Spirit Bliss oldala: Lovranits Júlia Villő: Bajban az öreg tölgy (Bodza, a természetmentő 1.)

Lovranits Júlia Villő legújabb gyerekkönyvében megismerkedhetünk egy különleges és bátor kislánnyal, Bodzával, aki mókás nagymamájával benevez egy természetfotó pályázatra. Miközben éppen egy csodaszép, öreg tölgyfát szeretnének lefotózni, megtudják, hogy a hatalmas növény nagy bajban van, ugyanis ki akarják vágni. Vajon sikerül Bodzának megmentenie a tölgyfát? Ha három bloggerünkkel tartotok, ti is megtudhatjátok, és még a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott példányt is megnyerhetitek!

Miért választottam ezt a könyvet?

Mert egyre inkább érdekel a természetvédelem, és úgy gondolom, hogy a felnőttek gondolkodásmódját nehezebb megváltoztatni, a gyerekekkel viszont még lehet mit kezdeni. Rájuk pedig leginkább mese által lehet hatni. Szóval kíváncsi voltam, hogy milyen is egy természetvédelemmel foglalkozó mesekönyv, és a Bajban az öreg tölgy jó választásnak tűnt.

Első gondolatok

Az első gondolatom az volt, hogy nagyon odavagyok Imelda Green illusztrációiért. Bejön a stílusa, annyira aranyosak a rajzai, ha rájuk nézek, mindig mosolyognom kell. És nagyon illik ehhez a meséhez ez a stílus.

A második gondolatom az volt, látszik, hogy az írónő otthon van a madarak és úgy alapjában véve az élővilág ismeretében. Olvasás közben érezni lehetett, hogy olyasvalaki meséjét olvassuk, aki tényleg ért ahhoz, amiről ír.

Történet

Bodza nagymamája nyugdíjba megy, így van ideje és lehetősége arra, hogy madármegfigyelésbe kezdjen. Talál egy fotópályázatot, amelyre természetfotót kell beküldeni, és az unokájával jelentkezni akar rá. Ihletkeresés közben azonban rájönnek, hogy egy közelben lévő tölgyfát ki akarnak vágni a modernizáció nevében. Ezt pedig Bodza és a nagyija nem hagyhatja annyiban.

Ez az első olyan könyve az írónőnek, amelyben egy cseppnyi varázslat és mágia sincsen, legalábbis a szó valós értelmében. Elvont értelemben azonban varázslatosabb, mint sok tündérekkel, sárkányokkal, varázslókkal teli mese. Bodza egy teljesen átlagos kislány, ahogyan Vica nagyi is egy teljesen átlagos nagymama, és mégis különlegesek. Mert ők a mai világ embereinek többségével ellentétben nemcsak a fotelből osztják az észt, hanem mikor baj van, hajlandóak kiállni amellett, amiben hisznek, és hajlandóak tenni is érte.

Viccesen (olyan tragikomikus módon) és elég reálisan írt az írónő arról, ahogyan Bodza és a nagyi bemennek a Kerületi Hivatalba, hogy leállíttassák a fakivágást. A kakaskodó portás, a telefonon, e-mailben és levélben is elérhetetlen ügyintéző és a saját illetékességi területén történő dolgokkal egyáltalán nem képben lévő kerületi képviselő viselkedése annyira tipikus volt, hogy az emberből egyszerre tört elő a nevetés (a tökéletes és humoros leírás miatt) és a sóhaj (a szomorúságtól, hogy ez sajnos tényleg így működik a valóságban is).

„Nagyi és Bodza, még mindig tettre készen hazaszaladtak, megkeresték az interneten Soseérrá Kávé Manci telefonszámát, és elkezdték hívni.

Hívták délután. Hívták délelőtt. Hívták este. Hívták az éjszaka közepén.

De a telefon azt mondta:

– Sajnálom, most foglalt a vonal, Mancika csacsog egy másik ügyféllel.

– Sajnálom, Soseérrá Kávé Manci most nem veszi fel a telefont. Kávét főz Krumpli Gyula úrnak.

– Sajnálom, bizonyára mellétették a kagylót, nem tudok adni senkit, de senkit!

– Sajnálom, őszintén sajnálom mára mindenki munkaideje lejárt. Hagyjanak aludni engem is!

És ez így ment óráról órára, napról napra.”

Karakterek

Bodza bátor és eltökélt kislány. Nagyon hasonlít a nagymamájára személyiség és temperamentum tekintetében, csak hát, fiatalabb kiadás. Ha hisz valamiben, akkor bármire képes, hogy elérje a célját, márpedig a természet védelmében nagyon hisz. A nagyival együtt nagyon szimpatikusak, bár minden fiatal és idős így gondolkozna a környezetvédelemről, akkor a bolygónk fellélegezhetne.

A mellékszereplők nagyon klasszak. Ahogy már fentebb is említettem, a Kerületi Hivatal dolgozóinak személyiségét, lényét nagyon jól megragadta az írónő, nagyon élveztem a róluk való olvasást.

Bodza és a nagyija tökéletes példakép a kisgyerekek és a felnőtt olvasók számára is, és szerintem a könyv is kifejezetten alkalmas arra, hogy a gyerkőcök figyelmét felhívja a környezet védelmére.

Hogy tetszett a könyv?

Annak ellenére, hogy nem volt benne semmi mágikus dolog, engem teljesen elvarázsolt. Kedves, humoros, és egyben nagyon tanulságos mese volt olyan főszereplőkkel, akiktől sokat tanulhat az olvasó.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki egy jó mesét szeretne olvasni a természetvédelemről. Főképp szülőknek, óvó néniknek, tanító néniknek, olvassák el közösen a gyerkőcökkel, hadd legyen a következő nemzedék a föld nevű bolygó és az emberiség reménysége.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:
KATT

Nyereményjáték:

A könyvben központi szerepe van egy fának, nevezetesen a tölgynek. Aktuális nyereményjátékunkban további fafajták után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy képet, a ti feladatotok pedig, hogy a fafajta nevét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kép a játékhoz: