A Jelenkor Kiadónak köszönhetően 2020-ban újabb Atwood-regényt vehetünk kézbe magyar nyelven. A Macskaszemet, amely egy festőnő múltjáról és jelenéről szól, ezúttal nyolc bloggerünk véleményezi, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.
Miért választottam ezt a könyvet?
Imádom Atwood regényeit, ő az egyik írói példaképem, épp ezért mindent el kell olvasnom, amit ő írt. Vagyis a Macskaszem sem maradhatott le a listáról, nyilvánvaló volt, hogy minél előbb a kezemben szeretném tudni.
Véleményem a könyvről
Ahogyan Atwood esetében már megszokássá vált számomra, ebbe a könyvébe is úgy kezdtem bele, hogy fogalmam sem volt, miről szól, disztópia vagy realista sztori lesz-e. Vagyis csak annyira számítottam, hogy egy minőségi, érdekes és elgondolkoztató történethez lesz szerencsém ismételten.
A regény röviden egy Elaine Risley nevű művészről szól, aki idősebb korában egy kiállítása miatt visszamegy abba a városba, ahol felnőtt, mert a lelke mélyén azt reméli, hogy szembenézhet azzal a nővel, aki gyerekkorukban a bántalmazója volt. Megismerhetjük a jelenbeli életét, valamint a visszaemlékezései által a múltját is.
Elaine átlagos kislány nem átlagos élettel. Az apja munkája miatt a családjával motelekben és sátorban lakva, a természetben vándorolva töltötte gyerekkora első éveit, ezért miután mégis letelepedtek, Elaine számára a városi élet olyan volt, akárha egy másik bolygóra került volna. A bátyja és vagány, mások véleményével nem foglalkozó édesanyja hatására ő maga is "fiúsan" viselkedett, ám az új helyen elvárják tőle a tökéletes, templomba járó lányhoz méltó viselkedést. Három barátnőt szed össze az iskolájában, akikkel eleinte jól elvan, aztán szép lassan változik a helyzet. Nagyon durván elkezdik őt verbálisan bántalmazni. Ez pedig, bár tudat alatt, kihatással lesz az egész életére, minden döntésére és reakciójára.
A könyv jó része az állítólagos barátok által elszenvedett verbális bántalmazásokat és azok lelki és egyéb következményeit írja le. Elaine-nek megroppan az önbizalma, csúnyának, butának, rossznak érzi magát, és ez fizikai önbántalmazásba fordul át (a talpáról módszeresen nyúzza a bőrt, valamint teljesen szétrágja az ujjait). A szülei érzékelik, hogy valami gond van, de néhány beszélgetéskezdeményen kívül fogalmuk sincs róla, mivel védhetnék meg a lányukat.
Az egész szituációt annyira hitelesen adja át Atwood, hogy egyfelől olvasás közben végig görcsben állt a gyomrom, másfelől ezernyi emlék jött elő a múltamból, amik már évek óta eszembe sem jutottak. Elaine reakciói, a szülei féltéssel átitatott tétlensége, a barátnők módszeres kínzásai, a legborzalmasabb emlékek elfelejtése Elaine által túlságosan ismerősek voltak számomra. De leginkább az "tetszett", hogy mindeközben hiteles képet kaptunk a "barátnőkről" is a családjaikról terjedt pletykák, apró észrevételek, Elaine által látott, hallott dolgok által.
Cordelia (a fő hangadó) és a másik két barátnő ugyanis egyszerre bántalmazó és áldozat. Ugyanazt teszik Elaine-nel, amit otthon ők is látnak vagy elszenvednek az anyjuk, apjuk vagy testvéreik által. Valószínűleg így próbálják feldolgozni a saját sérelmeiket. És ahogyan a szülők és testvérek nem veszik észre, hogy éppen bántalmazást követnek el, úgy Cordeliáék sem. Ők ezt egyfajta játéknak tekintik. Úgymond segíteni akarnak Elaine-nek, hogy tökéletesebb legyen. Ahogyan nekik is "segítenek" otthon, hogy tökéletesebbek legyenek.
Vagyis nemcsak az Elaine-ben lejátszódott lelki folyamatok hitelesek, hanem az is, ahogyan Atwood a bántalmazók karakterét megformálta.
Fiatal nőként Elaine éppen csak visszaveszi az irányítást az élete fölött azzal, hogy meghozza a döntését: művész lesz, amikor is két férfi (egy tanára/szeretője és az első férje) miatt ismét mások befolyása alá kerül. Olyasmiket csinál, amik nem feltétlenül teszik boldoggá, de visszatér az a berögződés, hogy meg kell felelnie másoknak. Ahogyan a barátnői esetében, itt is az utolsó pillanatban áll a sarkára és száll ki, amikor már csak egy hajszál választja el attól, hogy valami végzetes történjen. Ez bizonyítja azt, hogy bár nem emlékszik a gyerekkori bántalmazására, mert az agya önvédelemből törölte az emlékeit, mégis ott van a tudata mélyén minden egyes bántás, és ezek irányítják, befolyásolják a döntéseiben.
Jon a nappaliban ül, és sört iszik egy másik festővel. Én a konyhában csapkodom a fazekakat.– Mi a baja? – érdeklődik a festő.– Hisztizik, mert nő – feleli Jon. Évek óta, középiskola óta nem hallottam ezt. Régen ez megalázó megjegyzés volt, megsemmisítő erővel hatott egy férfi szájából. Furcsaságot, deformitást, szexuális hiányosságot sugallt.Odalépek a nappali ajtajához.– Nem azért hisztizek, mert nő vagyok – jelentem ki. – Azért hisztizek, mert seggfej vagy.
Cordelia sorsa is nagyon érdekesen alakul, bár csak részleteket láthatunk belőle, ahogy időről időre becsatlakozik Elaine életébe. Minél idősebb korában tér vissza Cordelia, annál jobban látszik, hogy ő is egy sebzett, összetört lélek. Olvasóként, amennyire gyűlöltem és Elaine-nel együttérezve rettegtem tőle gyerekkorában, a végére annyira megszántam. Mert addigra tudatosult bennem, hogy pontosan olyan, mint bizonyos osztálytársaim voltak. Nem gonoszak, csak lelkileg sérültek. Úgy dolgozzák fel a saját érzelmi elhanyagolásukat, bántalmazásukat, gondjaikat, hogy másokat bántalmaznak. Ami nem mentség számukra, csak ok.
Közvetlenül előttem ül Mr. Smeath, ő vezet. Alacsony, kopasz, és szinte sosem látni. Ugyanez a helyzet Carol és Cordelia apjával is: a házak mindennapi életében az apák többnyire láthatatlanok.
A jelenbeli Elaine, bár sikeres festő, akinek épp nagyszabású kiállítást szerveznek, mégsem teljesen ura az életének, érzéseinek, cselekedeteinek. Ez elég sok mindenből látszik. Egyfelől, így, távol a második férjétől, aki mellett rendesen kéne étkeznie, elkezd úgy enni (vagy épp nem enni), hogy arról pontosan tudja, nem egészséges számára. Vagyis visszatérve bántalmazása színhelyére ismét önbántalmazásba kezd. Az első férjével való affér is egyfajta önsorsrontás. De az is folyton ott jár a fejében, hogy néz ki, mennyire öregszik, milyen ruhát kéne viselnie a megnyitón, hogy néz ki az adott ruhákban, és hasonlók. Vagyis ahogyan gyerekkorában megítélték őt külsőleg a lányok, úgy önmagát is újra és újra megítéli és ostorozza. Ez egyáltalán nem tudatos nála, mégis állandóan jelen van az életében.
A történet nemcsak egy fiatal lány élettörténete, hanem korrajz, valamint a bántalmazók és bántalmazottak (és családjaik) pszichológiai rajza is egyben.
Elaine-t a hibái ellenére nagyon megkedveltem, együtt éreztem vele, átéltem a kalandjait, fájdalmait, félelmeit. Olyan volt, mintha egy ismerősről, sőt, barátról, sorstársról olvastam volna. Érdekelt az élete, hogy mi lesz vele, és azt kívántam neki, hogy találja meg a gyógyírt a sebeire és a boldogságot.
Hogy tetszett a könyv?
Nagyon átéreztem a bántalmazásokat, Elaine lelki sebeit. Atwood valódi érzéseket tudott kiváltani belőlem, olyanokat, amiktől összerándult a gyomrom, megfeszültek az izmaim, gyorsabban vert a szívem. Tökéletesen lefestette, milyen egy gyerekkori, kortársak általi bántalmazás, és milyen következményekkel jár az áldozat egész életére nézve. Ahogyan azt is, hogy milyen emberek a bántalmazók.
Vagyis összességében IMÁDOM ezt a könyvet.
Kiknek ajánlom a könyvet?
Azoknak, akik nem félnek szorongani, félni, gyötrődni olvasás közben, és azoknak, akik szeretik a pszichológiát, és szeretnék megérteni a gyerekkori, iskolai bántalmazás miértjeit, mikéntjeit, hatásait.
Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT
Nyereményjáték:
Margaret Atwoodtól sok regényt olvashattunk már magyar nyelven. Ezúttal elrejtettük a könyvei címét a bejegyzéseinkben. A feladatod az, hogy minden bloggerünknél keresd meg az adott könyv címét, és írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Margaret Atwoodtól sok regényt olvashattunk már magyar nyelven. Ezúttal elrejtettük a könyvei címét a bejegyzéseinkben. A feladatod az, hogy minden bloggerünknél keresd meg az adott könyv címét, és írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista:
Blogturné
12. 07. Spirit Bliss Sárga könyves út
12. 09. Nem félünk a könyvektől
12. 11. Flora the Sweaterist
12. 13. A Szofisztikált Macska
12. 15. Booktastic Boglinc
12. 17. Readinspo
12. 19. Utószó
12. 21. Könyv és más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése