Ide pakolgatom fel a könyvajánlóimat, novelláimat, a saját könyveimmel kapcsolatos híreket és minden egyebet, amihez hirtelen kedvem támad. :)




2020. március 29., vasárnap

Joanne Ramos: A Farm – Blogturné


Joanne Ramos debütáló regénye a Park Kiadó gondozásában jelent meg. A történet középpontjában olyan nők állnak, akik egy jobb élet reményében vállalják, hogy teherbe esnek és gyermeket szülnek a minden kényelemmel és luxussal felszerelt létesítményben- csak éppen nem saját maguk, hanem gazdag és befolyásos emberek számára. A könyv érdekes társadalmi és erkölcsi kérdéseket vet fel, melyekre ha ti is kíváncsiak vagytok, tartsatok kilenc bloggerünkkel, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három példány egyikét! 


Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, egyértelműen a témája miatt. Nőként nagyon érdekelnek a nőkkel kapcsolatos témák. Na persze nem a bulvártémák, műköröm, csini ruci, izmos pasik, hanem a komoly témák, mint a nők elleni erőszak, a nők jogai és hasonlók. Szóval mikor megtudtam, hogy ez a könyv is arról szól, hogyan használják ki és fel a nőket, azonnal lecsaptam rá.


Első gondolatok

Először szokni kellett a jelen időt, meg kellett fejtenem, hogy ki kicsoda a történetben, de hamar összeállt a kép. A sztori szinte rögtön beszippantott, azonnal át tudtam érezni a bevándorló Jane és Ate érzéseit, gondjait. Kíváncsi voltam, hogy jön majd be a Farm a képbe, és mi az, ami miatt ezt a regényt a könyv hátsó borítóján A szolgálólány meséjéhez hasonlítják, hiszen az első oldalak alapján ez a történet egyáltalán nem disztópia.


Történet

A sztori egy Farm nevű helyről szól, ahol olyan általában szegénysorból jött fiatal nők (sokszor bevándorlók) élnek, akik pénzért cserébe vállalták, hogy kihordják egy-egy gazdag ember gyerekét. A szerződés szerint a terhesség 9 hónapját a Farmon kell tölteniük, és be kell tartaniuk a hely szigorú szabályait, cserébe teljes ellátást kapnak a pénz mellett.

Elsőre úgy tűnhet, hogy ezek a nők önként vállaltak egy "munkát", és megéri nekik végigcsinálni, valójában azonban a többségüknek nincs más választása. Nem mellesleg a Farmon sokszor megsértik az alapvető emberi jogaikat is. Szóval bár ez a történet nem egy disztópia, a mi jelenünkben játszódik, nincs elnyomó, diktatórikus rendszer, nincsen fizikai bántalmazás, erőszak, mégiscsak hasonlít A szolgálólány meséjéhez. Mégpedig abban, hogy a nőket használati tárgyaknak tekintik benne.

Jane bevándorló, a férje megcsalta, ezért a kisbabájával együtt átköltözik egy munkásszállóra az idősebb és beteg unokanővéréhez, Atéhoz. Ate csecsemőgondozóként dolgozik gazdag családoknál, ám mikor bekerül a kórházba, át kell adnia a munkáját Jane-nek. A dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan azt remélték, és Jane, hogy továbbra is gondoskodni tudjon a saját babájáról, Atéról és magáról, kénytelen belemenni a Farm ajánlatába.

Nem ő az egyetlen, aki kényszerből írja alá a szerződést. Mondhatjuk, hogy mindenkinek van választása, de mikor a választás az, hogy eladod magad vagy szörnyű körülmények között tengődsz a szeretteiddel együtt, az nem valódi választás. Szóval a Farm ugyanúgy kizsákmányolja a nőket, akárcsak Gileád, csak a Farmot nem egy diktátor hozza létre, hanem a kapitalista szemléletmód, amely az emberre "munkaerőforrásként", tárgyként tekint.

Az, hogy nem egy disztópiáról van szó, csak még megrázóbb. A gazdagok a mi világunkban is úgy gondolják, pénzért bármit megkaphatnak. Akár egy másik ember testét, lelkét vagy méhét is. Simán el tudom képzelni, hogy a Farm akár működhetne a mi valóságunkban is, sőt, talán létezik is hasonló, csak épp nem tudunk róla.

„– Nem igaz, hogy Anya elvetélt. Kényszerítették, hogy vetesse el a babát – jelenti ki Tasia.
– Anya jól van? – Lisa természetellenesen halkan beszél.
Ösztönösen körbepillantanak a helyiségen. A legközelebbi Koordinátor hatméternyire áll. Épp az egyik új Hordozóhoz beszél, aki egy hányózacskót szorongat a mellkasán, és úgy forgatja ide-oda a fejét, mintha kilazult volna benne egy csavar.
– Katolikus – feleli Tasia közönyösen. – Elaltatták. Gázzal. Talán aggódnak, hogy hisztérikus állapotba kerülhet.”

Nagyon együtt tudtam érezni Jane-nel, és olvasás közben végig aggódtam érte és a többi bent lakó nőért. Amikor aláírták a szerződést, nemcsak választásuk nem volt, hanem fogalmuk sem arról, mire vállalkoztak pontosan. A Farm vezetősége amellett, hogy kihasználja, át is veri őket. Hazudnak nekik többféle módon, manipulálják őket, ha kiderül, hogy beteg a baba, akit várnak, abortuszra kényszerítik őket és hasonlók. Igaz, verés, kínzás, nemi erőszak, gyilkosság nincs a történetben, mint ahogy például A szolgálólány meséjében, de ettől még nem kevésbé kegyetlen.

Amellett, hogy megismerhetjük Jane és egy másik Farm-lakó, Reagan nézőpontját, bepillantást nyerünk a Farm működésébe is, méghozzá egy nő szemén keresztül. Mae az a nő, aki a Farmot irányítja. Ő hozza a legfőbb döntéseket, és igyekszik jól végezni a dolgát, hogy a főnökei (akik férfiak) elégedettek legyenek, és támogassák a további tervei megvalósításában. Mindig elszomorodom, amikor egy nő az, aki kihasznál más nőket, és árt nekik. Az érdekes az, hogy Mae alapvetően nem gondolja magát rossz embernek. Valóban nincs benne kegyetlenség, nincs benne vágy, hogy ártson másoknak, egyszerűen csak egy kapitalista világban nőtt fel, és fel sem fogja, hogy amit tesz, az erkölcsileg erőteljesen megkérdőjelezhető. Álérveket gyárt magának, és önmagát is meggyőzi arról, hogy amit tesz, az nem rossz, hiszen ő csak szegény nőkön segít, hogy anyagilag összeszedjék magukat. Az pedig, hogy közben hazudik, a magzatok, ügyfelek és persze a Farm lakóinak az érdekét is szolgálja szerinte. Mae számomra pont annyira ijesztő, mint Atwood Nénijei közül azok, akik valóban elhitetik magukkal, hogy ők jó emberek és helyesen cselekszenek.

Azt azért hangsúlyoznom kell, hogy ebben a történetben nem szimpla béranyaságról van szó. Normális esetben béranyaságnál nem hazudnak az adott nőnek, nem manipulálják, nem kockáztatják az életét, nem kényszerítik abortuszra, és hasonlók. Őszintén szólva, a sima béranyasággal kapcsolatban is vegyesek az érzéseim. Én képtelen lennék kilenc hónapig érezni magamban egy babát, és aztán lelki sérülések nélkül átadni őt másvalakinek. De ha valaki nem kényszerből (legyen ez anyagi vagy bármi más) teszi, hanem mert őszintén, tiszta szívből segíteni akar másoknak abban, hogy anyává, apává váljanak, és tényleg nincs a háttérben hazugság, manipuláció és egyebek, akkor az azért nagyban más, mint a Farmon lévő nők helyzete.


Karakterek

Jane karaktere nagyon egyszerű. Szegény, bevándorló nő, aki tanulatlan, az egész életét mások szolgálatában töltötte, és az egyetlen, akiért bármit megtenne, az a kislánya. A Farmot is miatta vállalja el. Ő maga is úgy gondolja, az a normális, hogy ő a szolga, és a gazdagokat szolgálja, akár a méhével is. Sosem tapasztalt mást, így a Farmon is szolgaként viselkedik. Nem kérdőjelezi meg a benti rendszert, csak teszi, amit mondanak neki. Sosem csinál semmit önállóan. Vagy Atéra, vagy a Farm személyzetére, vagy Lisára (ő is a Farmon lakó lányok egyike), vagy Reaganre hallgat. Még a végső nagy terv kiötlője sem ő, hanem Reagan, Jane csak teszi, amit mond neki.
 
Ate már sokkal önállóbb karakter, az a típusú nő, aki a jég hátán is megél. Sokat szenvedett egész életében, de számára is a gyerekei jelentenek mindent. Hátra kellett hagynia őket, hogy pénzt keressen, főképp azért, hogy a szellemileg és testileg megsérült fiát segítse. Jót akar Jane-nek is, az már más kérdés, hogy a helyzetből magának is kihozza a legjobbat. Szóval én egyáltalán nem tudok ítélkezni felette. Érdekes volt, hogy egy félreértés okozta az ellentétet közte és Jane között, és talán épp ezért, én kihagytam volna Ate fejezeteit a könyvből. Mi olvasóként így végig tudtuk, hogy csak félreértésről van szó, ha nincsenek Ate fejezetei, akkor viszont Jane-nel együtt izgulhattunk volna, hogy mi is a helyzet otthon Atéval és Jane babájával.

Reagan fejezetei azért voltak érdekesek, mert ő teljesen más okból van a Farmon, mint a nők többsége. A családja gazdag, ám ő nem akar az apja által kijelölt úton járni, valamint erős világmegváltó érzés munkál benne. Szóval egyfelől saját pénzt akar, hogy azzal foglalkozhasson, amit igazán szeret, másfelől a fő motivációja az, hogy egy olyan nőnek segítsen gyerekhez jutni, aki nélküle sosem lehetne anya. Reagan idealista, ő nem anyagi kényszerből írta alá a szerződést elsősorban, hanem inkább valamiféle belső, lelki kényszerből. Ennek ellenére ugyanolyan áldozat, mint a szegénysorból jött nők, mert őt is elég durván átverik a Farmon.

Őszintén szólva Mae fejezeteit kedveltem a legkevésbé annak ellenére, hogy érdekes volt belelátni a Farm működésébe. Vele egyáltalán nem tudtam együttérezni, tőlem nagyon távol áll az a fajta kapitalista szemléletmód, amelyet ő képvisel.


Hogy tetszett a könyv?

Nekem bejött, hogy most nem egy disztópiában kaptam meg a sztorit, hanem a mi időnkben, mi valóságunkban tapasztalhattam meg a nők totális kizsákmányolását és tárgyiasítását. Nagyon át tudtam érezni ezen nők helyzetét. Izgalmas volt a sztori, bár ahogy fentebb is írtam, én Ate fejezeteit kihagytam volna, hogy titokzatosabb legyen ez a szál.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akiket érdekel a nők sorsa. Itt, most, a mi világunkban. Azoknak, akik érteni akarják, hogyan csinál ez a kapitalista világ eladható és megvehető tárgyakat élő emberekből. És azoknak, akik bele akarnak látni a bevándorlók gondolataiba, lelkébe.


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT 


Nyereményjáték:

A béranyaság intézménye nem ismeretlen a valóságban sem, sokan élnek ezzel a lehetőséggel, akiknek más körülmények között nem születhetne saját gyermeke. Mostani nyereményjátékunkban minden állomáson találtok egy fotót egy olyan hírességről, akinek gyermeke béranya segítségével született meg, a ti feladatotok pedig, hogy az illető nevét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kép a játékhoz:


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

03.21. Utószó
03.23. Csak olvass!
03.29. Spirit Bliss Sárga könyves út
03.31. Never let me go

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése