Büszkeség és balítélet meg a zombik

Miért néztem meg ezt a filmet?

Nos, jó pár évvel ezelőtt hallottam már erről a filmről, de mindig is azt gondoltam, hogy valami gagyi vígjáték lehet, ami a népszerűség kedvéért felhasználta Austen regényét, és valószínűleg egyáltalán nem ér fel hozzá. Aztán most szilveszterkor kapcsolgattam a tévét, és ezt a filmet adták. Ott kapcsolódtam be, hogy Elizabeth Bennet testvére betegen fekszik az ágyban, Darcy az ágy mellett áll egy tőrt rejtve el a háta mögött, a kezében, hogy bármikor lecsaphasson, Elizabeth elkapdossa a döglegyeket, amiket Darcy azért engedett ki, hogy megállapítsák, van-e zombi a szobában, de az orvos megnyugtatja őket, hogy Jane csak szimplán megfázott. Aztán valahogy annyira beszippantott a történet, a színészek játéka, hogy ott ragadtam a film végéig, sőt, másnap az elejétől kezdve megnéztem az ismétlést.

Angol előzetes

Véleményem a filmről

A történet lényegében egy Büszkeség és balítélet-feldolgozás, csak egy olyan világban játszódik ezúttal a sztori, ahol kitört a zombijárvány. A nemesek visszavonult életet élnek, de felkészülnek a bajra, így a lányaikat, amellett, hogy varrni, zongorázni, énekelni tanulnak, a keleti harcművészetekre is kiképzik. Elizabeth és a testvérei is profi harcosok és zombiölők. Közben persze élik a korabeli kisasszonyok életét. Bálba járnak, az anyjuk azon aggódik, hogy az apjuk halála után lesz-e egy férj, aki majd gondoskodik róluk.

Charlotte: – Zombik ide vagy oda, egy nőnek az a dolga, hogy férjhez menjen.

Elizabeth: – Én sosem cserélném a kardomat gyűrűre.

Charlotte: – Amíg nem kérik.

Elizabeth: – Aki ezt kéri, elhajtom.

A film egyáltalán nem olyan volt, mint amilyennek előzetesen hittem. Bár volt benne humor, mégis nagyon komolyan vette önmagát, nem is nevezném vígjátéknak, inkább humoros alternatív, fantasyszállal feldobott történet. Talán azért is tetszett annyira, mert jól állt neki, hogy a legfurcsább helyzetekben is el lehetett hinni, ez akár a valóság is lehetne. Nem estek túlzásokba, nem akartak erővel viccesek lenni, hanem csak szép finoman.

Nem mellesleg a film nagyon jól hozta a Büszkeség és balítélet hangulatát. A 19. századi Anglia nemesi környezetébe nyerhettünk betekintést, és ezt még zombikkal együtt is reálisan be tudták mutatni. A karakterek viselkedése, beszédmódja, döntései, a nemesek szokásai mind igazán korhűre sikeredett.

De a film legnagyobb erőssége szerintem a színészi játék volt. Az Elizabethet játszó Lily James nagyon jól hozta a kicsit mindig durcás, intelligens, öntudatos nőt, akinek egy férfivilágban kell boldogulnia és boldognak lennie. Sam Riley pedig ugyanannyira tökéletes Mr. Darcy volt. A szavai félreérthetőek voltak, mint az eredeti sztoriban, de az arcáról, a szeméből ki lehetett olvasni a valódi érzéseit. Elizabeth persze eleinte csak a szavaira figyelt, ezért félreértette a személyiségét és cselekedeteit, de aztán meglátta a valódi Darcyt.

A két főszereplő szópárbajai legalább annyira szórakoztatóak, intelligensek és a néző számára romantikusan fülledtek voltak, mint az eredeti történet vitái. Csak itt még időnként némi harc is megfűszerezte a szavakkal való pengeváltást.

Tetszett, hogy bár a lányok, nők helyzete korhű a filmben, mégis felfedezhetők benne a 21. századi feminista törekvések jelei. Elizabeth intelligenciája, öntudatossága mellett előkerül az is, hogy a lányok, nők nem tehetetlen bábok, akiket meg kell védeni, akikről gondoskodni kell. A Bennet lányok sokszor bátrabban és ügyesebben elbánnak a zombikkal, mint a férfiak. Egyfelől, mert jó képzést kaptak, másfelől, mert fifikásak és összetartanak egymással, védik egymást.

A történetben lévő zombiszál is érdekes volt. A disznóagyat evő, embereket nem bántó zombik, a békekötés felvetésének lehetősége velük, Wickham hadnagy karaktere, háttérsztorija és titka, valamint a sztori meglepő lezárása mind hozzájárult ahhoz, hogy ez egy elgondolkoztató, izgalmas, fordulatos film legyen.

Szóval én nagyon jól szórakoztam rajta, és igazán pozitív csalódást okozott az előzetes elvárásaimhoz képest. A színészek játékát pedig kiemelkedően jónak találtam. Mivel a filmhez regény is tartozik, kedvet kaptam hozzá, hogy előbb vagy utóbb azt is beszerezzem és elolvassam.

Történet: 4

Jól nyúlt hozzá az eredeti Büszkeség és balítélet-sztorihoz, hihetően építette a cselekménybe a zombiszálat, a változtatások ellenére korhű és hiteles lett a sztori, mégis sikerült jól beleépíteni a 21. századi feminista elveket. Mivel egy már általam ismert sztorit dolgozott fel, ezért a nem zombis szálak kiszámíthatók voltak, de a zombis szálaknak sikerült időnként meglepni.

Színészek: 5*

Mind Lily James, mind Sam Riley, de a többi színész is tökéletesen passzolt az általa hozott karakterhez. Komolyan álltak a szerepükhöz, és azt hiszem, ennek köszönhető nagy részben, hogy élvezhető lett a történet, nem pedig gagyi.

Kivitelezés: 4

A korhű helyszínek, ruhák és egyéb kiegészítők nagyon jól hozták a 19. századi angliai miliőt. A zombik is egész élethűek lettek, bár az ijesztő érzést nem sikerült elérni velük, de itt azt hiszem, nem is ez volt feltétlenül a cél.