Miért választottam ezt a könyvet?
Imádom Böszörményi Lúzer Rádió-sorozatát. Főképp a humora fogott meg, mert olvasás közben állandóan kuncognom kell, és ez a mai stresszel teli világban igazi orvosság.
Véleményem a könyvről
A történet ezúttal ismét Budapesten játszódik, és legnagyobb örömömre újfent főbb szerepet kapott a cselekményben Mark, a Lúzer Rádió riporterének belevaló, vicces kishúga, Pet. Monyó, a nővérük fenyegető levelet talál a postaládában, amelyben pénzt követelnek a családtól, máskülönben Petnek baja esik. Nem sokra rá Petet a mentő viszi a kórházba, mert a játszótéren eltört a karja. Mark, Monyó és a barátaik el akarják kapni azt, aki bántotta Petet. De vajon a szomszédos bűnözőpalánták voltak azok? Vagy Szöcske, a furcsa nindzsa, aki tetőkön ugrál, kihallgatja Markék megbeszélését, és titokban bemászik a sérült Pet szobájának ablakán? Esetleg más a hunyó?
Ahogy fentebb is írtam, nagyon örültem neki, hogy Pet megint előtérbe került, mert Mark mellett ő szerintem a történetben a legviccesebb szereplő. Ebben a részben ismételten bebizonyítja, hogy mennyire vagány kiscsaj, bár ezúttal ez a tulajdonsága bajba keveri őt és a hozzá csatlakozó barátait is. Pet ugyanis talál magának egy példaképet, ám Szöcske veszélyes dolgokat csinál, amiket Pet és a többi gyerek utánozni próbál.
– Puszi, vagy nem puszi? – dörrent rá Pet, mellőzve a köszönést. Sajgó Laja (mert ő volt az személyesen: Zsarupapa fia!) lopva a háta mögé nézett, majd sűrű pislogások közepette válaszolt:– Mindörökre Puszi!A tökéletesen háborodott titkos jelszóváltás után (nagy levegőket kellett vennem, nehogy felröhögjek) a húgom nem cicózott, rögtön a lényegre tért.– Mondok egy rendszámot. Kell az autó gazdijának a neve meg a címe. Sürgős!Azt vártam, hogy Laja lefagy, habogni és kérdezősködni kezd, ám tévedtem. A kiscsóka, mint valami veterán titkos ügynök bólintott, majd filctollat vett a kezébe.– Lökheted!Pet kérdőn nézett rám, én meg bediktáltam a rendszámot. A srác szemöldökét összevonva figyelt, és gondosan felírta azt a tenyerére.– De... – hebegtem –, de miért oda?– Biztonsági okokból – felelt a kis videóablakból Laja, majd hirtelen SLUUTTY!, szörcsögve végignyalta a tenyerét. – Varázsfilctoll a bűvészdobozomból – mondta, és ajkai között lilán forgott a nyelve. – Szilvaízű.Mutatta a tenyerét, amin némi sötét maszaton kívül semmi nem maradt.– Most mondd újra a rendszámot, mert elfelejtettem – emelte ismét a tollát, én pedig engedelmeskedtem.
Ebben a részben ismét előjött az, hogy Mark és Monyó mennyire szeretik a kishúgukat. Imádom, amikor átmennek terminátorba, csak hogy megvédjék a kis pöttömöt. A testvéri szeretet pontosan ilyen. Lehet, hogy a húgod/öcséd az agyadra megy, de ha valaki bántani akarja őt, rettegjen a nagytesó haragjától!
Szöcske háttérsztorija is érdekes volt, bár azon elgondolkoztam, hogy vajon a valóságban tényleg meg lehetne-e kerülni ilyen szinten a törvényt és csalással másnak kiadni magad, főképp ennyi idősen és ilyen hosszú időn át. Nem tudom... Mindenesetre Szöcske múltja szomorú, a küldetés, ami hajtja, szintén szomorú, de egyben szép is, ő maga pedig igazán erős személyiség. Szóval nem csoda, hogy Pet őt választotta példaképnek, és kitart mellette akkor is, ha ahhoz jól bokán kell rúgnia a bátyját.
Mindig kíváncsian várom, hogy az újabb kötetben vajon miről is fog szólni a nyomozós szál, és szerencsére eddig mindig nagyon izgalmasra, humorosra sikeredett. Ezúttal is így volt. Egyfelől érdekelt, hogy vajon mi történt Pettel, mert azt sejtettem, hogy kicsit más, mint a testvérei gondolják. Másfelől érdekelt, kicsoda Szöcske. És végül, mikor ez kiderült, alig vártam, hogy a Lúzerek igazságot szolgáltassanak neki.
Az előző rész után jó volt megint visszatérni a VIII. kerületbe, találkozni a régi ismerősökkel, szomszédokkal, akik Kehidán nem volt együtt a srácokkal (vagy csak a legvégén keveredtek oda). Slambuc, Uncsitesó, Kukesz tata, Tircsi, Csitri és a többiek mind egy-egy egyedi, különleges személyiség, aki hozzáad valami pluszt a sztorihoz. Hol poén, hol a romantikus, hol a nyomozós szál szintjén, de mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a könyv ennyire klassz legyen.
Hogy tetszett a könyv?
Nagyon örültem, hogy Pet megint a középpontba került, mert imádom a karakterét. Rengeteget nevettem olvasás közben, de a nyomozós szál is érdekes és izgalmas lett.
Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Mindenkinek, aki szeretne néhány klassz napot magának. Aki depis, azt felvidítja, aki meg alapból boldog, azt még vidámabbá teszi.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése