Spirit Bliss oldala: Shunmyo Masuno: Zen – Az egyszerű élet művészete

A 21. Század Kiadónak hála nemrég csodás díszkiadásban jelent meg újra Shunmyo Masuno zenről szóló könyve! A kerttervezőként is dolgozó japán szerzetes megosztja tapasztalatait és gondolatait olvasóival arról, hogy a mai nyüzsgő, gyors világban miként lelhetnek békére, hogyan hozhatják el a nyugalmat az életükbe. Tartsatok bloggereinkkel a zenhez vezető úton, és ne feledjétek, hogy a blogturné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a könyvet!

Miért választottam ezt a könyvet?

Szerintem mindannyian érezzük, hogy valami nagyon nem stimmel a világgal, aminek a részei vagyunk. Állandóan rohanunk, stressz és zaj vesz körbe minket vég nélkül. Én például ezeket a buddhizmusról szóló könyveket olvasva döbbentem rá, hogy lényegében tényleg 0–24-ben, megállás nélkül zajban élek mindenki mással egyetemben. Még éjszaka is zúg az áram, a tévének a kis fekete dobozkája, odakint autók és buszok járnak, a szomszéd átdobog a fejem fölött a mosdóba stb. Egyszerűen az ember agya képtelen kikapcsolni még akkor is, amikor pihenünk, alszunk, mert a 21. században egyszerűen nincsen csend egyetlen percre sem. Szóval azért választottam ezt a könyvet, mert egy ideje nagyon érdekel, miképpen élhetnék nyugodtabban, kevésbé stresszesen, egészségesebben, boldogan és csendesen, meglátva az élet apró szépségeit úgy, hogy közben nem kell kiszakadnom a társadalomból, és elköltöznöm egy barlangba remetének.

Véleményem a könyvről

A könyv al-alcímében is benne van, miről is szól a könyv: 100 zen gyakorlat a szebb és nyugalmasabb hétköznapokért. Az oldalakon valóban 100 tanácsot kapunk azzal kapcsolatban, miképpen élhetünk nagyobb lelki békével akár a 21. századi társadalom részeként is (nem csak abból kiszakadva).

Mindig igyekszem olyan szerzőktől választani önfejlesztő témákban, akikről úgy gondolom, saját tapasztalatból tudják, miről is beszélnek. Szóval nem bort isznak, vizet prédikálnak, hanem csak olyan tanácsokat adnak, amiket ők maguk is képesek betartani, és amikről tudják, hogy valóban hatásosak. Shunmyo Masuno egy zen buddhista templom főpapja, vagyis a fenti kitételeimnek tökéletesen megfelel.

Amit elsőként meg kell említenem, hogy a könyv kivitelezése nagyon tetszik. A könyv kisebb mérete, a papír minősége, a borító kék-fehér színvilága, a betűk stílusa és tördelése és az illusztrációk valahogy tökéletesen passzolnak a zen témához. Jólesik az embernek kézbe venni ezt a gyönyörű kötetet, és még jobban esik lapozgatni, olvasgatni. Az illusztrációkat külön is meg kell említenem, egyszerűen csodálatosak, nagyon szeretem ezeket a keleti témájú és színvilágú, festményszerű alkotásokat. Látszik, hogy ez egy díszkiadás, és nagyon odafigyeltek arra, hogy méltó is legyen a megnevezéshez.

Az előszó arra biztat minket, hogy kis lépésekkel, apró változtatásokkal is boldogabbá, könnyebbé tehetjük az életünket. Mivel a világot valószínűleg nem változtathatjuk meg gyökeresen (vagy legalábbis nem egyetlen varázsütésre, hanem csak hosszadalmas munkával, talán meg sem élhetjük azt a változást, amit beindítunk), ezért ha boldog életet szeretnénk, magunkon kell változtatni. Hogy bármilyen is a világ éppen, megtaláljuk benne azt, amitől jól érezhetjük magunkat benne és a bőrünkben.

Ezt követően jön a 100 tanács és ötlet négy fejezetre bontva. Az első fejezetben 30 tippet olvashatunk arról, hogyan töltsük fel magunkat energiával, miképpen lehetünk kevésbé fáradtak. A második fejezet elsősorban a másokkal való viszonyaink jobbításához, a bizalmunk és bátorságunk erősítéséhez ad szintén 30 tanácsot. A harmadik fejezet a félelem, zavarodottság, aggodalom elűzését segíti, vagyis ahhoz nyújt segítséget 20 tanáccsal, miképpen tisztíthatod meg önmagad a negatív érzésektől, és hogyan töltheted fel magad pozitívakkal. Végül a negyedik fejezet 20 ötlete megtanít arra, miképpen vedd észre az apró szépségeket, örömöket az életben és hogyan értékeld azokat. Minden tanácsnak két oldalt szenteltek, akad amelyikhez illusztráció is tartozik, de nem mindegyikhez.

Leginkább az érdekelt, hogy az adott tanácsok megvalósíthatók, betarthatók-e egy 21. századi, nagyvárosi ember számára is, vagy csak a világtól elzárva, mondjuk egy buddhista kolostorban működőképesek. Vagyis, hogy hasznosak-e számomra és más a társadalom részeként élő ember számára. Olvasás után azt kell mondanom, hogy igen, a tanácsok nagy részét egy városi átlagember is beépítheti a mindennapjaiba. Nem mondom, hogy mindent egyszerű lesz, de nem lehetetlen.

Persze akad egy-két tanács, ami nem megvalósítható, például, hogy vegyünk részt közösségi zazenen. Lévén, itt nincs a közelben valódi buddhista templom, és maximum jó zsíros pénzért lehet különböző buddhista meditációkon részt venni (mert nálunk még a lelki békét is csak pénzért akarják adni), ezért a zen közösségi élményként való megélése kilőve.

Sok olyan dolgot megemlít a könyv, amiről már korábban is olvastam. A korábbi reggeli kelést, a légzéstechnikákat, étkezéssel kapcsolatos dolgokat, a magunk körüli rend fontosságát, a természettel való kapcsolatot, a jelenben élés és a hála, valamint mások szolgálatának fontosságát stb. De egyáltalán nem bántam az ismétlést. Egyfelől, mert az ismert gondolatok kiegészültek új apróságokkal, másfelől, mert fontos, hogy időről időre emlékeztessem magam arra, miképpen is segíthetek magamon.

Ha meg akarsz változni, fontos, hogy először magadon tudj észlelni minden belső változást.

Emellett voltak új tanácsok is. Például a mezítláb járás, vagy az, hogy ha lépésről lépésre én készítek el valamit, akkor jobban fogom értékelni, mintha gyorsan egy gép összedobná nekem néhány másodperc alatt. A könyv a kávékészítést említi, de szerintem ezt nem kell szó szerint venni, hanem csak az alapelvet átültetni olyasmire, amire képesek vagyunk. Mivel tűzifát gyűjteni, tűzet gyújtani, kávét őrölni kézzel és hasonlók lehetetlenség egy panellakásban, ezért én más tevékenységek során hasznosítom az ötletet. Például nem használok szeletelőgépet, hanem fogom a kést, és magam vágom fel az alapanyagokat az ételemhez. Nem használok mosogatógépet, hanem szépen a saját két kezemmel mosom el a tányérokat, evőeszközöket és edényeket. Nem a boltban veszem meg az egészséges alapanyagokból álló liszt- és cukormentes sütit az ünnepekre, hanem magam készítem el és sütöm meg. És hasonlók...

Őszintén szólva, minél többet olvasok ebben a témában, annál nyugodtabbnak érzem magam. Nem alkalmazok mindent ebből a könyvből sem, de a tanácsok nagy részét igen, és ezektől valóban pozitívabb, nyugodtabb, boldogabb vagyok. Persze nem lett minden azonnal tökéletes, és én sem lettem az, de sokkal kevesebbet stresszelek, sokkal kevesebb feszültség van bennem, sokkal ritkábban vesztem el a türelmemet, és sokkal könnyebben meglátom az apró szépségeket és örömöket az életben.

Hajlamosak vagyunk másokhoz hasonlítani magunkat. Irigykedünk a szomszédra, mert neki könnyű munka jutott. Látunk valakit, aki tehetséges, és elkeseredünk. Pedig végső soron meg lehet találni az örömöt, ha újra meg újra elvégezzük a hozzánk illő feladatot.

Amiben ez a könyv megváltoztatta a gondolkodásmódomat, az például a buszozás a munkahelyre és haza. Korábban felesleges nyűgnek és időpazarlásnak tartottam. Idegesített, hogy el kell vesztegetnem egy csomó időt azzal, hogy buszra várok, aztán pedig buszozok, hát még az, amikor rohantam a buszhoz, de az orrom előtt ment el. A könyv viszont rádöbbentett, hogy felfoghatom ezt pozitívan is. Mikor munkába buszozok van időm az otthoni állapotomból átváltani a munkahelyi állapotomba. Amikor pedig hazabuszozok, van időm letenni a munkahelyi állapotom terheit, és már békésen, felszabadultan érkezni haza az otthoni szerepemben. Ha rohanni kell a buszhoz, és elérem, akkor szerencsém volt, korábban hazaérhetek. Ha viszont lekésem, akkor is szerencsém volt, mert amíg várok a következő buszra, van időm lélegezni, a világ szépségeit szemlélni, gondolkozni, meditálni. Szóval rájöttem, hogy mindennek megvan az előnye, még ha elsőre nem is vesszük ezt észre.

Hogy tetszett a könyv?

Még ha nem is tudok mindent betartani a 100 tanácsból, sok mindent sikerülhet, és a betartott ötletek valóban kellemesebbé teszik az életemet. Nem mellesleg ez a könyv gyönyörű, igazán szép a kivitelezése, és emiatt kellemes érzés lapozgatni.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Akik érzik, hogy valami nem oké az életükkel, és bár a világon nem tudnak hirtelenjében változtatni, önmagukon hajlandóak egy boldogabb, nyugodtabb élet eléréséért.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Mint mindennek, úgy a zennek is megvannak a maga szimbólumai. Minden állomáson találtok egyet, aminek a nevét be kell írnotok a megfelelő helyre.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kép a játékhoz: