Spirit Bliss oldala: Emma Lira: Bújj a bőrömbe

Az Alexandra Kiadó jóvoltából megjelent hazánkban Emma Lira fordulatos regénye, mely a szépség és a szörnyeteg valódi történetét dolgozza fel. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják annak a férfinak a történetét, akinek születése pillanatától kezdve újra és újra bizonyítania kellett, hogy az emberek világába tartozik. De vajon létezhet happy end egy olyan ember számára, akit a kutya fiának csúfolnak? Győzedelmeskedhet az ész, a kedvesség és a szív, vagy ez csak a tündérmesék kiváltsága?

Kövesd turnénkat, ismerd meg a Bújj a bőrömbe történetét, és vidd haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát!

Miért választottam ezt a könyvet?

A szépség és a szörnyeteg a kedvenc mesém, ezerféle feldolgozást láttam és olvastam a témáról, azt is tudtam, hogy a valóságban is létezett egy férfi, aki valamiféle betegség miatt szőrösen született, és gyönyörű felesége, gyerekei voltak. Azonban ennyi volt, amit a mese valós háttérsztorijáról tudtam eddig. Úgy gondoltam, talán ebből a könyvből többet megtudhatok a valódi szépség és szörnyeteg életéről, szerelméről.

A történet három szemszögből mutatja be az eseményeket. Az egyik szemszög Diane-né, aki a király fattyú lánya. A másik szemszög Catherine-é, akit befogadott a királyi család, miután apró gyermekkorában legyilkolták a családját és ő maga a traumától, amit átélt, megnémult. A harmadik szemszög pedig természetesen a "szörnyetegé", akit többféle néven is szólítanak a könyvben attól függően, hogy éppen milyen környezetben van. Ő maga végül Petrusként azonosítja önmagát, szóval én is így fogom szólítani ebben a bejegyzésben.

Petrus 1547-ben született egy tenerifei barlangban egy tiltott kapcsolatból. Az apja az ottani király, de nem igazán törődik a fiával, akinek az egész testét szőr borítja. A gyereket Guancanchának nevezik itt, ami azt jelenti, a kutya fia. Petrus elbeszéléséből megtudhatjuk, miként hódították meg az otthonukat a nyugati, keresztény népek, és hogyan száműzte őt a saját népe még gyerekként, csak mert azzal vádolták, hogy elátkozottként ő az oka, amiért veszítenek a harcban. Petrus sok kalandot és veszélyt átél, de végül a francia király udvarában köt ki. Érdekességképpen viszik oda mint egy egzotikus állatot, ám a király meglátja benne az értelmes és érzékeny emberi lényt, és a gyerekeivel együtt taníttatni kezdi őt. Petrus itt ismeri meg Diane-ét, szinte testvérekként nőnek fel, aztán nagyobb korukban ez az érzés valami mássá változik át.

A király, aki megszokta már az állandó gúnyolódást, feltartott kezével csendet kért.
– Ez a lény egy gyermek. Egy kölyök, ha szívesebben tekintenek rá úgy – jelentette ki. – Árva, ijedt, messze az otthonától. Nem kellene újat adnunk neki? Nem szeretnénk, hogy udvarunk az elfogadás helye legyen?
(...)
– Nem akarom többé a "vadember" szót hallani, connétable – jelentette ki Henrik határozottan. – Magyarázza el mindenkinek, aki csak meghallgatja, hogy a neki megfelelő kegyben részesítjük. Ez a teremtés egy király fia.
– Egy legyőzött királyé – pontosított Lorraine.
– Én is egy legyőzött király fia voltam, őméltósága – mutatott rá apám gyorsan, akár egy kígyó. – A paviai csatában. Ha esetleg valaki elfelejtette volna. – Végignézett a hallgatag jelenlévőkön. – Engem pedig nem a császár fiaival együtt taníttattak, hanem mint egy rabot. Vajon meg kellene ismételnem mások hibáit? nem kellene jobbnak lennem náluk?

Diane fejezeteiből megismerhetjük a saját származásának történetét, valamint bepillantást nyerhetünk az udvari pletykákba, viszonyokba, összeesküvésekbe. Ezek egyfelől történelmi szempontból érdekesek voltak, másfelől viszont engem sokszor kizökkentettek a történetből. Szívesebben olvastam volna Diane és Petrus közös gyerekkorának részleteiről, arról, hogyan is alakult ki közöttük a szerelem érzése. Így kicsit nekem olyan volt, mintha az egyik pillanatban még gyerekek lettek volna, aztán már hopp, szerelmesek. De nem kaptam meg a folyamatot, ami végigvezetett a változás útján. Nekem ez nagyon hiányzott. Többször is úgy éreztem, hogy az író feláldozta a cselekményt a történelem oltárán. Ami jó, ha történelmi regényről van szó, de nem feltétlenül jó, ha történelmi közegbe ültetett romantikus regényről. Sokszor nem tudtam eldönteni, hogy éppen melyiket is tartom a kezemben...

Egyébként sikerült megkedvelnem Petrust és Diane-t is, voltak nagyon jó párbeszédek közöttük, amik igazán megfogtak. Éppen ezért nagyon kíváncsi voltam, miként is kerül elő a harmadik főszereplő a könyv második felében a saját fejezeteivel. Amikor Catherine megérkezik a királyi udvarba, először Petrus és Diane szemén keresztül láthatjuk őt. Akkor még csak egy traumatikus élményt átélt apró kislány. És Petrus meg Diane érzései is komolynak tűntek egymás iránt. Szóval érdekelt, miképpen alakulnak át ezek az érzések annyira, hogy végül Petrus Catherine mellett kössön ki.

– Vágyod a halált, de ellenáll? – kérdeztem ironikusan.
Ő keményen nézett rám. Szemében fémes csillogást láttam.
– Minden ellenáll – közölte. – A halál és a szerelem is. Talán ez a szörnyek sorsa.
– Ne becsüld túl magad, Pedro! – mondtam élesen, és elléptem tőle. – Henrik volt szörnyeteg, az angol király, aki lefejeztette a feleségeit. Te csak egy különösen szőrös férfi vagy.

Kifejezetten tetszett, hogy először csak a kényszer hozta össze az új párost, mert nekem túl hirtelen lett volna, ha azonnal egymásba szeretnek. Tetszett, hogy ezt a szálat nem kapkodta el az író. Bár itt is azt éreztem, hogy amikor végül átváltott a szereplők kapcsolata szerelembe, nem kaptam meg a folyamatot.

A regényben többször is előkerül a kitaszítottság témája. Az, hogy miként is bánnak egyesek olyan emberekkel, akik valamiben mások. Szívszorító volt olvasni arról, hogy egy emberrel, akinek annyi a "bűne", hogy szőrösebb, mint egy átlagember, úgy bánnak, akár egy állattal. És szívszorító volt látni, hogy a király és Diane (aztán később Catherine) meglátják a szőrös külső mögött a kifejezetten intelligens, érzékeny lelkű és értékes embert.

A történelemrajongóknak kifejezetten bejöhet ez a regény, mert nagyon szépen levezeti az akkori történelmi folyamatokat, eseményeket. Bemutatja a szemben álló feleket, az udvari összeesküvéseket és karddal vívott csatákat. Talán ezt a szálat még kidolgozottabbnak is éreztem, mint a szerelmi szálakat. Úgyhogy ha valakihez közelebb áll a történelem, mint a romantika, biztos, hogy élvezni fogja a történetet.

Hogy tetszett a könyv?

A három főszereplő karaktert sikerült megkedvelnem, és mivel szeretem a történelmet, ezért ezen események bemutatása is lekötött. Az érzelmi átmeneteknél viszont éreztem némi hiányosságot.

Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik szeretnének bővebb történelmi betekintést abba a korba, amikor a valódi szépség és szörnyeteg élt.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Az egyik legkedvesebb tündérmesénk a szépség és a szörnyeteg, ami számtalan filmkészítőt is megihletett már… És hát ki másé is lehetne a főszerep mostani játékunk során, mint a szörnyetegé? Mostani játékunk során tehát olyan színészeket keresünk, akiknek alkalma nyílt megformálni ezt a karaktert. Minden állomáson láthattok egy képet, rajta a szörnyeteg valamelyik megformálójával, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter-doboz megfelelő sorába beírni az adott színész nevét.

Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Kép a játékhoz: