magával. – Szeretnélek bemutatni titeket a rokonaimnak.
Patrick megfordult, és rámutatott a gyerekekre.
– Atya... úr... isten! – Jennifer a szája elé kapta a kezét, mintha az anyai ösztönök átvették volna fölötte az irányítást. Patricket a büszkeséghez hasonló érzés töltötte el. A gyerekek nagyon elragadóak voltak, pláne az egyforma ruhájukban. Értette, hogy egy nőből miért váltják ki egyből az anyai érzéseket. – Van karácsonyfád!
– Micsoda? Nem a fára gondolok, hanem a gyerekekre!
10.
– Most már csak egy társ hiányzik, akivel élvezheted a győzelmeket – mosolygott rá Emory.
– Kicsoda? Te? Ha nem hívok neked autót, akkor beköltözöl?
– Nem járnál velem olyan rosszul.
+1
– Jó nagy házad van – állapította meg Maisie, mint aki csak most ébredt rá. – Nem vagy magányos, amikor egymagad vagy itt?
– Néha – felelte Patrick. – De szerintem ez része a felnőtt létnek.
– Én nem leszek magányos, amikor felnövök.
– Nem? – Patrick elgondolkozott, hogy mondhatja ezt ilyen magabiztossággal az unokahúga, a nemrégiben elszenvedett veszteség tükrében.
– Nem. Nekem kisebb házam lesz. És három szibériai huskym.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nyereményjáték:
Bár szép, de nem könnyű dolog gyerekeket befogadni az otthonunkba, az életünkbe. Játékunk során olyan filmeket kell felismerned, amiben hasonló történik. A feladatod, hogy beírd a film címét a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Kép a játékhoz:
Állomáslista:
03. 22. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
03. 23. Utószó
03. 25. Olvasónapló
03. 27. Spirit Bliss Sárga könyves út
03. 29. Hagyjatok! Olvasok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése