~ Sárga könyves út ~

2020. november 7., szombat

Fiatalok, merészek, lenyűgözőek – 25 fiatal, aki megváltoztatta a világot – Blogturné

 
 
 
Vannak fiatalok, akik egészen kivételesek, kiemelkednek a korosztályukból. Minden cselekedetükkel példát mutatnak, és nemcsak nekünk, de a következő generációnak is segítenek. A Kolibri Kiadó gondozásában megjelent Fiatalok, merészek, lenyűgözőek című kötet csupa ilyen fiatalt mutat be. Tartsatok velünk, ismerjétek meg ezt a nagyszerű könyvet, és ha mellétek áll a szerencse nyerhettek is egy példányt a kötetből.
 

Miért választottam ezt a könyvet?

Úgy gondolom, hogy a világunk több szempontból is nagy bajban van, és a fiatalok azok, akikben van és mindig is volt potenciál, hogy változásokat hozzanak. Ezért érdekelt, hogy milyen fiatalok voltak a múltban és vannak a jelenben, akik olyan nagy tettet vittek véghez, hogy érdemes írni róluk és példaképpé emelni őket.
 

Véleményem a könyvről

A könyv kivitelezése nagyon szépen sikerült. A kemény borító jó minőségű papíroldalakat rejt, amelyekről szépen tördelt szöveg és színes portrék néznek vissza ránk. Nagyon jó ötletnek találom, hogy nem fotók kerültek be a merész fiatalokról, hanem rajzok. Egyfelől szépek, színesek, másfelől különleges hangulatot adnak a könyvnek lapozgatás közben.

Ahogy a cím is mutatja, a kötetből 25 fiatalt ismerhetünk meg, 14 lányt és 11 fiút. Azt hiszem, ez az első a kezembe kerülő, valós személyeket bemutató könyv, amelyben a lányok vannak többen. Őszintén szólva, ennek nagyon örülök, mert a lányoknak, nőknek nagyon szükségük van az erős és pozitív női példaképekre.

A kiválasztott fiatalok elég változatos képet mutatnak. A legkorábban született, Anne Frank (1929), míg a legkésőbb született, Greta Thunberg (2003). Vannak köztük olyanok, akik már elhunytak, és olyanok is, akik még élnek. A terület is nagyon széles spektrumú, amelyen belül tevékenykednek vagy tevékenykedtek. Van köztük emberjogi harcos, sportoló, költő, jótékonysággal foglalkozó, feltaláló, környezetvédő, rapper, zenész és focista is. Akadnak szegények és gazdagabbak. Olyanok, akik az életüket kockáztatták a tetteikkel, és olyanok is, akik a biztonságban nem elkényelmesedve a náluk rosszabb helyzetben lévőkért tettek.

Természetesen vannak a kötetben ismert arcok, Anne Frank, Malala és Greta Thunberg, valamint olyan is, akiről már hallottam, de nem sokat. Ilyen például Boyan Slat, aki arra tette fel az életét, hogy eltüntesse az óceánokból és tengerekből a műanyag szemetet. De a bemutatott fiatalok többsége eddig ismeretlen volt számomra. Vagyis a kötet képes volt új ismereteket nyújtani számomra. Több olyan fiatal lánnyal és fiúval is "megismerkedhettem", akik nagy dolgokat vittek véghez, a nevük mégsem terjedt el annyira, mint megérdemelnék. Ez a könyv segít, hogy orvosoljuk ezt, minél többen megismerhessük ezeket a nagyszerű emberpalántákat, és így a nevük fennmaradjon. Vagyis, hogy példaképpé válhassanak.

A fejezetekben találhatunk mindegyik fiatalról egy rövid bemutatószöveget, egy hosszabb leírást az életükről és a véghez vitt nagy tetteikről, egy nagy méretű portrét, valamint egy idézetet tőlük. Emellett minden fejezetben van egy kérdéses, vitás szituáció, amely a jelenkori gyerekek életében merülhet fel, és a kötet szerzője megválaszolja, hogy vajon az adott merész fiatal mit tett vagy tanácsolt volna az adott helyzetben. Ez a kérdés-tanács rész inkább a fiatal olvasóknak érdekes, a felnőttek számára, mint én is vagyok, annyira nem. Viszont az adott emberkék életéről szóló leírás nagyon-nagyon érdekes volt számomra is. Izgalmas volt megismerni őket, bepillantást nyerni a tetteikbe és ezáltal a lelkükbe is.

Nekem azok a fejezetek tetszettek a legjobban, amelyben valamilyen emberjogi témában cselekvő fiatalról volt szó, hiszen hozzám is ez a téma áll a legközelebb. Ezek a gyerekek sokszor szó szerint vállalták az életveszélyt, hogy változtathassanak a világon. Olyan helyekről jöttek, ahol terror, háború, szegénység, elnyomás, nőgyűlölet veszélyezteti az embereket, de ők kiálltak a jogaikért és minden ember jogaiért. Claudette Colvin, Tavakkul Karmán, Deng Adut, Ikbál Maszíh, George Mpanga, Thandiwe Chama, Sonita Alizadeh, Malala Juszufzai, Emma González, a fejezeteik és tetteik azt bizonyítják számomra, hogy nincs lehetetlen. Ha ők képesek voltak hátrányos helyzetből indulva valamiféle változást hozni a világba, akkor mi, akik jobb helyzetből indulhatunk, miért ne lennénk?

Rajtuk kívül nagyon tetszett még Sunakali Budha fejezete. Ő egy nepáli hegyek között élő, nagyon szegény közösségből származó lány, aki focicsapatot verbuvált más lányokból. Olyan nehézségeket győztek le, csak hogy focizhassanak és részt vehessenek az országos női labdarúgó-bajnokságon, amiktől a mostani "bátor" focista férfiak sírva fakadnának és feladnák az egész karrierjüket. Mindennap korán keltek, hogy a kemény munkájuk előtt edzeni tudjanak a hóban. Igen, a hóban. Aztán két napon át gyalogoltak, hogy odaérjenek arra a felszállópályára, ahonnan repülővel eljuthattak a bajnokság helyszínére. És hiába győztek, ők bizony nem kaptak milliókat. A győzelem után visszamentek a szegénységbe. Na ez az igazi elszántság. Amikor csak a játék öröméért játszol, de azt tiszta szívből.

Nagyon érdekes volt még Victoria Arlen fejezete is, aki tizenegy évesen váratlanul kómába esett, végül mégis aranyérmes paralimpikon lett belőle. De Alexandra Scott, az a négyéves, rákos kislány sem semmi, aki élete maradék négy évét azzal töltötte, hogy másoknak gyűjtsön adományokat.

Csodás gyerekek és fiatalok vannak ebben a kötetben, akik igazi példaképek lehetnek nemcsak a fiatalok számára, hanem számunkra, felnőtteknek is.

A kötet elején bemutatkoznak az illusztrátorok. A kötet végén pedig találhatunk egy tesztet, hogy megtudjuk, melyik bátor fiatalra hasonlítunk a leginkább. Nekem döntetlen jött ki, vagyis Samantha Smithre és Sheku Kanneh-Masonre is hasonlítok, akik kíváncsiak, eltökéltek és szorgalmasak. Ezenkívül van a könyv végén egy idővonal, ami segít elhelyezni a 25 fiatalt az időben.
 

Hogy tetszett a könyv?

Örültem, hogy a lányok egy kicsit fölényben voltak ezúttal, mert ritka az ilyesmi. És annak is örültem, hogy többségükben olyan fiatal személyeket ismerhettem meg a kötetből, akikről korábban még nem hallottam. Gyönyörűek voltak az illusztrációként készített portrék, és úgy gondolom, jó példaképeket válogatott össze a könyv szerzője.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
 

Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki erőt akar gyűjteni ahhoz, hogy változtasson akár saját életén, akár a világon. Ha a könyvben lévő gyerekeknek és fiataloknak sikerült, akkor nekünk is fog.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 
 

Nyereményjáték:

Vannak olyan fiatalok, akik nyilvánosan is vállalják véleményüket, felszólalnak és igazságot követelnek! A kötetben szereplő fiatalok egytől-egyig megrengették a világot, igazi példaképpé váltak, rengetegen ismerik a nevüket.
Ezen a turnén egy különleges játékra invitálunk benneteket. Nincsenek jó és rossz válaszok, csupán a véleményetekre vagyunk kíváncsiak. Mindegyik állomáson találtok egy kérdést, a válaszotokat írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. )


Kérdés a játékhoz:

Mi az amit megváltoztatnál legszívesebben a világban?


Állomáslista:

Blogturné Klub
10. 28. Sorok között
10. 30. Könyv és más
11. 02. Readinspo
11. 04. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 06. Csak olvass!
 

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

 

2020. november 6., péntek

Benyák Zoltán: Képtelen történet – Blogturné extra (Interjú)

 
 
 
Benyák Zoltán legújabb regénye a Főnix Könyvműhely gondozásában jelent meg. Főszereplője Max, a híres író és egy kislány, aki az egyik történetéből lép elé egy különös kéréssel. A Képtelen történet kettejük fantasztikus kalandjairól szól, melyet öt bloggerünk véleményez a blogturnénk során. Tarts velünk és fejtsd meg a rejtvényt, megnyerheted a könyv egy példányát!


1. Legújabb könyved, a Képtelen történet szerintem „kortalan”. Ugyanúgy élvezhetik a fiatal gyerekek, tinédzserek, akárcsak a felnőttek. A két főszereplőd is ezt mutatja, egyikük egy felnőtt férfi, Max, másikuk egy kislány, Moira. Benned is ott van ez a kettősség? Felnőtt és gyermek egy testben?

De még mennyire. Azt hiszem, nagyon egészséges lelkileg, ha valamennyi gyerekséget át tudunk menteni felnőttkorunkra. Persze a túl sok éppolyan rossz, mint a semmi. De egy jó adagra azért szükség van. Bennem reményeim szerint marad annyi gyerekség, amiből táplálkozni tudok, mikor a felnőttek világa unalmassá válik. A Képtelen történet is egy kicsit visszatalálás a gyermekkorhoz. 
 

2. Max, a főszereplőd író, aki a saját maga által teremtett világban él. Bár az író mindig benne van kicsit a karaktereiben, de sosem lehet őt egyikkel sem teljesen azonosítani, mégis felmerül a kérdés: Maxot nagyrészt magadról mintáztad?

Egy bizonyos százalékban igen. Mikor Max a tornyában él egyedül, és csak a kitalált teremtményei veszik körül, velük tud beszélni, annál jobban nem tudnám megfogalmazni az írás folyamatát. Az író számára megszűnik az itteni világ, elhagyja azt, és belép abba a másikba, amit ő teremtett. Persze vannak különbségek is. Az ő asszonya megelégelte ezt a dolgot, az életvitelét, és ellene fordult. Én az életben szerencsésebb vagyok. Sok támogatást kapok otthon, hogy a könyveim megszülethessenek. 
 

3. Max elmenekül a valóság elől, és elbújik a történeteiben. Ha a te történeteid világa is létezővé válna, a valóságot vagy a fantáziavilágot választanád? Melyikben élnél szívesebben?

A világ elítéli az eszképizmust. Azt mondják, minden fantasztikus történet menekülés a valós világtól, ami nem jó, mert nem nézünk szembe a gondokkal. Vagyunk páran, akik másként látjuk. A fantasztikum sokrétű dolog, aminek egyik válfaját felfoghatjuk karikatúraként. Egyes részleteket, kiemeljük, felnagyítjuk, és ezzel sikerül talán megérteni. Ha sikerül, akkor azzal a valódi világban leszünk jobbak. Hogy én melyikben élnék szívesen? Én valahol mindig a kettő között éltem. Jó itt lenni. 
 

4. Max számára a Bíbor város a legfontosabb helyszín a történeteiből. Van olyan hely a te történeteidben, ami legalább ugyanilyen fontos számodra?

Én azt a jelenetet szeretem, mikor a lány és az író versenyeznek, hogy ki tud több cseresznyét betömni a szájába. Azután meg köpködik a magokat. Ezt én is így csináltam gyerekként a haverokkal. Szóval a cseresznyefának, és annak a fejezetnek nagy jelentősége van számomra. 
 

5. Na és olyan karaktered, akivel kapcsolatban örülnél, ha tényleg létezne?

A beszélő macska. Egyértelműen. Nekem van macsekom, és nagyon szeretem. De mindig is érdekelt, hogy vajon mi járhat a fejében. Mit tudna mondani nekem egy olyan lény, aki ennyire pimasz, és istennek gondolja magát. :) Biztosan jókat vitatkoznánk. 
 

6. Max szavai teremtőerővel bírnak. Hiszel abban, hogy ha nem is ténylegesen, de az írók a szavaikkal hatással lehetnek a világra? Ha igen, te milyen módon szeretnél hatni?

Igen, hiszek. De ritkán következik be, hogy egy regény forradalmat csinál. Orwell 1984-e nem állított meg egyetlen kommunista diktatúrát sem, pedig annál jobb esettanulmányt nem sokat írtak. Ellenpélda lehet mondjuk Arthur C. Clarke, akinek a Napvitorlások (ha jól emlékszem ez a címe) novellája állítólag fejlesztéseket indukált a NASA-nál. Egy erős regény indukálhat szubkultúrákat esetleg. De ami a legfontosabb, az az egyénre kivetített hatása. A könyv a legközelebbi kapcsolat két ember agya között. Így a hatása gyakrabban kifejtődik egyes személyekre, mint kollektíven a világra. Ez azért nagy szó. 
 

7. Max Bíbor városban találkozik egy régi nagyon jó barátjával és két az életét megkeserítő ellenségével is. Számodra ki lenne a felbukkanó barát és ellenség, ha lenne egy saját Bíbor városod?

Érdekes kérdés. Az ellenségeimet elhagytam. Barátból kevés van. Inkább velük találkoznék a Bíbor városomban. Srácok a középiskolából, bár sajnos néhányan már nincsenek velünk, a katonaévemből egy személy, többen az első munkahelyemről, ahol remek csapatunk volt. Beülnénk egy kocsmába, felhoznánk a régi sztorikat és nevetnénk. Jó lenne. 
 

8. Egy íróval általában nem könnyű együtt élni. Elvarázsoltak vagyunk, sokszor annyira belemerülünk a fantáziánkba, hogy azt sem tudjuk, mi folyik körülöttünk. A szeretteink beszélnek mellettünk, de fel sem fogjuk, mert a fejünkben is zizegnek a karakterek éppen. Max is túlságosan belemerül a történeteibe, és elveszti a kapcsolatot a külvilággal. Szerinted mi a titka annak, hogy egy író egyensúly találjon a való világ és a fantáziavilág között?

Ezt a csatát az író már elvesztette. :) Akkor is fantáziál, mikor nem a papír vagy a szövegszerkesztő előtt ül. A felhőkben űrhajókat lát, a rántottában meg szörnyet. Ráadásul, amit ő egyensúlynak gondol, azt a körülötte élők már rég nem vélik annak. És mikor nem figyelünk, akkor az ujjukkal köröznek a halántékuknál, mutatva a többieknek, hogy: ”Vigyázz! Ez kettyós!” Pedig mi szeretünk ilyenek lenni. Meg aztán, nincs is más választás. :)
 

9. A következő regényed kikhez fog szólni? Visszatérsz a felnőttekhez, vagy maradsz ennél a kortalan stílusnál, amely a fiatalabb olvasókat is bevonzza?

Mindkettőt szeretném. Vannak félig kész történeteim ide is, oda is. Egyelőre több ötletem van, mint amennyit írni tudok. 
 

10. Ebben a felbolydult világban sok könyves esemény, író-olvasó találkozó elmaradt. Te hogyan tartod a kapcsolatot az olvadóiddal? Esetleg hozzájuthatnak valamilyen módon az aláírásodhoz a saját Képtelen történet-példányukba?

Ez egy nehéz év. Az olvasókkal a közösségi oldalakon tudom tartani a kapcsolatot. Akik dedikáltatni akarnak, azok pedig ne csüggedjenek, mert lesznek még jobb idők, lesznek még találkozók. A nagy bezárkózás évében pedig olvassunk többet. Hátha most lesz ideje rá azoknak is, akiknek eddig nem volt. Találkozunk a lapok között. :)



Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 
 
 
Nyereményjáték:

Benyák Zoltán regényeinek első mondatait találhatod minden állomáson. A feladatod kitalálni a regény címét, amelyben szerepel a feladvány, és beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! A nyereménykönyvet csak magyarországi címre postázzuk! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!


Első mondat a játékhoz:

Valami mozgott a szemétben. Nem a szél volt az.


Állomáslista:

Blogturné Klub
10.31 Spirit Bliss - Sárga könyves út
11.02 Kelly és Lupi olvas
11.04 Flora the Sweaterist
11.06 Spirit Bliss - Sárga könyves út - Interjú
11.08 Utószó
11.10 Hagyjatok! Olvasok!
 

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

 

2020. november 2., hétfő

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák (Teljes változat) – Blogturné

 
 
 
Ray Bradbury 1950-ben megteremtette a sci-fi alapkövét, az Agave kiadó pedig idén felújított, kibővített kiadásban hozta el a magyar olvasók számára. Az új kiadás olyan novellákat is tartalmaz, melyeket máshol eddig nem olvashattunk magyarul.
Tartsatok bloggereinkkel, hogy esélyetek legyen megnyerni a kiadó által felajánlott példányt.



Miért választottam ezt a könyvet?

Korábban olvastam már Bradburytől Az illusztrált ember című novelláskötetet, ami számomra egyedi, izgalmas és érdekes volt, úgyhogy gondoltam, ezzel a könyvével sem nyúlhatok mellé. Már csak azért sem, mert a Marsbéli krónikákról hallottam már korábban is, tudom, hogy a sci-fi egyik alapművéről van szó, és érdekelt hogy vajon mitől is lett az.


Véleményem a könyvről

A könyv két részből áll. Az első részben lévő novellák kerek egészet alkotnak, ám ugyanahhoz a témához tartoznak, vagyis lényegében egy regénnyé állnak össze. A sztori szerint a földön élő emberek rájönnek, hogy a bolygójuk és társadalmuk pusztulófélben van, ezért kolóniát akarnak létrehozni a Marson, hogy átköltözhessenek oda. Csakhogy a Marson már ott élnek a Mars-lakók.

A könyv másik felében szintén a Mars-témához tartozó novellák találhatók, de már időben és más módon nem olyan regényszerűen szerkesztett módon, rendezett formában. Ezek közül a novellák közül néhányat korábban már máshol is olvastam (pl. Az illusztrált emberben), de a legtöbb új volt számomra.

A Mars-lakók természeti népek, összhangban élnek a bolygójukkal. Ezt zavarja meg az emberek érkezése, akik csak pusztulást hoznak magukkal többféle formában (új betegségek, egoizmus, kapzsiság, rombolás stb.). Őszintén szólva nem lepett meg az, hová futottak ki végül a novellák. Az emberiség olyan, mint egy vírus. Megszállja a lakhelyét, hogy élhessen, de közben el is pusztítja azt, és ezáltal önmagát is. Ilyen a természete. Szóval a novellák szerintem teljesen reálisan visszaadják azt, mi is történne, ha rátennénk a lábunkat egy másik bolygóra.

A történetek borongósak, sötétek, elszomorítják az olvasót, de ennek ellenére izgalmasak, érdekesek. Nagyon érdekes volt a Mars-lakók megmintázása. Hasonlóak az emberekhez, és mégsem. Van, amiben jobbak, például együtt tudnak élni a természettel, a bolygóval anélkül, hogy elpusztítanák.

De akad, amiben kissé ijesztőek. Például vannak köztük őrültek, akik földlakónak képzelik magukat valami elmekivetítéssel vegyítve, és amikor valódi földlakók érkeznek hozzájuk, róluk is azt gondolják, hogy csak őrült Mars-lakók. És képesek a régen elhunyt emberek alakját felölteni magukra, ezzel pedig megtéveszteni, lelkileg manipulálni a még élő szeretteiket. Ennek ellenére a Mars-lakók még mindig sokkal szimpatikusabbak, mint az emberek, akik nem tanultak a hibáikból, ugyanazokat követik el, amelyekkel egyszer már tönkretették a földi otthonukat.

Amellett, hogy bolygók pusztítóiként élünk, egyéb társadalmi problémák is előkerülnek a történetekben. A rasszizmus, vagy éppen a könyvégetések szörnyű problémája. De több novellában találkozhatunk a gyász, magány motívumával is.


Hogy tetszett a könyv?

Igazán lekötöttek a novellák, és érdeklődve figyeltem, hogyan állnak össze egyetlen nagy történetté. A könyv realista módon mutatja be az emberiséget, épp ezért a novellák sötétek, elszomorítják az embert. De közben igazán egyedi látásmódot képviselnek, izgalmasak, elgondolkoztatóak. Tökéletesen megértem, hogy miért került Bradbury a sci-fi atyjai, a könyve pedig a sci-fi alapművei közé.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik szeretnének egy izgalmas, de sötét módon realista sci-fit olvasni, amely elsősorban az emberi természetet mutatja be.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 
 
 
Nyereményjáték:

Ha már szóba kerültek a marslakók, ideje, hogy megismerkedjünk néhány földönkívülivel. A feladatotok csak annyi, hogy az állomásokon található képek alapján megnevezzétek nekünk a különböző űrlényeket, és beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kép a játékhoz: 
 
 
Állomáslista:
11. 02. Spirit Bliss Sárga könyves út
11. 04. Nem félünk a könyvektől
11. 06. Flora the Sweaterist
11. 08. Booktastic Boglinc
11. 10. Readinspo
 

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

 

2020. november 1., vasárnap

Matt Ruff: Lovecraft földjén – Blogturné

 

 
A külföldön nagy sikert arató, s az HBO által megfilmesített Lovecraft földjén végre hozzánk is megérkezett az Agave kiadó jóvoltából. A sci-fi, horror, és fantasy elemekkel teleszőtt történet tökéletes képet fest a rasszizmus bénító ridegségéről is.
Tarts bloggereinkkel, hogy esélyed legyen megnyerni az izgalmas kötet egy példányát!



Miért választottam ezt a könyvet?

YouTube-on láttam a könyv filmváltozatának a trailerét, és érdekesnek találtam. Bár tervben van, a filmet azóta sem tudtam megnézni, de örülök, hogy eljutottam általa a könyvhöz, mert igazán érdekes volt.


Véleményem a könyvről

A történet egyszerre realista és misztikus, ez a keveredés számomra újszerű és izgalmas ötlet volt. Realista, mert gyönyörűen bemutatja, milyen élete volt régen a fekete bőrű embereknek az USA-ban, milyen borzalmas rasszizmussal, konkrét fenyegetésekkel, életveszéllyel, elnyomással és jogsértésekkel kellett együtt élniük nap mint nap. Nem tudom, hogy ez mennyiben javult mostanra, hiszen mind tudjuk, hogy vannak ott még ezzel a témával kapcsolatban bőven problémák, de rossz volt olvasni arról, hogy milyen lehetett a múltban egy embernek csak azért, mert más színű a bőre.
 
Megláttam, hogy apámat oldalba kapta a golyó, és ömlik a vér a szájából. Furcsa kifejezés jelent meg az arcán. Az iszonyat ült ki rá. A világ borzalmai. Még túl fiatal voltam ahhoz, hogy felfogjam. Azt hittem, a haláltól retteg, pedig egyáltalán nem. Csak akkor értettem meg, mit érzett, amikor nekem is fiam született – egy fiú, aki sosem hallgat rám.
Nem maga miatt félt. Engem féltett. Meg akart védeni. Meg is védett: megmentette az életem, amikor kimenekített a tűzharcból. Az éjszaka azonban ezzel nem ért véget, és tudta, nem maradhat mellettem a legvégéig. Ez az igazi borzalom, ez a legszörnyűbb érzés a földön: a tudat, hogy a világ a gyermeked elpusztítására tör, te pedig nem tehetsz érte semmit. Nincs ennél rosszabb. Semmi.

A misztikusság egy titkos társaság formájában jelenik meg a regényben, aminek a tagjai misztikus erővel bírnak, de belháborúk dúlnak köztük. A fekete bőrű Turner család Caleb Braithwhite-nak és az apjának, a társaság vezetőjének köszönhetően keveredik bele ebbe az egészbe, és feje tetejére áll az életük. A társaság és maga Caleb is fel akarja használni őket a céljaihoz, de Turnerék nem akarnak olyanoknak segíteni, akik ismét csak a szolgákat látják bennük, és rossz célra használnák fel őket.

A fejezetek lényegében különálló kis novellák, amelyek végül regénnyé állnak össze. Mindegyik fejezetnek megvan a maga kerek, egész, lezárt története, de végül mégis mindegyik történet összekapcsolódik egymással, hogy kiadják a teljes képet. Az első részben Atticus elrabolt apját kell kimenteniük a szekta kezéből, de van szellemházas, más dimenziós, démonbabás, múltban ragadt szellemcsaládos és más egyéb történet is a kötetben. Mindegyik novellában a Turner család más és más tagja áll a középpontban, hol Atticus, hol az apja és a nagybátyja, vagy éppen a legjobb gyerekkori barátja, Letitia és a testvére, Ruby. De nemcsak a Turner család köti össze a novellákat egyetlen regénnyé, hanem Caleb Braithwithe cselszövései. Az összes novella eseményeiben benne van valamiképp a keze.

Leginkább Ruby fejezete tetszett, amely tökéletesen bemutatta, hogy mekkora különbség is volt akkoriban egy fekete és egy fehér nő élete között. Ruby egy bájitalnak köszönhetően ideiglenesen belebújhat egy fehér bőrű nő testébe, megtapasztalhatja, hogy milyen "szabadon" élni. A szomorú az, hogy mind tudjuk, az 1950-es években még a fehér nők sem voltak igazán szabadok, szóval, ha egy fekete nő egy fehér nő testében mégis így érez, az mindent elmond arról, vajon ő miféle súlyos láncokat viselhetett magán.
 
Ruby karaktere volt az, akivel a leginkább együtt is tudtam érezni. Míg a család többi tagja úgymond a jó oldalon állt mindig és igyekeztek helyesen cselekedni, addig Rubyt esendőnek rajzolta le a szerző. Jó ember, de a lelkén ejtett sebek miatt megvezethető, irányítható. Számomra ő volt az egyik legérdekesebb karakter a műben.

A másik érdekes karakter Caleb Braithwhite volt. Még most sem igazán tudom eldönteni, hogy a gonosz vagy a "szürke" karakterek közé soroljam-e, mert bár tett rossz dolgokat, lényegében egoista személyiség, aki másokat a saját céljaira próbál felhasználni, mégis éreztem benne valamit. Nem tudom szavakba foglalni mit, csak annyit, hogy ő talán jobb, mint az apja. Ezért is lepődtem meg a könyv végén és Caleb szálának lezárásán.

Kíváncsi leszek majd a filmváltozatra is, mindenképpen meg fogom nézni, amint lehetőségem lesz rá. A könyv alapján jó szórakozásra számítok.


Hogy tetszett a könyv?

Nagyon jól visszaadta a realista vonulata azt, hogy az 1950-es években milyen volt feketének és ezen belül fekete nőnek lenni az USA-ban. Ez a történelmi-társadalmi vonulat nagyon elnyerte a tetszésemet, még ha a lelkemet meg is viselte időnként. A misztikus vonalban voltak számomra kicsit zavaros dolgok, pl. mi Caleb célja, miért segít végül a ház szelleme Letitiának, amikor életében gyűlölte a feketéket és hasonlók. De a novellák izgalmasak voltak, bejött, ahogy összeálltak végül egy regénnyé.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik kedvelik az egyszerre realista és mágiával teli történeteket.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 
 
 
Nyereményjáték:

Több főszereplőnknek, köztük Atticusnak is a tudományos fantasztikum a kedvenc irodalmi műfaja. Mostani játékunkban emiatt a sci-fi népszerű képviselőit keressük. Az állomásokon megadott leírások alapján írjátok meg a Rafflecopter megfelelő sorába, hogy melyik könyvre gondolhattunk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Leírás a játékhoz:

A könyv, amit keresünk, amerikai író tollából született 1965-ben. Hugo-díjas társadalmi sci-fi, melyben egy fűszer segítségével hosszabb életre tehetünk szert, lehetőségünk lehet az űrutazásra, valamint az embert élő számítógéppé változtatja…


Állomáslista:

Blogturné
10. 30. Booktastic Boglinc
11. 01. Spirit Bliss
11. 03. Veronika’s Reader Feeder
11. 05. Utószó
11. 07. A szofisztikált macska
11. 09. Olvasónapló
 

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz